A delírium olyan komplex tudatzavar, melyet az éberség és a kognitív funkciók rövid idő alatt kialakuló és fluktuáló zavara jellemez. Az elmúlt évtizedben a delíriummal foglalkozó publikációk száma jelentősen nőtt, annak számos területére kiterjedően. A kutatók fókuszpontjában elsősorban a gyógyszeres megelőzés és kezelés áll. Az egészségügyi kiadások növekedése miatt azonban egyre fontosabbak azok a beavatkozások, melyek költséghatékony módon támogatják a gyógyítási-gyógyulási folyamatot. A vizsgálat célja: Jelen kutatás célja áttekinteni a delírium nem gyógyszeres megelőzési, illetve kezelési lehetőségeit csípőműtéten átesett, idős betegek körében. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a PubMed és a Wiley Online Library elektronikus adatbázisokban, 1999 és 2019 között publikált tanulmányok alapján. A nem gyógyszeres módszerek a célcsoportban szignifikánsan csökkentették a delírium incidenciáját (p=0,003–0,045), időtartamát (p=0,009–0,03), hozzájárultak az epizódok számának csökkenéséhez (p=0,03), valamint az enyhébb lefolyáshoz (p=0,0049–0,02). A korai mobilizálás és a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás hozzájárul a delírium incidenciájának csökkenéséhez. Az oxigénszaturáció mérése és szükség esetén szupplementáció alkalmazása, a megfelelő táplálkozás segítése, a hatékony fájdalomcsillapítás, a gyógyszerfogyasztás minimalizálása, az alvás segítése, illetve az érzékszervi károsodások csökkentése szintén hatással van a tudatzavarok előfordulására, a panaszok súlyosságára és időtartamára.

A saját otthonukban élő idősek esésgyakoriságának, eséskockázati tényezőkkel kapcsolatos ismereteinek és az esésmegelőzéssel kapcsolatos mindennapi viselkedésének felmérése. 173 fő idős körében végeztük a vizsgálatot. A szociodemográfiai változók mellett vizsgáltuk az esés gyakoriságát, az esési kockázatot, a kockázati tényezők ismeretét, a lakóhely környezetének módosítását és a mindennapi esésmegelőző viselkedést. Leíró és matematikai statisztikai (χ2-, t-próba, korrelációszámítás) módszert alkalmaztunk (p<0,05). Az idősek 37%-a esett el az elmúlt egy évben és közülük 81,2% sérülést is szenvedett. A rizikótényezők közül a módosítható kockázati tényezőket fogadták el legkevésbé az idősek. A biztonságos környezet kialakításának gondolatával a minta 72,8%-a foglalkozott, de tényleges beavatkozást csak 52,9%-a végzett. A változtatások inkább nők körében voltak jellemzők (p=0,025). A prevenciós tevékenységek közül a legalacsonyabb számban a segítség kérését (12,1%), a járást segítő eszközök használatát (18,5%) fogadták el. Azon esésmegelőző programok szükségesek, amelyek a módosítható kockázati tényezőkre helyezik a hangsúlyt.

A fogászati prevenció egyik meghatározó eleme a fluoridok alkalmazása. Számos pozitív hatása van a fogakra, és már gyermekkorban is érdemes elkezdeni azok alkalmazását. Szerepet játszik a cariesprevencióban, a zománc állományának biztosításában. Azonban fontos, hogy mértékkel vigyünk be fluoridot a szervezetünkbe. Ha nem így teszünk, akkor azzal károsíthatjuk a fogak állapotát, a csontok szerkezetét, amelyre gyermekkorban fokozottabb figyelmet kell fordítanunk. A fluorosis megelőzhető egy kis odafigyeléssel, ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő tájékozottság. Ezt a fogorvosok és a dentálhigiénikusok egyaránt biztosítani tudják.

A várandósság örömteli mivolta mellett nagy igénybevételt jelent a női szervezet számára, és ez alól a szájüreg, fogazat sem kivétel. Az elhanyagolt fogazat számos veszélyt jelent nemcsak az anya, hanem a magzat számára is. Az anyánál kialakulhat többek között fogínyvérzés, -gyulladás, fogszuvasodás; a magzatnál pedig fogfejlődési rendellenesség, fertőzés, koraszülés vagy akár vetélés is.

Az esendőség, mint egy igen összetett, a fiziológiás öregedés folyamatával összefonódó patológiás állapot, amely az idős betegben a külső és belső stresszek összervezeti kivédésének elégtelenségéhez vezet, egyre nagyobb hangsúlyt kap az újabb szakmai közleményekben és a hypertonia időskori kezelésének irányelveiben. Ez a geriátriai szindróma a súlyosabb mellékhatások valószínűsége miatt nagyfokú óvatosságot igényel.