Hírvilág

Elhivatottságot vár a kormány az egészségügyisektől

2015. OKTÓBER 12.

Miközben az orvosok és szakdolgozók elhivatottságára számít a kormány, mert jelentős bérfelzárkóztatás nem lesz, a politikai környezet minden korábbinál jobban beszűkíti az egészségügyért felelős államtitkár mozgásterét, ráadásul önálló minisztérium híján még nehezebb az érdekérvényesítés. Mindez a XXXI. Medicina konferencia és IV. Egészségügyi Miniszteri Csúcstalálkozón derült ki múlt pénteken, ahol hat korábbi tárcavezető arról is beszélt, melyek lennének a legfontosabb lépések, amelyekkel szerintük stabilizálható lenne a betegellátás.

Javuló gazdasági teljesítmény mellett a költségvetésből több forrásra számíthat az egészségügy, ez pedig a 2016-os büdzsé számaiból is kitűnik – fogalmazta meg kincstári optimizmussal Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára, bár azt előadásában elismerte, hogy a kormányzat első sorban a negatív demográfiai folyamatok megfordítására és a foglalkoztatás növelésére fókuszál, nem pedig az egészségügyre. Az Európai Unióban nem számottevő a gazdasági növekedés, azonban hazánk ennél jobban teljesít, így az egészségügy is számíthat némi többletforrásra.

Elhivatottságnak továbbra is fontos szerepe lesz az egészségügyben, mert néhány év alatt biztosan nem zárkózunk fel a nyugati bérekhez – mondta a szakpolitikus, ugyanakkor arról is beszámolt, harminc százalékkal több pénz került a gyógyító-megelőző kasszába 2010-16 között, az idei évhez képest pedig 45 milliárd forinttal költenek többet az ágazatra jövőre, amit már deklarálták a júniusban elfogadott 2016-os büdzsében is. Mivel a kormány számára kiemelten fontos az egészségügyben dolgozók itthon tartása, az összeg több területen is a béremelést szolgálja. Egy részét a mozgóbérek kiengedésére szánják, tíz milliárd forint az alapellátásban foglalkoztatott szakdolgozók fizetésének emelésére, míg 6,8 milliárd forint a rezidensösztöndíjak kiterjesztésére jut – sorolta az államtitkár.

Úgyis fizet az állam, így intézményi szinten nincs szükség költségcsökkentő lépésekre – Banai Péter Benő szerint így gondolkodnak a kórházak vezetői, hiszen 2010 óta minden évben jelentős adósságkonszolidáció volt, idén májusban pedig további 60 milliárd forint érkezett a fekvőbeteg ellátók adósságainak rendezésére, ám a tartozásállomány továbbra is kitartóan növekszik. Az adósságrendezésnek csak akkor van értelme, ha érdemi változások lesznek a struktúrában, a jogszabályi háttérben, a feladatokban és a finanszírozásban. Az NGM szakpolitikusa egyetért az egészségügyi államtitkári posztra jelölt Ónodi-Szűcs Zoltánnal abban, hogy a finanszírozás jelenleg azért nem optimális, mert nem a betegek, hanem az intézmények érdeke határozza meg, ugyanakkor vannak túlreprezentált és alulfinanszírozott beavatkozások, amelyek szintín torzítják a rendszert. A gazdasági szakpolitikus kifejtette azt is, a várható átalakításoknál jól jöhet a kórházak négy évvel ezelőtti államosítása.


Kórházak a falnál


Korrekt válaszokat adott a kérdésekre a költségvetésért felelős államtitkár, ugyanakkor az egészségügyről a 2015 júniusában megjelent „Jó állam” jelentés fest reális képet, amely jóval kritikusabb, egyidejűleg megfogalmazza a tennivalókat is, elsőként azt: azonnali forrásnövelésre, és azok felhasználásának monitorozására szükséges az ágazatban – reflektált az elhangzottakra dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Jelezte azt is, a gyógyító-megelőző kassza növekedését a béremelések generálták, amelyek fontosak voltak 2012-13-ban, ugyanakkor mindez túl régen történt, és a mértéke is csekély ahhoz, hogy visszatartsa a dolgozókat a migrációtól.

Többet költenek a kevésbé elavult struktúrájú kórházakra, ugyanakkor az egészségügy GDP arányos részesedése is magasabb a környező országokban, mint hazánkban – folytatta Velkey György, aki szerint ennek az egyenlegnek az eredménye az intézmények eladósodása. A menedzsmenteknek egyidejűleg kell biztosítani a legeredményesebb betegellátást és megtartani a munkatársakat, ami megint csak a hiány növekedését okozza. Az adatok összevetéséből az is kiderült, lakosságarányosan nem sok a szolgáltató, bár az ellátási struktúra nem optimális. Nincs markáns különbség a bennfekvések számában sem, ami eltér, az ennek időtartama, ami túlobszerválásra utal, amit viszont az generál, hogy nem tudják átadni a betegeket a szociális rendszernek. További hátrányt jelent az ellátórendszernek, hogy a közigazgatási struktúra nem tudta kezelni a térségi alapú ellátásszervezést, pedig szakmailag ez lenne a kívánatos.

Elmentünk a falig – jelentette ki Velkey György, aki szerint az intézmények vezetőinek nincs mozgástere, ugyanakkor azt is hozzátette: a struktúrát át kell alakítani, mégpedig úgy, hogy ne vesszen el az az infrastrukturális és szellemi tőke, ami a kórházakban felhalmozódott, és amelyet az egynapos és járóbeteg ellátásban ugyanúgy kamatoztathatnának, ahogyan egészségszervezési és népegészségügyi funkciókat is elláthatnának. Azonban figyelmeztetett arra is, hogy a prevenciót nem szabad összemosni a gyógyítással, és bár az utóbbi években valóban számos, más szakpolitikai területeket is érintő intézkedése volt a kormánynak, a megelőzést célzó intézkedések hatása csak évtizedek múltán lesz érzékelhető.


Senki nem vállalná


Ha miniszter leszel, pont azt nem teheted, amit a szíved és az eszed diktál – foglalta össze a volt egészségügyi miniszterek kerekasztala mellett egy mondatban Kökény Mihály kétszeres ex-tárcavezető, hogy miért nem vállalná most az ágazat irányítását. A nyár elején elfogadott költségvetés miatt szűk a leendő államtitkár mozgástere, a humánerőforrás krízis kezelésében pedig nem csak neki, hanem a kormánynak kellene elkötelezettnek lennie – indokolta szintén nemleges válaszát Székely Tamás, a második Gyurcsány-, majd a Bajnai kormány egészségügyére. Az első Fidesz éra második egészségügyi minisztere, Mikola István, aki kicsit csalódottan azt is megjegyezte, hogy nagy reményeket fűztek Zombor Gábor szerepvállalásához – főleg azért nem lenne államtitkár, mert szerinte miniszteri szinten kellene képviselni az ágazatot, hogy annak érdekeit a kormányüléseken is képviselni lehessen. Ezzel értett egyet Rácz Jenő is, aki 2004-06-ig regnált miniszterként, majd hozzátette azt is, a MKSZ elmondta, miként kellene kezelni az ágazat problémáit, azonban megoldási javaslataik nem találkoznak a jelenlegi elképzelésekkel.

Az egykor elképzelt háziorvosi rendszer megbukott, mélységesen csalódott vagyok az orvosetikai helyzetet illetően – mondta Surján László, aki szerint a háziorvosok csak recepteket és beutalókat írnak, sokszor a beteg utasítására, majd rendelési idő után másodállásban dolgoznak, vagy úri passzióiknak élnek. Mindezt pedig semmi nem tartja kordában tisztességes felügyeleti rendszer híján. A rendszerváltoztatás utáni első egészségügyi miniszter konszenzuskonferencián dolgozná ki a finanszírozás új elemeit, hogy az egyéni, a társadalmi, és az orvosi érdekek összhangba kerüljenek. Pontszámrevízióval érné el, hogy az intézményeknek ne kelljen kockáztatniuk az okirat hamisítást azzal, hogy a jobban fizető ellátásokat jelentik a biztosító felé, mindehhez persze pénz is kell.

A forrásteremtésre mindjárt javaslatot is tett Kökény Mihály, aki a jövő évi büdzsében a foglalkozás bővülését szolgáló egy százalékpontos személyi jövedelemadó csökkentést inkább elvetné, az így nyert 120 milliárd forintot pedig az egészségügyre fordítaná. Magánforrásokkal támogatná meg a rendszert Mikola István, hiszen a lakossági önrész vállalást jelenleg semmi sem akadályozza. Szerint a bázisfinanszírozás még a fejlődőképes ágazatokat is bemerevíti, ezért a meghatározott feladatokhoz kellene forrásokat rendelni. A tisztázott, rendezett szolgáltatási csomag híve Gógl Árpád is, az első Orbán-kormány első egészségügyi tárcavezetője, aki szerint azoknak, akiknek ez ebben foglaltaknál több kell, lehetőséget kell adni arra, hogy kiegészítő biztosítást köthessenek.



Finomította korábbi, nagy felháborodást okozó mondandóját a rendezvényen dr. Szentes Tamás, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) helyettes vezetője, aki szeptember közepén, a Medicina 2000 XVII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián azt mondta: „a háziorvosok az orvostudomány azon részével foglalkoznak, ahol a betegek maguktól is meggyógyulnának". Az exfőpolgármester-helyettes most úgy fogalmazott, „a háziorvosokat olyan betegségek gyógyítására képezzük, amelyek maguktól is meggyógyulnának", ezért szerinte az a kérdés, lehet-e valaki úgy orvos, hogy nem gyógyíthat?
















eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-10-12

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Védőnők partvonalon

TARCZA Orsolya

Papírmunka helyett egészségvédelemmel foglalkozhatnának.

Hírvilág

Felháborodott háziorvosok

Felháborodtak a háziorvosok, mert visszamenőleg kamatostól kell visszafizetniük azt a kártyapénzt, amit az orvoshoz nem járó páciensek után kaptak.

Gondolat

Remélem, a Semmelweis Tervet nem fújja el a szél – Interjú dr. Szilvási Istvánnal

A Semmelweis Terv megvalósítása csak előfeltétele annak, hogy a többlet-forrásokat racionálisabban használhassuk fel.

Hírvilág

Egyelőre marad a találgatás

A háziorvosok sem tudják, merre megy majd a beteg a másfél hónap múlva már működő új struktúrában.

Hírvilág

Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP)...