A kis dózisú aszpirin csökkenti a proximális vastagbélrák valószínűségét.
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Négy aszpirinnel végzett randomizált, kontrollált vizsgálat alatt, és a vizsgálatokat követően, összesen 20 éven keresztül figyelték a vastagbélrák kialakulását. A vizsgálatokat eredetileg az aszpirin cardiovascularis hatékonyságának mérésére tervezték.
Összesen 14033 egyén vett rész a vizsgálatban, közülük 391-nek (2,8%) lett vastagbélrákja. Az aszpirin a vastagbélrák 20 éves rizikóját, illetve az ebből származó halálozást is csökkentette (incidence hazard ratio [HR] 0,76, 0,60—0,96, p=0,02; mortality HR 0,65, 0,48—0,88, p=0,005). A végbélrák rizikóját azonban nem csökkentette. Azon esetek alapján, ahol elérhető volt, hogy a rák melyik vastagbélszakaszt érintette, megállapítható volt, hogy a proximális vastagbél rákjának rizikója több mint a felére csökkent (HR:0,45, 0,28—0,74, p=0,001; halálozás: HR: 0,34, 0,18—0,66, p=0,001), a disztálisé azonban nem változott (HR: 1,10, 0,73—1,64, p=0,66). A hosszabb távú aszpirinszedés hatása még markánsabb volt. A minimum 5 évig tartó aszpirinkezelés 70% -kal csökkentette a proximális rák rizikóját, (HR: 0,35, 0,20—0,63; halálozás: 0,24, 0,11—0,52; mindkettő p<0,0001) és a végbélrák valószínűségét is redukálta (HR: 0,58, 0,36—0,92, p=0,02; halálozás: 0,47, 0,26—0,87, p=0,01). A 75 mg feletti dózis esetén a dózisemelés nem növelte a preventív hatást.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor
Forrás: The Lancet, Volume 376, Issue 9754, Pages 1741 - 1750, 20 November 2010
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás