Agykutatás

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás COVID-19-ben

2021. ÁPRILIS 19.

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a COVID a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain-Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatios encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez.

Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő COVID-os esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.

A szerzők egy hat hetes időszakban jelentkező 4711 hospitalizációt igénylő, COVID-PCR pozitív beteg dokumentációjának retrospektív elemzését végezték el. A 4711 betegből 581 esetben jelentkeztek olyan neurológiai tünetek, melyek alapján képalkotó vizsgálatokat indikáltak. A neurológiai tünetek és a képalkotó vizsgálatok alapján 4 csoportot különítettek el egymástól: akut stroke; új vagy újból jelentkező epilepsziás rohamok; tudatzavar tünetképző elváltozást nem jelző képalkotó vizsgálattal, valamint a tudatzavart nem mutató, de neurológiai tünetekkel járó, ún. neuro-COVID-19-komplexet. Ez utóbbit a fejfájás, anosmia, ageusia, chemesthesis, vertigo, presyncope, paresthesia, agyideg-eltérések, ataxia, dysautonomia vagy izomfájdalom tünetek valamelyikének megléte jellemezte. Az eredmények alapján a tudatzavar és a radiológiailag igazolt stroke egyaránt szignifikánsan magasabb halálozáshoz társult (rendre 1,39, illetve 3,1-es esélyhányadossal). Az így kiválasztott 581 beteget 1743 neurológiai tüneteket nem mutató, életkor- és betegségsúlyosság szerint megfeleltetett beteggel hasonlítottak össze.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a tudatzavar ugyan számos esetben hipotenzióhoz, vesekárosodáshoz, alvadási zavarhoz vagy gyulladásos eltérésekhez társultan jelentkezett, a tudatzavar még ezekre a tényezőkre kontrollálva is emelkedett mortalitási rizikót jelent, így megfontolandó a tudatzavarra önmagában egy súlyosabb betegséglefolyást jelző faktorként tekinteni.

A COVID-megbetegedéssel párhuzamosan jelentkező stroke a COVID egy ritka, de súlyos szövődményének tekinthető. Ezt a betegcsoportot a kontrollcsoporthoz képest emelkedett D-dimer és CRP-értékek jellemezték. A stroke etiológiai háttere koronavírus-fertőzésben több tényezőre vezethető vissza, többek között a COVID-ban jellemző koagulopathiára és a súlyos szisztémás gyulladásos reakciókra, ugyanakkor a szerzők kiemelik, hogy a stroke-os betegek mintegy felében a stroke hagyományos rizikófaktorait nem sikerült kimutatni.

Összefoglalásként a tanulmány szerzői megemlítik, hogy a hospitalizált betegek körében a betegség központi idegrendszeri manifesztációja relatíve gyakori (jelen esetben 13%). Mivel a tudatzavar és a stroke emelkedett halálozási kockázattal jár, ezeknél a betegeknél kiemelten fontos szerepet játszhat a célzott terápia a mortalitás csökkentésében.

Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:
Eskandar, Emad Nader et al. “Neurologic Syndromes Predict Higher In-Hospital Mortality in COVID-19.” Neurology vol. 96,11 (2021): e1527-e1538.
https://n.neurology.org/content/96/11/e1527.long

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

T2DM és a Covid-19