Nővér

A probléma alapú oktatás előnyei az ápolásban

POZSÁR Hajnalka

2016. DECEMBER 30.

Nővér - 2016;29(06)

A XXI században a korszerű oktatást az iskolákban a rugalmasság, innováció és az interakció jellemzi és számos újítás bevezetését teszi szükségessé. Az iskolák korszerűsítéséhez szükséges a tananyag tartalmának és az oktatási technológiák újítása, valamint a hagyományos tanítási módszerek elhagyása. Hangsúlyt fektetnek az olyan változásokra, amelyek célja, hogy hiteles, kreatív és független személyiségeket hozzanak létre. Az érdeklődés középpontjában már nem a tanuló egyén, hanem a gondolkodó ember van, ami különösen fontos az ápolói szakmában. Az ápolók az egészségügyi csapat legszámottevőbb dolgozói, saját és önálló munkaterülettel, mely igen szerteágazó kompetenciákat kíván. A korszerű tanítás olyan szerkezeti módszereket és eljárásokat kínál, melyben a diákoknak nagyobb mozgásszabadságot és változatos egyéni munkát és alkotást biztosít. A tanulmány a probléma alapú oktatás jellemzőit kutatja, az ápolók sikeres oktatásának és a tanítás magasabb szintre emelésének szempontjából. A korszerű oktatási rendszerek elemzésével olyan eredményeket várunk, melyek útmutatóként szolgálnak, milyen irányba szükséges változtatni, hogy az ápolásoktatás a hagyományos „ex katedra” tanításból, interaktív, korszerű oktatássá váljon.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Az intrauterin elhalás hátterében álló anyai tényezők vizsgálata

ZUBOR Mónika, SZABÓ László, KARÁCSONY Ilona Hajnalka

A vizsgálat célja: A halvaszülés még ma is a leggyakoribb, az érintett családokat lelkileg is próbára tevő súlyos szülészeti szövődmény. A kutatás célja volt megvizsgálni, hogy melyek azok a leggyakoribb anyai tényezők, amelyek a magzat méhen belüli elhalásához vezethetnek. Vizsgálati módszerek és minta: A retrospektív vizsgálat 2007. január és 2014. december között a Szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban történt. Nem véletlenszerű, célzott mintavétel során, a kutatás 50 fős mintán, dokumentumelemzéssel készült. Microsoft Excel program segítségével a leíró statisztika mellett a szerzők Khi-négyzet próbát alkalmaztak (p<0,05). Eredmények: Szignifikáns kapcsolat volt kimutatható a halvaszületés gyakoriságának előfordulása tekintetében a singuláris terhességek és az ikerterhességek között (p<0,05), valamint a különböző korú nők körében az endocrin betegségek és a halvaszülés gyakorisága között (p<0,05). A méhen belüli elhalás leggyakoribb magzati oka a hypoxia (32,6 %) volt. Következtetések: A magas rizikójú várandósságok korai felismerésével, a szövődmények megelőzésével, a halvaszülések száma tovább csökkenthető lenne.

Nővér

Az egészségtudatosság néhány elemének vizsgálata magyar munkaképes populációban

SZOBOTA Lívia, HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán

A vizsgálat célja: A szerzők célja magyar aktív korú munkavállalók egészségi állapotának, életmódjának és egészségmagatartásának feltárása. Vizsgálati módszer és minta: A keresztmetszeti vizsgálat Magyarországon irodai és ügyviteli munkakörben foglalkoztatott munkavállalók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával történt. Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az alkalmazott saját készítésű kérdőív alapját az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) standard, egészségmagatartásra vonatkozó felmérésnél alkalmazott kérdőív adta. A szerzők a kapott adatokat a Microsoft Office Excel 2010 program segítségével, Khi négyzet próbával és leíró statisztikai módszerrel elemezték. Szignifikánsnak a p<0,05 értékét tekintették. Eredmények: A kérdőívet összesen 735 munkavállaló töltötte ki (63% férfi, 37% nő). A vizsgálatban résztvevők egészségértéke tízfokozatú skálán 9,6-os átlagértéket mutatott. Külön elemeztük a dohányzási szokásokat és a fizikai aktivitást. Pszichoszomatikus tüneti skálán vizsgálva az egészségi állapotukat, leggyakrabban hát- és derékfájást és alvási problémákat jeleztek a válaszadók. Következtetés: A vizsgálat eredményeiből megállapítható, hogy a válaszadók egészségi állapota nem kielégítő. Sok irodai alkalmazott szenved pszichoszomatikus tünetektől. Összességében megállapítható, hogy a munkavállalók egészségmagatartása változtatásra szorul.

