Triangulált betegvezetés az ápolásban
HELEMBAI Kornélia1
2023. AUGUSZTUS 04.
Nővér - 2023;36(4)
DOI: https://doi.org/10.55608/nover.36.0019
Képzés, továbbképzés
HELEMBAI Kornélia1
2023. AUGUSZTUS 04.
Nővér - 2023;36(4)
DOI: https://doi.org/10.55608/nover.36.0019
Képzés, továbbképzés
Szöveg nagyítása:
A betegekkel és a szignifikáns személyekkel végzett közös munkában – a technikai készségek mellett – meghatározó szerepet tölt be az ápoló interperszonális tudásfedezete és felkészültsége a segítséget kérők gondozása során. A betegvezetés az ápolás értékeinek, beavatkozási módjainak interperszonális közvetítési eszköze, amelynek folyamatos továbbfejlesztése ezért ugyancsak nélkülözhetetlen az ápolás hatékonyságának növelése érdekében.
A szerzők áttekintik az ápolásirányítás, ápolásvezetés fejlődését Magyarországon, különös tekintettel az országos főnővéri tisztség helyzetének alakulására. Az országos főnővéri megnevezés és munkakör az 1970-es évek közepétől volt ismert és elfogadott, az ápolás-szakfelügyelet csak a rendszerváltást követően valósult meg, míg leghosszabb múlttal a kórházi szintű ápolásvezetés rendelkezik. Az 1993-ban kialakított és egy évtizeden át működő, az akkori egészségügyi miniszterhez köthető „Surján-modellben” a minisztériumban, szakmapolitika szintjén más főosztályokkal azonos szinten volt az Ápolási Főosztály és vezetője, és viselte az „országos főnővér” címet is. A ma hatályos jogszabályokat hasznos lenne konszenzusteremtő megbeszélésen felülvizsgálni, kiküszöbölni az átfedéseket és néhány fogalom tartalmát tisztázni.
Az egészségügyi szakképzések különböző területein kiemelt fontosságú a gyakorlati oktatás. Ennek színterei és az oktatás eszközei az elmúlt évtizedekben sokat változtak. A gyakorlati képzések preklinikai szintjén a képességek fejlesztésének egyik legkorszerűbb helyszíne a klinikai demonstrációs egység. Az ilyen egységek hatékony működésének feltételei a magas szintű szervezettség, szakmaiság, szabályozottság. A szerző bemutatja a hazai klinikai demonstrációs egységek kialakításának történetét. Sokéves szakmai és oktatói tapasztalatai alapján ajánlást ad az egységek hatékonyabb működtetéséhez is.
2023. március 22-23-án, a Bukarestben tartott kétnapos találkozón az Európai Régió 50 országából több mint 250 résztvevő osztotta meg egymással az egészségügyi és gondozási munkaerő kihívásaival kapcsolatos kutatási eredményeket, szakpolitikai megoldásokat és tapasztalatokat. A megbeszélések sokféle témát érintettek, beleértve a megtartást és toborzást, különösen a rosszul ellátott régiókban, a mobilitást és a migrációt, a képzés és oktatás terén szükséges beruházásokat és innovációkat, a munkakörülmények javítását, az egészségügyi és gondozási területen dolgozók mentális jólétének védelmét, valamint a nemek közötti egyenlőségre jobban reagáló intézkedések sürgős szükségességét.
A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy az ápolási dokumentációval kapcsolatos törvényi szabályozás bevezetése óta az ezzel kapcsolatos előírásokat sikerült-e a gyakorlatba átültetni. További cél volt feltárni az ápolási dokumentáció hatékony alkalmazásának feltételrendszerét.
Az ápolók munkájának robotokkal történő támogatása hosszú távon segíthet enyhíteni az idősödő társadalommal egyre növekvő ápolói munkaerőhiányt. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük az idős emberek hogyan fogadnának el nem emberi segítséget, illetve annak vizsgálata, hogy az el nem fogadást mennyire befolyásolják az előítéletek, a robotokkal kapcsolatos felületes ismeretek és az újtól való idegenkedés. A vizsgálatot 2020 júliusában végeztük. Az adatgyűjtéshez saját készítésű kérdőívet használtunk, melyet személyes interjú keretében töltöttünk ki, hatvan év feletti vizsgált személyekkel. A kérdőív a robotok ismeretére, elfogadása, illetve az esetleges jövőbeli felhasználás, ápolási segítség elfogadására irányultak. A válaszok egy hatfokozatú Likert skálán kerültek rögzítésre és ez alapján meghatározott pontszámok segítségével kerültek feldolgozásra. Bizonyítottuk, hogy az idős emberek körében a robotizált ápolással szembeni fenntartások elsősorban előítéleteken alapulnak, rövid tájékoztatóval és bemutatóval sikerült az elfogadottság szinte minden szintjén lényeges javulást elérni, illetve bizalom különböző szintjeit emelni. Feltártunk ugyanakkor olyan jelenségeket, mint a robotok kezelésével kapcsolatos túlzott magabiztosság növekedés, saját kezelési készség túlértékelése ezért ezeken a területeken az okok feltárása és megértése érdekében folytatni szükséges a kutatást. Az idős emberek részéről tapasztalható félelem és elutasítás nagy részben előítéletekből fakad. Rövid bemutatóval, illetve robotok alapvető megismerésével az idős emberek robotokkal szembeni elutasítása átfordítható elfogadottságba, kíváncsiságuk feléleszthető a robotok és a robotizált ápolás irányába.
Ideggyógyászati Szemle
A dementia infantilis diagnosis felállításának fontosságára Lange hívja fel a figyelmet, abból a szempontból, hogy ha kétségtelen a diagnosis, akkor a gyógypedagógiai intézetben való költséges elhelyezés helyett megfelelő elmegyógyintézetben elhelyezhető az ilyen beteg, ha nyugtalansága miatt családi ápolásban nem tartható.
A XXI században a korszerű oktatást az iskolákban a rugalmasság, innováció és az interakció jellemzi és számos újítás bevezetését teszi szükségessé. Az iskolák korszerűsítéséhez szükséges a tananyag tartalmának és az oktatási technológiák újítása, valamint a hagyományos tanítási módszerek elhagyása.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.