Gondolat

Ismerős és idegen fény

2012. FEBRUÁR 18.

Szöveg nagyítása:

-
+

Menno Aden (Berlin), Marcin Cienski (Krakkó), Magyarósi Éva (Budapest) Menno Aden német fotóművész legújabb munkái jelen korunk, a lakótelepek és az ipari környezet konstruktivista világában készültek, ahol a lakótelepi ablakok színes fényei és a fénycsövek pásztázóan vakító elemei ugyanúgy világítanak át környezetük különös részletein, mint magán az éppen hiányzó emberen. Menno Aden egy egyszerre ismerős és idegen valóságot közvetít, mely látás-szokásainkat tematizálja és kérdőjelezi meg egyben. A nyilvános és magánjellegű tereket tárgyilagos rendszerekké szabja át, melyben a néző a valóságot annak egyszerű, modellszerű elrendezésében látja. Menno Aden 2000-ben végzet a Brémai Művészeti Akadémián, Európa szerte számos önálló és csoportos kiállítása volt. A Deák Erika Galériában ez a második kiállítása. 2009-ben elnyerte a Német Építészeti Múzeum és az Építészeti Non-profit Egyesült kétévente kiírt Európai Építészet című fotópályázatát. Marcin Cienski, lengyel festőművész barokkos festményein a fény drámai módon világítja meg a festő által fontosnak ítélt elemeket, egyszerre vizsgál és felold, fekete háttereiből mintegy kitör a kezét szeme elé tartó nő arca, vagy a hit mindenki által felismerhető jelképe. Marcin Cienski képein gyönyörű szenteket, barokkos szobabelsőket és épületrészleteket, és az ezekben a világokban élő esendő embereket ábrázolja. Munkamódszerének meghatározója a klasszikus táblakép festészet és a napjainkban kedvelt fotografikus ábrázolás keveredése. Alakjait brutális őszinteséggel ábrázolja, ahol egy-egy kiemelt részlet különös jelentőséggel bír. Marcin Cienski 2006-ban végzett a krakkói képzőművészeti főiskolán, önálló kiállításai voltak Londontól Berlinig, művei megtalálhatók a legfontosabb nemzetközi magángyűjteményekben. Magyarósi Éva korábban elsősorban videó művészként volt ismert. Korábbi munkáira jellemző, hogy a női lélek rejtekeiről, különös álmairól, saját történeteiről mesélt. Legújabb sorozatában ettől elrugaszkodik, most mások emlékeit meséli, illetve interpretálja újra. Kisméretű rajzai, üvegre nyomott fotói régi időket idéznek, a múlt újrarajzolt lenyomatai ezek, ahol mások személyes történetei kerülnek egy új, általánosabb megvilágításba. Magyarósi Éva 2005-ben végzett a Magyar Iparművészeti Egyetem – Vizuális Kommunikáció Tanszékén. Még ebben az évben készítette el Hanne című diplomafilmjét. 2010-ben Lena című filmjével a Magyar Filmszemle - Legjobb kísérleti film díját nyerte. MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.

Egészségpolitika

A betegek élete múlik sok esetben a „kallódáson”

KUN J Viktória

Aki nem sodródik egy ellátásban, hanem önrendelkezési jogának megfelelően tényleges döntéseket képes hozni, ott a kezelés hatékonysága is jobb.

Hírvilág

„Y” – egy betű, ami emberi sorsokat borított meg pár nap leforgása alatt

KUN J Viktória

Talán az olimpiák történetének legsúlyosabb és legméltatlanabb botrányát eredményezte két bokszoló ügye. A küzdőtéren a sportolók helyett az orvostudomány, a különböző kultúrák, a sportetika és leginkább a politika összecsapása zajlik. Megkérdeztük dr. Melegh Béla genetikus professzort és dr. Sándor Judit bioetikust, mit gondolnak ők a rendkívüli helyzetről, illetve az egész probléma tudományos hátteréről.

Egészségpolitika

Óriási felzúdulást hozott a méltányossági kassza alapítványi kézbe tétele

KUN J Viktória

Szakmai szervezetek és fogyatékossággal élők érdekvédői is ledöbbentek a méltányossági támogatásról hozott legutóbbi kormánydöntésen. Megkérdeztünk egy szakértőt, és válaszolt lapunknak a BM is.

Egészségpolitika

A háziorvoshiány sokkal kiterjedtebben érinti a lakosság egészségét, mint gondolnánk

KUN J. Viktória

Ma több mint egymillió embernek nincs háziorvosa, helyettesítő látja el őket heti néhány órában. A helyzet évek óta romlik, főleg a kistelepüléseken az elnéptelenedés miatt. Ez a helyzet a teljes betegellátásra komoly hatással van.