Az országban szinte egyik napról a másikra ugrásszerűen megnőtt a laborvizsgálatokra a várakozási idő. Míg eddig talán itt ment a legflottabbul az ellátás, ma már nem ritka, hogy két hónapot is várni kell a vizsgálatokra. A Medicina2000 felmérése szerint a szakrendelők döntő többségében megnőtt a laborvárakozási idő, van, ahol a két-háromszorosára. Dr. Pásztélyi Zsolt, a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint a hirtelen megnövekedett vizsgálati szám és az ehhez kapcsolódó reagensigény önkormányzati segítség nélkül fizetésképtelenné teheti a járóbeteg-szakrendelőket. A települési vezetők azonnal léptek, Érden például – egyelőre két hónapra – pénzügyileg is kisegítik a szakrendelőt. 

Helyben kénytelenek megoldást találni

Merthogy ebben a Pest megyei városban is rendkívüli a változás. Itt a szakrendelőben eddig teljesen zökkenőmentes, gyors és kiszámítható volt az ellátás, ám kora tavasszal a betegeknek hajnalonként, már a nyitás előtti órákban tömött sorokban kellett állniuk a rendelő előtt, hogy aztán induljanak az automatáig, ami már reggel 7 órakor nem tudott sorszámot adni. A város vezetése azonnali megoldást keresett, és folyamatosan tájékoztatja az itt élőket az aktuális helyzetről.

„Én is láttam, hogy valami nincs rendben az ’SZTK’-ban, a Romicsban, mert az utóbbi időben reggelente hosszú sorok alakultak ki a laborra várva – mondja a városvezető Csőzik László. – Egyeztettem az intézmény vezetőjével: azt kértem a főigazgató úrtól, Bárány Zsolttól, hogy gyorsan oldjuk meg a problémát, és ha másképp nem megy, kész vagyok pluszforrásokat biztosítani a kapacitások bővítésére.” 

Az érdi polgármester szerint egyáltalán nem számítottak ilyen problémákra, hiszen 2022-ben még minden rendben volt, és úgy tűnt, a Romics laborkapacitásai elegendőek. Az intézményben dolgozó labororvos, a szakmai vezető és a hét laborasszisztens – illetve az esetenként hozzájuk csatlakozó, nekik besegítő szakemberek – naponta, reggel 7 és 10 óra között átlagosan 250 labordiagnosztikát képesek kezelni, tavaly pedig egy-egy nap átlagosan 220 fő jelentkezett vizsgálatra. Ez változott meg az utóbbi időszakban. 

„Feltett szándékunk, hogy csökkentsük a Romics előtt reggelente kialakuló sorok hosszát. Úgy tűnik, találtunk is egy gyors és ideiglenes megoldást. A főigazgató úr április 3-tól a következő változtatásokat vezette be: 30 százalékkal megemelték a labor kapacitását, ami reményeink szerint elég lesz ahhoz, hogy reggelente ne kelljen idejekorán leállítani a sorszámkiadást. Bízunk benne, hogy így két hónap alatt a tavalyi szintre áll vissza a vizsgálatra érkezők száma. Ha nem változik nyárig a helyzet, akkor június 1-jétől az érdi SZTK is kénytelen lesz előjegyzésre fogadni a betegeket a laborban – árulja el Csőzik László. Mint kifejtette, az önkormányzat kész a zsebébe nyúlni és fizetni a pluszköltségeket. – Az összes SZTK, így a Romics finanszírozása is államilag történik. A gyűlölt várólisták sem azért vannak, mert helyben rontanak el valamit vagy szervezik rosszul az ellátást, hanem mert odafent is kevés a pénz, és mindig csak annyi forrást adnak a kezelésekre, amennyi éppen szétosztható. Hiába van helyben elég orvos, hiába vállalnának el több beteget, hiába igyekszik a Romics vezetése, nem kap egy adott kvótánál többet az intézmény. Ez van a labor esetében is: az állami egészségügyi alap (NEAK) még annyi fedezetet sem biztosít, hogy az egy műszak teljes költségeit fedezze” – nyilatkozta az érdi polgármester. 

Egy felmérés eredményei

Az elmúlt napokban több hír is megjelent a sajtóban a laborelőjegyzési idők megnyúlásáról. A helyzet felmérésére a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség vezetősége egy gyors kutatást végzett a tagintézményei körében. Ebből kiderült: a „forgalom” COVID-19 előtti szintre történő visszatérése mögött zömében az áll, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozásában ismét megjelentek a krónikus betegek gondozását mérő, laborvizsgálathoz kötött indikátorok. 

