2023. MÁRCIUS 19.
Szöveg nagyítása:
Az átmeneti ischaemiás roham (transient ischemic attack, TIA) egy olyan átmenetileg fennálló neurológiai tünetegyüttest jelent, amely egy fokális agyi ischaemia következtében jelentkezik, anélkül, hogy az érintett területen infarktus alakulna ki. Noha a definíció szerint a TIA tünetei átmenetiek, az érintett betegekben az átlagpopulációhoz képest magasabb az ischaemiás stroke kialakulásának valószínűsége. A TIÁ-t követő infarktus akár a TIA tüneteinek megszűntétől számított napokon-heteken belül is bekövetkezhet, amit jól illusztrál, hogy a TIÁ-t követően stroke-ot elszenvedett betegek mintegy felében a stroke tünetei a TIÁ-t követő 48 órán belül jelentkeztek. A magas stroke-kockázatú betegek felismerése és a rizikófaktorokat célzó korai terápia (mint például a vérnyomáscsökkentés, a vércukor normalizálása vagy a trombocitaaggregáció-gátlás megkezdése) szükségesek ahhoz, hogy ezekben a betegekben a későbbi neurológiai deficitek megjelenése elkerülhető legyen.
A TIA-n átesett betegek rizikóstratifikációjában több rizikóbecslő skálát is alkalmaznak, amelyek közül az egyik leggyakrabban használt az ABCD2-skála. Az ugyanakkor nem ismert, hogy az ABCD2-pontszám használható-e a sürgősségi betegellátásban megjelenő TIA-n átesett betegeknél. Például egy multicentrikus prospektív vizsgálat alapján az ABCD2-pontszám nem volt alkalmas a magas stroke-rizikó megállapítására, amelynek oka lehet az is, hogy az ischaemiás stroke fontos prediktoraként ismert pitvarfibrilláció, valamint a nagyér-atherosclerosis, vagy az agyi képalkotó-vizsgálatok (CT vagy MR) eredményei nem szerepelnek az ABCD2 elemei között.
Chiu és munkatársai a The Journal of Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben egy stroke-regiszter adatait retrospektív analízisnek alávetve alkottak meg egy pontrendszert, amely képes a sürgősségi osztályos környezetben jobban előre jelezni a TIA-t követő 90 napon belüli akut ischaemiás stroke bekövetkeztét. A vizsgálatban az érintett ázsiai intézmény sürgősségi osztályán 2011 januárja és 2017 szeptembere között TIA-val diagnosztizált betegek (mind ázsiaiak) vettek részt. A vizsgált kimenetel a 90 napon belül bekövetkező ischaemiás stroke volt, és amennyiben az érintett időszakban a beteg több TIA-n is átesett, ezek közül az utolsó számított a kezdeti időpontnak.
A vizsgált prediktorok a következők voltak: hipertónia, diabetes mellitus, koronáriabetegség, korábbi stroke, pitvarfibrilláció vagy -flutter, szívelégtelenség, hypercholesterinaemia, gyógyszeres anamnézis (a TIA előtt megkezdett thrombocytaaggregáció-gátló vagy antikoaguláns), EKG-jellemzők (kamrai hipertrófia, pitvari megnagyobbodás, szárblokk vagy ST-depresszió) és a képalkotó vizsgálatok eredményei (koponya-CT-n látható hipodenzitások helye, mérete és száma, DWI-MR-en látható hiperintenz jel és transcranialis Dopplerrel (TCD, neurológus által végzett) vagy CTA-val igazolt, legalább 50%-os intracranialis érszűkület). A vizsgálatban összesen 557 beteg adata szerepelt, akiknél a TIA-t követő 90 napon belül az esetek mintegy 5%-ában következett be akut ischaemiás stroke.
Többváltozós logisztikai regressziót követően végül négy változó került kiválasztásra, ezek az intracranialis érszűkület, a TIA-t megelőzően megkezdett thrombocytaaggregáció-gátló-kezelés, az EKG-n a jobbszár-blokk jelenléte, valamint a koponya-CT-n a hipodenz terület átmérőjének 4 centimétert meghaladó mérete voltak. Ezek közül a megalkotott MESH-pontszámban (Medication, Electrocardiogram, Stenosis, Hypodense) az első három elem 1-1, míg a nagyméretű hipodenzitás 2 pontot ér. A legjobb prediktív értékkel a 2 vagy afölötti pontszám bír. A vizsgált betegek felén validálva a MESH-pontszám szenzitivitása 71,4%-nak, míg specificitása 80,3%-nak bizonyult. Az akut ischaemiás stroke előrejelzésének MESH-pontszám szerinti AUC (area under the curve) értéke 0,81, míg az ABCD2-pontszám 0,57 volt (szignifikáns különbség).
