2011. AUGUSZTUS 15.
Az észak-rajna-vesztfáliai orvosi kamara elnöke egy keddi interjúban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az országban engedélyezett oltóanyag egy adalékanyag miatt kockázatos mellékhatásokkal jár. Theodor Windhorst szerint a szóban forgó oltóanyag használata számos bizonytalanságot hordoz magában és ezért gyakorlatilag egyfajta kísérletezést jelent a lakosságon.
Az Európai Bizottság három oltóanyag használatát engedélyezte az új influenza elleni védőoltásokra. Az Európai Gyógyszerügynökség ajánlása nyomán a bizottság a Novartis társaság Focetria nevű, továbbá a GlaxoSmithKline cég Pandemrix nevet viselő oltóanyagát fogadta el, később pedig a Baxter cég Celvapan nevű oltóanyagát is engedélyezte. Németországban a lakosság oltásához a hatóságok a Pandemrix mellett döntöttek, és ebből 50 millió adagot rendeltek.
Cáfolta viszont az állítólagos mellékhatásokat az oltóanyagért felelős langeni Paul Ehrlich Intézet illetékese. Susanne Stöcker a észak-rajna-vesztfáliai orvosi kamara aggodalmaira reagálva elmondta: a rendelkezésre álló adatok azt bizonyítják, hogy a H1N1-vírus elleni oltóanyagok különösebb mellékhatásokat nem okoznak. Azt azonban elismerte, hogy az oltás helyén jelentkező duzzanatok, illetve fájdalom, valamint a fejfájás, továbbá a végtagok fájdalma gyakorinak számít.
A hét elején vált ismertté, hogy a német hadsereg, a Bundeswehr tagjait nem a Pandemrix, hanem a Baxter cég Celvapan oltóanyagával oltják be. Mindezt azzal indokolták: a Celvapan a Pandremrix oltószerrel szemben nem tartalmazza azt az erősítő anyagot, amely megkönnyíti az immunrendszer reagálását az oltóanyagra. A katonák ugyanis más immunerősítőket is kapnak, és ezért vigyázni kell a kölcsönhatásokra - hangzott az indoklás, amit viszont egyes orvosi szervezetek gyanakvással fogadtak.
Németországban eddig mintegy 22 ezren betegedtek meg a H1N1-vírus okozta fertőzésben. A halottak száma három, de közülük csak egyetlen esetben bizonyosodott be az, hogy a közvetlen kiváltó ok az új vírus volt. Az oltások a különösen veszélyeztetett lakossági csoportok - a terhes nők, a krónikus betegek és az orvosi személyzet esetében - október 26-án kezdődnek.
Forrás: DPA
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.
A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Hírvilág
Az Európa Tanács 2010 januárjában vizsgálatot indít a gyógyszergyártó cégek és a H1N1-influenza kampány kapcsolatáról.
Hírvilág
Az eddigi halálozási adatok szerint főleg a fiatalokra és egészséges felnőttekre jelent komoly veszélyt a H1N1-vírus.
A WHO legfrissebb, pénteki összesítése szerint a H1N1-influenza eddig több mint 277 ezer megbetegedést és legalább 3.205 halált okozott világszerte.
Klinikum
Egy dél-dunántúli egészséges fiatalember a H1N1-vírus második magyar áldozata. Az első áldozat egy 41 éves, szív- és tüdőbetegségben szenvedő magyar férfi volt.
Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.
1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás