Agykutatás

A betegségmódosító terápiák és a Covid-súlyosság összefüggései SM-ben

2021. JÚNIUS 21.

Hogyan befolyásolja a COVID-19-betegség súlyosságát sclerosis multiplexben szenvedők körében az alkalmazott immunszuppresszáns és immunmodulátoros kezelés fajtája?

Fiatal felnőttek körében sclerosis multiplex (SM) miatt alakul ki leggyakrabban neurológiai rendellenesség, az autoimmun kórkép világszerte 2,3 millió embert érint. Az SM-betegek 70%-át kezelik betegségmódosító terápiával (disease-modifying therapy, DMT), ami mellékhatásként növeli a fertőzések valószínűségét. A SARS-CoV-2-járvány idején alapvető közegészségügyi kérdés, hogy a betegségmódosító terápiával kezelt SM-betegek milyen eséllyel szenvednek el súlyos Covid-19-betegséget.

Az olasz szerzők obszervációs vizsgálatukba 85 SM-központból vontak be olyan betegeket, akik a megfigyelési időszakban (2020. január 15. – 2020. szeptember 10.) igazolt vagy feltételezett SARS-CoV-2-fertőzést szenvedtek el. Mivel az adatokat a Covid-járvány csúcsán gyűjtötték, amikor meglehetősen kevés tesztet végeztek, a reprezentativitás érdekében a feltételezett Covid-betegeket is bevonták a vizsgálatba. A feltételezett Covid-esetek a következők voltak: a SARS-CoV-2-fertőzésre jellemző radiológiai és fizikális tünetek (láz, köhögés, légszomj, hirtelen kezdetű anosmia, ageusia, dysgeusia) és/vagy szoros kontaktus igazolt Covid-beteggel a tünetek megjelenése előtti 14 napban.

Az adatokat az SM-beteg neurológusával való kontaktusfelvételétől az elsődleges kimenetig (gyógyulás a Covidból vagy halál) retrospektív módon gyűjtötték (demográfiai adatok, nem, testtömegindex, beteg által jelentett etnikum, dohányzás és alkoholfogyasztás, munkaviszony, a beteggel egy lakásban élők száma, a beteggel egy lakásban élő igazolt SARS-CoV-2-fertőzöttek száma, az SM kórtörténete és típusa, az SM kezdete, EDDS-pontszám, az alkalmazott DMT típusa a covidos tünetek kezdetekor, a legutolsó alkalmazott adag beadásának időpontja, a Covid-19 betegséggel kapcsolatos információk: tünetek, laboratóriumi és radiológiai adatok, hospitalizáció, tüdőgyulladás, a kezelés módja, intenzív osztályos felvétel, gyógyulás vagy halál). A Covid súlyosságát hármas beosztásban tárgyalták: 1. enyhe betegség kórházi kezelés szükségessége vagy pneumonia diagnózis nélkül; 2. közepesen súlyos betegség kórházi kezelés szükségességével vagy pneumonia diagnózissal; 3. súlyos betegség: intenzív osztályos felvétel vagy halál. Az eredmények értékelésekor a többváltozós modellben a fenti adatokon kívül a következőket vették figyelembe független változóként: az SM fázisa (progresszív vagy relapszáló-remittáló), komorbiditások, metilprednizolon-használat a covidos tünetek megjelenése előtti hónapban. A DMT típusát a következő beosztásban tárgyalták: 1. nincs terápia; 2. interferon; 3. glatiramer-acetát; 4. teriflunomid; 5. dimetil-fumarát; 6. natalizumab; 7. anti-CD20-szerek (rituximab vagy ocrelizumab); 8. egyéb – mivel az alemtuzumab- és a cladribinkezelésben részesülők száma nagyon alacsony volt, ők is az egyéb kategóriába kerültek.

A megfigyelési időszak végéig 844 covidos SM-beteg került bevonásra, akik 1,54%-a halálozott el, mindannyian az SM-betegség progresszív fázisában; 4,5%-uk került intenzív osztályra, 11,7%-uk esetében alakult ki pneumonia, 11,4%-uk került kórházba; 5,2%-uknál alakult ki súlyos Covid betegség, 10,9%-uknál közepesen súlyos Covid betegség, 3,1%-uk részesült metilprednizolon-kezelésben a covidos tünetek megjelenése előtti hónapban.

A Covid betegség súlyosságát befolyásoló kockázati tényezők a következők voltak: idősebb életkor, férfi nem, magasabb EDSS-pontszám, metilprednizolon-kezelés a covidos tünetek megjelenése előtti hónapban és anti-CD-20-terápia (rituximab, ocrelizumab). A többváltozós elemzésben a metilprednizolon-kezelés a közepesen súlyos és súlyos Covid betegség kockázatát 5,24-szorosra, az anti-CD-20-terápia a súlyos Covid betegség kockázatát 2,37-szorosra növelte. A hosszabb ideig tartó anti-CD-20-terápia a súlyos Covid betegség növekvő kockázatával járt együtt.
Az abszolút kockázat a következőképpen alakult: az RRSM-betegek körében az anti-CD-20-terápiában részesültek 6,1%-a került intenzív osztályra vagy halt meg, a nem kezeltek 4,2%-a, az egyéb DMT-kezelésben részesültek 2,2%-a; a progresszív SM-betegek körében az arányok a következők voltak: 12,5%, 10,5% és 4,3%.

A tanulmány szerzői megjegyzik: a különböző DMT-k között kimutatott különbség összhangban van az SM-betegek körében ismert fertőzési kockázattal, és hozzáteszik: a többi autoimmun betegség esetén jelentkező Covid betegséggel kapcsolatos, folyamatban lévő vizsgálatok eredményei alapján új tudásra tehetünk szert a különböző autoimmun betegségek patofiziológiájával kapcsolatban.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:
Sormani MP, De Rossi N, Schiavetti I, Carmisciano L, Cordioli C, Moiola L, Radaelli M, Immovilli P, Capobianco M, Trojano M, Zaratin P. Disease‐modifying therapies and coronavirus disease 2019 severity in multiple sclerosis. Annals of Neurology 2021 Apr;89(4):780-9.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral