Hírvilág

Csillagászati diákolimpiát rendeznek Keszthelyen

2019. JÚLIUS 31.

Keszthelyen rendezik meg augusztus 2. és 10. között a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpiát, amelyre a világ minden tájáról, 47 országból több száz középiskolás érkezik összemérni csillagászati és asztrofizikai tudását - közölték a szervezők az MTI-vel.

A Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia ötlete 2006-ban született meg Thaiföld, Indonézia, Irán, Kína és Lengyelország együttműködéséből. Az alapítók célja, hogy népszerűsítsék a csillagászatot és az asztrofizikát a fiatalok körében, valamint hogy elősegítsék a nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakulását már fiatal korban is.

Az évek során a rendezvény mozgalommá nőtte ki magát és olyan országokba jutott el, mint például Indonézia (2008), Brazília (2012), India (2016) vagy éppen Kína (2018). Magyarország először 2011-ben vett részt az eseményen Lengyelországban, idén pedig házigazdaként fog szerepelni. A hazai esemény főszervezői a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, fővédnöke pedig Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

A közlemény idézi Kiss L. Lászlót, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatóját, az Akadémiai Bizottság elnökét, aki szerint a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia a legmagasabb rangú, középiskolásoknak szóló nemzetközi verseny a csillagászat és az asztrofizika területén, amelynek megrendezése páratlan lehetőség a magyar tudományos szféra és a csillagászat számára.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az M1 aktuális csatorna hétfői adásában arról beszélt, hogy idén negyvenhét országból ötvenöt csapat érkezik. A verseny öt fordulóból áll: elméleti, adatfeldolgozási, megfigyelési, planetáriumi fordulóból, valamint a csapatversenyből - tette hozzá.

A szervezők két csapatot indíthatnak, így Magyarországról két csoport mérettetheti meg a tudását. "Az olimpia nyertesei a következő években a feltörekvő csillagásznemzedék tagjai lesznek" - hangsúlyozta a kutató, hozzátéve, hogy a színvonalas nyugati egyetemek figyelemmel kísérik a nemzetközi eseményt.

Hangsúlyozta: a csillagászatot nagyon eltérő szinten tanítják a középiskolákban. "Magyarországon nincs csillagászat tantárgy a középiskolában, a magyar versenyzők emiatt jelentős helyzeti hátrányból indulnak" - fejtette ki, hozzátéve: a diákversenyeken kiválasztott magyar versenyzőket a nemzetközi küzdelemre év közben olimpiai szakkörökön készítik fel.

Elmondta azt is, hogy jövőre Kolumbia ad otthont az eseménynek.


Forrás: MTI
MTI 2019. július 29., hétfő

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Hírvilág

Jelentősen romlott a Csendes-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota

A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

Hírvilág

Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.