Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 215

Egészségpolitika

2021. NOVEMBER 18.

Magyar Orvosi Kamara: Levegőt!

Az ITO-s helyek telítődése mindenképpen a betegek korábbi ápolási helyeiken való feltorlódását jelenti. Az innen-onnan odavezényelt, méltatlan körülmények közé szállásolt, más betegcsoportok ellátásához szokott személyzet létszáma itt is gyorsan elégtelenné válik a hatalmas betegszám ellátásához. Az egyre inkább fulladó, romló állapotú betegeket nincs hova továbbadni, a limitált számú felszabaduló intenzíves ágy betöltéséről a döntés javarészt erre a szintre tolódik. Az idős, rossz állapotú betegek nagy része itt is hal meg – hatalmas pszichés terhet róva a sokszor fiatal, más szakterületen tanuló, tapasztalatlan orvosokra és nővérekre.

Hivatásunk

2023. DECEMBER 20.

A betegbiztonságot is veszélyezteti az alacsony ápolói létszám

TARCZA Orsolya

A krónikus betegek számának növekedése egyre több ápolási feladatot ró a szakdolgozói társadalomra, amelyre a csökkenő létszám és az idősödés jellemző. Az őszi konferenciaszezon több rendezvényén is érintették ezt a témakört.

Hivatásunk

2023. SZEPTEMBER 14.

Nyakas Eszter: Csak minőségi oktatással csábítható el a jövő generációja

Nem ápolónak, óvónőnek készült Nyakas Eszter, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház ápolási igazgatója, akit 2023-ban a kamara országos elnöksége jelölt a MESZK Szakmai Díjra, amelyet az a kolléga kaphat, aki hivatásában magas színvonalú eredményt ért el. Míg a gyerekek szeretete az óvodák világába csábította Esztert, a kórházak ápolónőinek tevékenykedésére nagymamája stroke-ja irányította rá a figyelmét.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

„Aki erre a pályára jön, elhivatottnak kell lennie”. Életútinterjú Farsang Csaba professzor úrral

KAPÓCS Gábor, BENCZÚR Béla

Farsang Csaba professzor úrral a Szent Imre Kórház-beli dolgozószobájában beszélgettünk szakmai és privát életútjáról egy különleges főszerkesztői találkozón, amelyen a LAM jelenlegi aktív főszerkesztői, Kapócs Gábor és Benczúr Béla kérdezték a nagy elődöt, a LAM professor emeritusát.

Nővér

2023. AUGUSZTUS 04.

Az ápolásirányítás kialakulása és fejlődésének mérföldkövei Magyarországon, különös tekintettel az országos főnővéri tisztségre

SÖVÉNYI Ferencné, FEDINECZNÉ VITTAY Katalin, TÓTH Ibolya

A szerzők áttekintik az ápolásirányítás, ápolásvezetés fejlődését Magyarországon, különös tekintettel az országos főnővéri tisztség helyzetének alakulására. Az országos főnővéri megnevezés és munkakör az 1970-es évek közepétől volt ismert és elfogadott, az ápolás-szakfelügyelet csak a rendszerváltást követően valósult meg, míg leghosszabb múlttal a kórházi szintű ápolásvezetés rendelkezik. Az 1993-ban kialakított és egy évtizeden át működő, az akkori egészségügyi miniszterhez köthető „Surján-modellben” a minisztériumban, szakmapolitika szintjén más főosztályokkal azonos szinten volt az Ápolási Főosztály és vezetője, és viselte az „országos főnővér” címet is. A ma hatályos jogszabályokat hasznos lenne konszenzusteremtő megbeszélésen felülvizsgálni, kiküszöbölni az átfedéseket és néhány fogalom tartalmát tisztázni.

Nővér

2023. AUGUSZTUS 04.

Triangulált betegvezetés az ápolásban

HELEMBAI Kornélia

A betegekkel és a szignifikáns személyekkel végzett közös munkában – a technikai készségek mellett – meghatározó szerepet tölt be az ápoló interperszonális tudásfedezete és felkészültsége a segítséget kérők gondozása során. A betegvezetés az ápolás értékeinek, beavatkozási módjainak interperszonális közvetítési eszköze, amelynek folyamatos továbbfejlesztése ezért ugyancsak nélkülözhetetlen az ápolás hatékonyságának növelése érdekében.

Nővér

2023. MÁJUS 03.

Az ápolói munkaterhelés és ápolási intenzitás komplex mérésének lehetőségei a magyarországi Ápolástámogató Rendszer kialakításához kapcsolódó fejlesztések keretében

OLÁH András , ZRÍNYI Miklós, FULLÉR Noémi, BALOGH Zoltán, KÁDÁR Magdolna, KIS Tünde, SZEBENI-KOVÁCS Gyula

Hazánkban zajlik az ápolástámogató rendszer szoftveres és eszközös fejlesztése, bevezetése, melynek célja a betegbiztonság növelése, a napi ápolási tevékenységek minél szélesebb körű rögzítése.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A műtéti felkészítés hatásának vizsgálata gerincműtétet követően

SÜTŐ Judit, KLEKNER Álmos, NAGY János, SZEMÁN-NAGY Anita

Interdiszciplináris kuta­tások igazolják, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játsza­nak a műtét utáni felépülés sikerességében. A pszichoedukáció olyan professzionális információátadó módszer, melynek célja a betegek betegségükkel és az azzal való megküzdéssel kapcsolatos ismereteinek bő­vítése, a betegséghez kapcsolódó problémák érzelmi feldolgozása. Amennyiben a betegek a műtétet követően kompetensnek érzik magukat a saját gyógyulási folyamatukban, kevesebb fájdalmat élnek át, hamarabb vál­nak önellátóvá, és csökken a klinikán eltöltött ápolási napok száma.

Hivatásunk

2022. DECEMBER 12.

Kevesen vannak és túlterheltek a szakasszisztensek

A szakdolgozók helyzete a MESZK, a Magyar Ápolási Egyesület és a Medicina 2000 Járóbeteg-szakellátási Szövetség közös balatonfüredi konferenciáján is hangsúlyosan szerepelt. Az eseményen a MESZK járóbeteg-szakellátásért felelős alelnöke számolt be annak a felmérésnek az eredményeiről, melyből kiderült, hogy a járóbeteg-szakellátásban dolgozó szakasszisztensek 33 százalékának van másodállása.

Hivatásunk

2022. DECEMBER 12.

Foglalkozás-egészségügyi Ápolók Európai Szövetségének 55. találkozója

A Foglalkozás-egészségügyi Ápolók Európai Szövetsége (Federation of Occupational Health Nurses within the European Union – FOHNEU) őszi találkozójára 2022. október 20–22. között Isztambulban, Törökországban került sor. A háromnapos értekezletnek az Isztambuli Egyetem Cerrahpasa Florence Nightingale Ápolási Kar adott otthont. A házigazda szerepét prof. dr. Melek Nihal Esin töltötte be.