A vizsgálat fő limitációját az jelenti, hogy a vizsgált betegek mind egy rasszból (ázsiai) származtak. Ismeretes, hogy az ischaemiás stroke etiológiája függ a rassztól, a fehérek körében például a cardialis embolizáció a fő etiológiai tényező és az extracranialis atherosclerosis is gyakoribb az intracranialis atherosclerosishoz képest, ami az ázsiaiaknál éppen fordítva igaz.
Szemlézte:
Cséke Balázs dr.
Eredeti közlemény:
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Az akut ischaemiás stroke (AIS)-ok mintegy 30%-át nagyérelzáródás (large-vessel occlusion, LVO) okozza, mely a többi ischaemiás stroke-hoz képest súlyosabb tünetekkel és rosszabb kimenetelekkel jár, amennyiben kezelése nem sürgősen történik meg. A nagyérelzáródás intravénás thrombolysisen (IVT) túl endovascularis thrombectomiával (EVT) is kezelhető, melynek hatékonyságát a stroke kimenetele súlyosságának mérséklésében több vizsgálat is bizonyítja. Az EVT-k elvégzését ugyanakkor megnehezíti a korlátozottan elérhető, neurointervenciót végző stroke-centrumok (comprehensive stroke centers, CSC) száma, valamint az, hogy az LVO megléte csak képalkotó vizsgálatokkal igazolható, ami az esetek döntő többségében CT-angiográfiás vizsgálatot takar.
Idegtudományok
Az intracranialis dolichoectasia (IDE) egy jól ismert arteriopathia, melyet az intracranialis erek tágulata (ectasia) és megnövekedett hossza vagy kanyargóssága (dolichosis) jellemez. Az IDE klinikailag mind infarktus, mind intracerebralis vérzés, mind pedig a környezetében található struktúrák kompressziójának képében jelentkezhet. Az IDE főleg a hátsó keringés zavarainak kapcsán ismert, itt ugyanis a vertebrobasilaris dolichoectasia prevalenciája 7,6% és 18,8% között mozog a stroke-os betegek, míg 1,3% és 4,4% között az átlagpopuláció körében. Az egyik elmélet szerint az IDE a tunica media sérülésének következménye, mely a lamina elastica interna károsodásához és következményes érszerkezeti elváltozásokhoz vezet.
Idegtudományok
Az elmúlt években több randomizált, kontrollált vizsgálat hasonlította össze ischaemiás stroke-ban a kizárólagos intravénás thrombolysis és az úgynevezett kombinált bridging (áthidaló) terápia hatékonyságát, mely során az intravénás thrombolysist (IVT) endovascularis thrombectomia (EVT) követi. A vizsgálatok során a bridging terápia egyértelműen jobb eredményeket mutatott, mint a kizárólagos thrombolysis. A vizsgálatok alapján ajánlásaikban mind az amerikai, mind pedig az európai stroke-társaságok nagyérelzáródás esetén a tünetek kezdetétől számított 4 és fél órán belül az EVT-t megelőzően IVT elindítását javasolják. Ugyanakkor IVT mellett az EVT megkezdése előtti rekanalizáció aránya meglehetősen ritka (a fenti vizsgálatokat összesítő HERMES vizsgálatban ez az arány mindössze 7,6%). Noha az IVT-nek lehet egy thrombectomiát segítő hatása, az IVT alvadékfragmentációt és következményes distalis migrációt okozhat (azaz a széteső thrombus darabjai a távolabbi erekbe sodródhatnak), mely esetleg EVT-vel már nem kezelhető. A reperfúzió mértéke erős korrelációt mutat a klinikai kimenetellel, az viszont eddig nem volt ismert, hogy a távoli embolusok esetleges felszámolásából származó előny IVT mellett ellensúlyozza-e az EVT-re már nem alkalmas esetek számának potenciális növekedését. Mindemellett az IVT fokozhatja a tünetes intracerebralis vérzés (sICH) rizikóját is. A fent említett vizsgálatok adatai alapján sajnos ebben a kérdésben ellentmondásosak az eredmények.
A stroke (vagy csak tranziens ischaemiás attak) enyhe. A beteg elmehetne a háziorvosához, aztán pedig haza. De tényleg ráér a neurológiai szakvizsgálat és ellátás?
Idegtudományok
Roaldsen és munkatársai a The Lancet Neurology-ban megjelent cikkükben a TWIST-vizsgálat eredményeit mutatják be, amely a natív koponya-CT alapján indikált, 0,25 mg/kg dózisban alkalmazott tenectepláz hatását vizsgálja ébredési stroke-ban.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
