2020. MÁJUS 07.
Szöveg nagyítása:
Az American Journal of Respiratory Critical Care Medicine április 24-i elektronikusan megjelent közleményében a szerzők tudományosan bizonyították, hogy a dohányzás fokozza a tüdőben a SARS-CoV-2 receptoraként működő ACE2 gén expresszióját. 2020. március 11-én a WHO világjárványnak nyilvánította a COVID-19-et. Kórokozója a SARS-CoV-2, egy új típusú koronavírus, amely filogenetikai szempontból hasonlít a SARS-CoV-ra genomjuk 80%-os egyezése révén. A SARS-vírusok a légzőrendszerben akut tüneteket okoznak. Ugyanazon receptorhoz kapcsolódnak, mint az angiotenzim konvertáz enzim 2-es típusa (ACE2), amelyet eddig egyedüli SARS-CoV-2 receptorként azonosítottak. A CoV-2 fertőzés a tüskék fehérjéit is aktiválja a vírus behatolásához. A folyamat beindulását a gazdasejt két enzimje, a furin és a TMPRSS2 is támogathatja. A jelenlegi súlyos helyzetben nagyon fontos hangsúlyozni a dohányzás mint súlyos kockázati tényező jelentőségét. A szerzők transcripciós adatokat hasonlítottak össze, hogy megvizsgálják a tüdőszövetben az ACE2, a furin és a TMPRSS2 gén-expressziójának összefüggését a dohányzással. Különböző etnikumok tüdőrákos betegeinek szövetmintáit használták a vizsgálathoz, továbbá egészséges kis-sejtes és nagy-sejtes mintákat, illetve egészséges és COPD-s betegek szövetmintáit. A dohányzási szokásokat bemondás alapján rögzítették, így a következő csoportokat alakították ki: soha nem dohányzott, régebbi dohányos, jelenleg is dohányzó. A nem és az életkor nem befolyásolta az ACE2- és a furin-expressziót, míg az életkor némely adatbázisokban fordított arányban állt a TMPSS2-expresszióval. Bronchiális hámsejteket, valamint CD45+fehérvérsejteket is elemeztek 6 soha nem dohányzó és 6 jelenleg is dohányzó esetében. A tüdő ACE2 génexpresszió up-regulációját lehetett azonosítani a valaha is dohányzóknál a soha nem dohányzókhoz viszonyítva, a metaanalízis szerint 25%-os mértékben. A dohányzásnak ez az ACE2 up-reguláló hatása fokozott rizikót jelent a SARS-CoV-2 vírus kötődése szempontjából. Az up-reaguláció a COPD-s betegekre is jellemző volt, de ez inkább a dohányzási státusszal volt összefüggésben. Azt is megfigyelték, hogy a sejtek aránya is megváltozik az alveolusok hámrétegében: a nyákot és surfactant termelő 2-es típusú pneumocyták száma csökken és az 1-es típusú pneumocyták száma növekszik. Az 1-es típusú pneumocytákon a leginkább kifejezett az ACE2 gén-expressziója. Ez a megfigyelés egybevág más újabban közölt tanulmányokkal is. További kutatások szükségesek a patomechanizmus tisztázására, az azonban nyilvánvaló a vizsgálatból, hogy a dohányzás rizikófaktor a COVID-19 szempontjából és a dohányosokat veszélyeztetett csoportnak kell tekinteni. Szemlézte: dr. Gyovai Gabriella Eredeti közlemény: Cai G, Bossé Y, Xiao F, Amos C: Tobacco Smoking Increases the Lung Gene Expression of ACE2, the Receptor of SARS-CoV-2 April 24, 2020 American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine eLitMed.hu 2020.május 7.
Járványügy
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Járványügy
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
Klinikum
A légzőgyakorlatokat könnyű megtanulni, és hatékonyak a vérnyomáscsökkentésben, javítják a diabetest, csökkentik a stresszt és a depressziót.
Egészségügyi dolgozók kiégettségének összefüggése a COVID-19 pandémia alatt észlelt stresszfaktorokkal
COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - külföldi irányelvek
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás