2011. AUGUSZTUS 15.
Az észak-rajna-vesztfáliai orvosi kamara elnöke egy keddi interjúban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az országban engedélyezett oltóanyag egy adalékanyag miatt kockázatos mellékhatásokkal jár. Theodor Windhorst szerint a szóban forgó oltóanyag használata számos bizonytalanságot hordoz magában és ezért gyakorlatilag egyfajta kísérletezést jelent a lakosságon.
Az Európai Bizottság három oltóanyag használatát engedélyezte az új influenza elleni védőoltásokra. Az Európai Gyógyszerügynökség ajánlása nyomán a bizottság a Novartis társaság Focetria nevű, továbbá a GlaxoSmithKline cég Pandemrix nevet viselő oltóanyagát fogadta el, később pedig a Baxter cég Celvapan nevű oltóanyagát is engedélyezte. Németországban a lakosság oltásához a hatóságok a Pandemrix mellett döntöttek, és ebből 50 millió adagot rendeltek.
Cáfolta viszont az állítólagos mellékhatásokat az oltóanyagért felelős langeni Paul Ehrlich Intézet illetékese. Susanne Stöcker a észak-rajna-vesztfáliai orvosi kamara aggodalmaira reagálva elmondta: a rendelkezésre álló adatok azt bizonyítják, hogy a H1N1-vírus elleni oltóanyagok különösebb mellékhatásokat nem okoznak. Azt azonban elismerte, hogy az oltás helyén jelentkező duzzanatok, illetve fájdalom, valamint a fejfájás, továbbá a végtagok fájdalma gyakorinak számít.
A hét elején vált ismertté, hogy a német hadsereg, a Bundeswehr tagjait nem a Pandemrix, hanem a Baxter cég Celvapan oltóanyagával oltják be. Mindezt azzal indokolták: a Celvapan a Pandremrix oltószerrel szemben nem tartalmazza azt az erősítő anyagot, amely megkönnyíti az immunrendszer reagálását az oltóanyagra. A katonák ugyanis más immunerősítőket is kapnak, és ezért vigyázni kell a kölcsönhatásokra - hangzott az indoklás, amit viszont egyes orvosi szervezetek gyanakvással fogadtak.
Németországban eddig mintegy 22 ezren betegedtek meg a H1N1-vírus okozta fertőzésben. A halottak száma három, de közülük csak egyetlen esetben bizonyosodott be az, hogy a közvetlen kiváltó ok az új vírus volt. Az oltások a különösen veszélyeztetett lakossági csoportok - a terhes nők, a krónikus betegek és az orvosi személyzet esetében - október 26-án kezdődnek.
Forrás: DPA
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.
Hírvilág
Az eddigi halálozási adatok szerint főleg a fiatalokra és egészséges felnőttekre jelent komoly veszélyt a H1N1-vírus.
Orvosi körökben hisztériakeltésnek tartják a H1N1-influenza és az ellene készített védőoltás mögötti kampányt, amelynek eredményeként azt még azelőtt forgalomba hozták, hogy biztosan tudnánk...
Hírvilág
Az Európa Tanács 2010 januárjában vizsgálatot indít a gyógyszergyártó cégek és a H1N1-influenza kampány kapcsolatáról.
Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology összefoglaló közleménye áttekinti a férfi, illetve női nem hatását az oltásokkal kapcsolatos immunválaszra, és az „ugyanazt az oltást mindenkinek”, illetve az „egy kórokozó, egy vakcina” szemlélet helyett a különböző populációkat figyelembe vevő oltásfejlesztési és oltási stratégia mellett érvel.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás