Klinikum

H1N1: német orvosok bírálják az oltóanyagot

2011. AUGUSZTUS 15.

Az észak-rajna-vesztfáliai orvosi kamara elnöke egy keddi interjúban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az országban engedélyezett oltóanyag egy adalékanyag miatt kockázatos mellékhatásokkal jár. Theodor Windhorst szerint a szóban forgó oltóanyag használata számos bizonytalanságot hordoz magában és ezért gyakorlatilag egyfajta kísérletezést jelent a lakosságon.

Az Európai Bizottság három oltóanyag használatát engedélyezte az új influenza elleni védőoltásokra. Az Európai Gyógyszerügynökség ajánlása nyomán a bizottság a Novartis társaság Focetria nevű, továbbá a GlaxoSmithKline cég Pandemrix nevet viselő oltóanyagát fogadta el, később pedig a Baxter cég Celvapan nevű oltóanyagát is engedélyezte. Németországban a lakosság oltásához a hatóságok a Pandemrix mellett döntöttek, és ebből 50 millió adagot rendeltek.

Cáfolta viszont az állítólagos mellékhatásokat az oltóanyagért felelős langeni Paul Ehrlich Intézet illetékese. Susanne Stöcker a észak-rajna-vesztfáliai orvosi kamara aggodalmaira reagálva elmondta: a rendelkezésre álló adatok azt bizonyítják, hogy a H1N1-vírus elleni oltóanyagok különösebb mellékhatásokat nem okoznak. Azt azonban elismerte, hogy az oltás helyén jelentkező duzzanatok, illetve fájdalom, valamint a fejfájás, továbbá a végtagok fájdalma gyakorinak számít.

A hét elején vált ismertté, hogy a német hadsereg, a Bundeswehr tagjait nem a Pandemrix, hanem a Baxter cég Celvapan oltóanyagával oltják be. Mindezt azzal indokolták: a Celvapan a Pandremrix oltószerrel szemben nem tartalmazza azt az erősítő anyagot, amely megkönnyíti az immunrendszer reagálását az oltóanyagra. A katonák ugyanis más immunerősítőket is kapnak, és ezért vigyázni kell a kölcsönhatásokra - hangzott az indoklás, amit viszont egyes orvosi szervezetek gyanakvással fogadtak.

Németországban eddig mintegy 22 ezren betegedtek meg a H1N1-vírus okozta fertőzésben. A halottak száma három, de közülük csak egyetlen esetben bizonyosodott be az, hogy a közvetlen kiváltó ok az új vírus volt. Az oltások a különösen veszélyeztetett lakossági csoportok - a terhes nők, a krónikus betegek és az orvosi személyzet esetében - október 26-án kezdődnek.

Forrás: DPA

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

H1N1: Gyógyszerkorrupció?

Az Európa Tanács 2010 januárjában vizsgálatot indít a gyógyszergyártó cégek és a H1N1-influenza kampány kapcsolatáról.

Hírvilág

A H1N1-vírus és a citokinvihar

Az eddigi halálozási adatok szerint főleg a fiatalokra és egészséges felnőttekre jelent komoly veszélyt a H1N1-vírus.

Klinikum

Az áldozatok 40 %-a egészséges fiatal - H1N1-influenza

A WHO legfrissebb, pénteki összesítése szerint a H1N1-influenza eddig több mint 277 ezer megbetegedést és legalább 3.205 halált okozott világszerte.

Klinikum

Meghalt a második magyar H1N1-beteg

Egy dél-dunántúli egészséges fiatalember a H1N1-vírus második magyar áldozata. Az első áldozat egy 41 éves, szív- és tüdőbetegségben szenvedő magyar férfi volt.

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.