„Április 1-jéig összesen 31 szakrendelő, a tagság 43 százaléka válaszolt, a válaszok az adatok számtalan pontjáról érkeztek, és a válaszadók között egyaránt volt nagy- és kisforgalmú intézmény, így összességében jó képet szolgáltatnak a valós helyzetről – mondja dr. Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 elnöke, aki szerint a válaszadók kétharmada számolt be megnövekedett előjegyzési időről. – Ahol van, ott az emelkedés mértéke minimum 15-20 százalék, de a rendelők több mint felében a várakozási idő a két-háromszorosára nőtt. Olyan intézmény is van, ahol az eddigi egyhetes várakozás öt-hat hétre ugrott. A növekedésben szerepet játszhatott, hogy a 2023. év eleji hónapokban a laboresetszám már hasonló nagyságrendű volt, mint a 2020. év, azaz a Covid-19 előtti időszak esetszáma, illetve, ahogy a kórházak emelik a műtéti kapacitásukat, úgy a műtéti beavatkozás előtt szükséges (preoperatív) laborvizsgálatok száma is emelkedett. Az intézményvezetők szerint azonban a növekedés egyértelmű, fő oka, hogy a háziorvosok több laborvizsgálatot kérnek az eddigieknél, és e mögött a háziorvos munkáját értékelő indikátorrendszer változása áll. 2023 februárjától ugyanis a háziorvosok finanszírozásában hangsúlyos elemként jelenik meg az, hogy hogyan követik a gondozásra szoruló betegeiket, amit döntő részben laborvizsgálatok segítségével tehetnek meg. Több rendelőintézeti vezető szerint a szakrendelőkben elvégzett laborvizsgálatok nagyobb részét nem az adott rendelőintézet szakorvosai, hanem az ellátási területhez tartozó háziorvosok kérték” – folytatja az elnök, aki szerint már eddig is jellemző volt, hogy nagyon sok laborvizsgálatot kértek az orvosok, így akár párhuzamosan is történtek vizsgálatok. Gyakran pedig olyan vizsgálatokat is elrendelnek, amelyek egyáltalán nem indokoltak. 

„A helyzetet a szakrendelők többféle módon próbálják kezelni. Többen is jelezték, hogy a normálellátások kapcsán továbbra is meg fogják tartani az előjegyzési rendszert, azonban a sürgős ellátásokat soron kívül, a napi keret fölött fogadják. Ezzel párhuzamosan viszont lesz, ahol nem fogadnak területen kívüli beteget. Ahol erre volt lehetőség, ott plusz humánerőforrást vontak be, így növelve a kapacitásokat. Több intézetvezető is megjegyezte, hogy a várólista növelése (a napi kvóta bevezetése) csupán átmeneti megoldás lehet, mivel nagy lakossági ellenállást és elégedetlenséget vált ki. Igyekeznek felhívni a háziorvosok figyelmét arra, hogy ne teljes laborvizsgálati paneleket kérjenek, hanem csak a valóban fontos vizsgálatokat igényeljék. Számos helyről jelezték, hogy a tulajdonos önkormányzat támogatását kérték, aminek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A hirtelen megnövekedett vizsgálati szám és az ehhez kapcsolódó reagensigény önkormányzati segítség nélkül fizetésképtelenné teheti a járóbeteg-szakrendelőt. Volt olyan szakrendelő, ahol a laborellátásra kapott önkormányzati céltámogatás csaknem háromszorosa a NEAK-finanszírozásnak! Ismét jól látható tehát, hogy a helyben élő, az aktuális helyzetet értő, felelősen viselkedő tulajdonos önkormányzatok rugalmasan és hatékonyan tudnak segíteni a szakrendelőiknek, gyorsan reagálnak, és adott esetben közvetlen anyagi forrásokkal is támogatják a lakosságközeli ellátás minél zökkenőmentesebb működését. Jó irány, hogy a háziorvos kollégák a finanszírozás változása nyomán több figyelmet szentelnek a krónikus betegek gondozásának, azonban, ha az így jelentkező plusz vizsgálati igény tartós lesz, az a teljesítménykorlátok és a laborfinanszírozás átgondolása nélkül nem lesz fenntartható. Ezért a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség indítványozza a döntéshozóknál a laborfinanszírozás évek óta változatlan összegének növelését. Hosszú távon nem elfogadható, hogy a háziorvosi indikátorrendszer teljesítésének laboratóriumi költségterhét a járóbeteg-szakrendelők viseljék” – figyelmeztet Pásztélyi Zsolt.