Gondolat

A fátylon innen és túl

2012. MÁJUS 01.

Nem ritka, hogy az, ami a kevésbé tehetséges embert a mélybe taszítja, a talentum kezében korszakos jelentőségű adománnyá válik, s bár az ő valós életében is mély nyomot szánt, mégis személyes szenvedése révén kincset talál, és ezzel jelentősen hozzájárulhat egy-egy kor tudástárának gazdagításához, a kortársak, s az utókor szellemi javainak gyarapodásához.

A nagy angol író és esszéista, Thomas De Quincey rajongásig szerette a német irodalmat és e téren kimerítő ismeretekkel is rendelkezett. Jelentős tanulmányokat folytatott a filozófia terén, lelkesedett Kantért és bölcseletéért is.

Ő az a szerző, aki megágyazott a huszadik század nagy irodalmi reformjának, a tudatregények új vonulatának, feszegette saját mentális és érzelmi korlátait, drogokkal kísérletezett, s mindezt irodalmi művek révén dokumentálta is.

A a kábítószer rabjaként tett kísérletet.szubjektív idő- és a tudatfolyam ábrázolására. A drogirodalom egyik jelentős alakja már egy jól kiépült irodalmi hagyományba ágyazza be művét, a műfaj nem az ő találmánya.

Az író 1785. augusztus 15-én Manchesterben született. 1804-ben vett be ópiumot s vált függővé. Műveiben részletekbe menően rögzítette, hogyan szabadul fel a képzelet, majd változnak az addig szárnyaló képzetek pokoli látomásokká az ópium hatására.

1808-ban fokozat nélkül hagyta ott az egyetemet, s a következő évben Grasmere-ben telepedett le. 1816-ban feleségül vette Margaret Simsont, akitől később nyolc gyereke született. 1819–1820-ban a Westmorland Gazette szerkesztője volt.

Az Egy angol ópiumevő vallomásai, a Sóhaj a mélységből, valamint Az angol postakocsi című művei hatással voltak kortársaira is, Baudelaire beépítette például a Mesterséges paradicsom című művébe.

A boldogság után kutató személy meg kíván szabadulni a tér és idő béklyóitól, ám a szer hatása alatt éppen okozhat kínt is. Végül melankolikus gondolatokra ébred: „A magány, még ha csendes is, mint a fény, de olyan fény, mely a leghatalmasabb erőt képviseli, nélkülözhetetlen az ember számára. Minden ember egyedül érkezik erre a világra, és egyedül hagyja el.”- írta valahol.

Műveiben szimbolikus álmokat és víziókat jelenített meg rendkívül díszes, jelzőkben tobzódó romantikus stílusban. Egyik mestere volt a romantikus rémtörténeteknek is.

A határsávokat kutatta, és be kellett látnia: „A lélek számára nincs feledés. Ezer esemény bocsáthat fátyolt jelen öntudatunk és lelkünk titkos rovásírása közé; lehet, hogy ezt a fátyolt föllebbenthetik hasonló események. Annyi bizonyos, hogy akár le vannak fátyolozva, akár le vannak leplezve: ezek a rovások megmaradnak örökre; egészen úgy, amint a csillagok látszólag eltűnnek a napvilágnál, de mindnyájan tudjuk, hogy ez a világosság csak rájuk húzott fátyol, s csak várják, hogy ezt a fátyolt ismét föllebbentse az alkonyat.”

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.