A stroke-betegekben előforduló féloldali látótérkiesés vizsgálatára lottójátékot alkalmaztak egy ausztrál vizsgálatban. A kutatók szerint a gyors, egyszerű és játékos tesztet egyrészt a tünetek súlyosságának megállapítására, másrészt a rehabilitációs programok kidolgozásához is fel lehet használni. A stroke-ot elszenvedett betegek egy része egyáltalán nem vesz tudomást környezete egyik térfeléről: nekimennek a tőlük balra eső tárgyaknak, csak a tányér jobb oldaláról esznek, vagy rendszeresen csak a bal lábukra vesznek zoknit és cipőt. A zavarbaejtő jelenség, amelyet úgy is szoktak jellemezni, mintha a beteg "mágneses vonzalmat" érezne a látótér egyik feléből érkező vizuális és egyéb ingerek iránt, a jobb oldali agyfélben stroke-ot elszenvedett betegek mintegy 45%-át érinti. Tobias Loetscher, a Universty of Melbourne kutatója és kollégái 20 stroke-beteget és 17 kontrollszemélyt vizsgáltak egy egyszerű lottójátékon alapuló teszttel. A résztvevőknek először hat számot kellett egy lottószelvényen ceruzával bejelölniük. Az egyik térfelet negligáló betegek, ahogy az várható volt, általában a szelvény egyik oldalán lévő számok közül választottak, és negligálták a másik oldalon lévőket. Több korábbi vizsgálat is arra utalt, hogy ha számokra gondolunk, általában egy balról jobbra haladó számegyenes mentén képzeljük el őket. Ezért a vizsgálat második részében a résztvevőket arra kérték, hogy spontán, lottószelvény segítsége nélkül nevezzenek meg hat számot. Néhányan azok közül a betegek közül, akik az előző kísérletben "felemás" módon választottak, ebben a feladatban csak kisebb számokat neveztek meg. Ez az eredmény arra utal, hogy ezek a betegek "nem fértek hozzá" a képzeletbeli számegyenes jobb oldalához, vagyis esetükben a látótérkiesés nemcsak a valós, hanem az elképzelt terekre is vonatkozott. A kutatók felhívták a figyelmet, hogy ez az érdekes jelenség csak a betegek kisebb részében figyelhető meg. Az ilyen egyszerű, betegágy mellett végezhető teszteket a kutatók reményei szerint arra is lehet használni, hogy a betegek személyére szabott, hatékony rehabilitációs eljárásokat dolgozzanak ki. Például azokat a betegeket, akik negligálták a valódi lottószelvény egyik felét, de amikor fejből kellett megnevezniük számokat, nem választottak másképp, mint a kontroll személyek, meg lehetne tanítani, hogyan pásztázzák a "való világ" számukra kieső, de képzeletükben megjeleníthető felét. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Cortex 2010; 46(5):685-90.