Gondolat

Ismerős és idegen fény

2012. FEBRUÁR 18.

Menno Aden (Berlin), Marcin Cienski (Krakkó), Magyarósi Éva (Budapest)

Menno Aden német fotóművész legújabb munkái jelen korunk, a lakótelepek és az ipari környezet konstruktivista világában készültek, ahol a lakótelepi ablakok színes fényei és a fénycsövek pásztázóan vakító elemei ugyanúgy világítanak át környezetük különös részletein, mint magán az éppen hiányzó emberen.

Menno Aden egy egyszerre ismerős és idegen valóságot közvetít, mely látás-szokásainkat tematizálja és kérdőjelezi meg egyben. A nyilvános és magánjellegű tereket tárgyilagos rendszerekké szabja át, melyben a néző a valóságot annak egyszerű, modellszerű elrendezésében látja. Menno Aden 2000-ben végzet a Brémai Művészeti Akadémián, Európa szerte számos önálló és csoportos kiállítása volt. A Deák Erika Galériában ez a második kiállítása. 2009-ben elnyerte a Német Építészeti Múzeum és az Építészeti Non-profit Egyesült kétévente kiírt Európai Építészet című fotópályázatát.

Marcin Cienski, lengyel festőművész barokkos festményein a fény drámai módon világítja meg a festő által fontosnak ítélt elemeket, egyszerre vizsgál és felold, fekete háttereiből mintegy kitör a kezét szeme elé tartó nő arca, vagy a hit mindenki által felismerhető jelképe.

Marcin Cienski képein gyönyörű szenteket, barokkos szobabelsőket és épületrészleteket, és az ezekben a világokban élő esendő embereket ábrázolja. Munkamódszerének meghatározója a klasszikus táblakép festészet és a napjainkban kedvelt fotografikus ábrázolás keveredése. Alakjait brutális őszinteséggel ábrázolja, ahol egy-egy kiemelt részlet különös jelentőséggel bír.

Marcin Cienski 2006-ban végzett a krakkói képzőművészeti főiskolán, önálló kiállításai voltak Londontól Berlinig, művei megtalálhatók a legfontosabb nemzetközi magángyűjteményekben.

Magyarósi Éva korábban elsősorban videó művészként volt ismert. Korábbi munkáira jellemző, hogy a női lélek rejtekeiről, különös álmairól, saját történeteiről mesélt. Legújabb sorozatában ettől elrugaszkodik, most mások emlékeit meséli, illetve interpretálja újra. Kisméretű rajzai, üvegre nyomott fotói régi időket idéznek, a múlt újrarajzolt lenyomatai ezek, ahol mások személyes történetei kerülnek egy új, általánosabb megvilágításba.

Magyarósi Éva 2005-ben végzett a Magyar Iparművészeti Egyetem – Vizuális Kommunikáció Tanszékén. Még ebben az évben készítette el Hanne című diplomafilmjét. 2010-ben Lena című filmjével a Magyar Filmszemle - Legjobb kísérleti film díját nyerte.

MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Hírvilág

A pihentető alvás fontossága

Az alvászavar mára globális problémává nőtte ki magát, hiszen a világ népességének közel felét érinti az élet valamelyik szakaszában, azonban sajnos csak nagyon kevesen ismerik fel a problémát, és foglalkoznak a kezelésével.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

COVID-19

Covid-19 – a rákgyógyításban is nehézségeket okozott

A betegek, de még az orvosok is nehéz helyzetbe kerültek a világjárvány hozta egészségügyi átrendeződés kapcsán. Egyrészt volt, ahol hónapokig nem is fogadták a betegeket, a már megkezdett kezelések is abbamaradtak, másrészt maguk az érintettek is tartottak bemenni az intézményekbe. A kormányrendeletek ellenére tanácstalan volt gyógyító és páciens egyaránt.

Gondolat

Nem tükörkép hasonmások Az ikrek világa

FAZEKAS Erzsébet

Az iker-testvérek számát 125 millióra becsülik a világon. Statisztikák szerint minden 333 szülésre esik egy olyan, amikor egy terhesség után két baba jön világra.