Nővér

Dr. Baloghy Mária Emlékkiállítás

HIRDI Henriett Éva

Az 1910 és 12 között - Vágó József, korának híres építészének tervei alapján szecessziós stílusban épült - Schiffer-villában található Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumban nyílt meg Dr. Baloghy Mária, a hazai foglalkozás-egészségügyi szakápolói képzés alapítójának életművét bemutató emlékkiállítás.

Nővér

Az ápoló szerepe a Guillain-Barré szindrómás betegek ellátásában

ÁDÁM Éva

A vizsgálat célja: A szakirodalomi adatok felhasználásával a Guillain-Barré szindrómában szenvedő betegek ápolási diagnózisainak felállítása és egy eljárásrend kidolgozása, mely hozzájárul ezen betegek minőségi ellátásához. Vizsgálati módszer és minta: A vizsgálati módszer dokumentáció elemzés. 2007. július 1 és 2015. október 31. között, neurológiai osztályon kezelt GBS-ben szenvedő betegek adatait analizálom és összevetem a szakirodalomban fellelhető adatokkal. A GBS epidemiológiai, anatómiai hátterének bemutatását követően ismertetem a betegség klinikai tüneteit, azok igazolásának, a betegség diagnosztizálásának lehetőségeit, majd a kezelés és az ápolás szükséges kritériumait. Eredmény: A Guillain-Barré-szindróma kezelése és ápolása meghatározó a gyógyulást és a rehabilitációt illetően. Az ápolás minősége meghatározó szerepet tölt be a beteg későbbi életminőségét illetően, melyet egy eljárásrendben foglaltam össze.

Nővér

A szív majdnem … gyilkosa

RUTTKAY Bánk, CSIRIK Gyuláné

Bár a medvehagymaszezon a cikk írásának időpontjában már véget ért, mégis érdemes, és talán tanulságos az alábbi esettel megismertetni a Tisztelt olvasót. A XXI. században ismét reneszánszát éli az egészséges táplálkozás.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Gerincsebészek viszonyulása a 3D technológiák alkalmazásához - AOSpine-tagok körében végzett felmérés]

ÉLTES Endre Péter, KISS László, BARTOS Márton, EÖSZE Zsolt, SZÖVÉRFI Zsolt, VARGA Pál Péter, LAZÁRI Áron

[Bevezetés - A 3D technológiák (háromdimenziós virtuális és fizikai modellek, háromdimenziós nyomtatás, mérnöki digitális tervezés, végeselem-analízisre épülő szimuláció) kulcsszerepet játszanak az egyénre szabott gerincsebészeti beavatkozások megvalósításában. Célkitűzés - A 3D technológiák klinikai alkalmazását elősegítő és limitáló tényezők meghatározása érdekében nemzetközi, online felmérést végeztünk az AOSpine közreműködésével. Módszer - Kifejlesztettünk egy 21 kérdésből álló kérdőívet. A vizsgálat során 57 ország 282 gerincsebésze által kitöltött kérdőíveket használtunk fel. A kérdőívek számszerűsítve mérték az elfogódottságot különböző paraméterek mellett. Az adatok értékelésében a válaszadók származási országainak megfelelő humán fejlettségi indexet is figyelembe vettük. Eredmények - A 3D technológiák elfogadottsága az AOSpine-régiók között szignifikánsan eltért (p ≤ 0,05), a legnagyobb elfogadottságot az Ázsia/Csendes-óceáni régió mutatta. A gerincsebészeten belüli szakterület, illetve a gerincsebészként eltöltött évek szerint történő csoportosítás esetén nem találtunk szignifikáns különbséget (p = 0,77, illetve p = 0,19). A finanszírozást figyelembe véve, a 3D technológiák elfogadottsága szignifikánsan magasabb a kizárólag közfinanszírozott ellátásban dolgozó ge­rinc­sebészek esetén, a privát vagy mindkét (közfinanszírozott és privát) ellátáshoz viszonyítva (p ≤ 0,05). Az elfogadottság a humán fejlettségi index értéke alapján eltérő volt: szignifikáns különbséget találtunk a „Közepes” vs. „Nagyon magas” (p = 0,0005) és a „Magas” vs. „Nagyon magas” (p = 0,019) csoportba tartozó válaszadók közt; továbbá szignifikáns, pozitív korrelációt igazoltunk a technológia elfogadottsága és a humán fejlettségi index értéke közt (Spearman-teszt, ρ = 0,37, p = 0,007). A legfontosabb limitáló tényezőnek az ismerethiány bizonyult. Következtetés - Vizsgálatunk a 3D technológiák széles körű elfogadottságát bizonyítja. Az eredmény alátámasztja az oktatás, a gazdasági környezet, valamint a klinikai környezet/az egészségügy általános helyzetének szerepét. Vizsgálatunk alapul szolgálhat a 3D technológiák fejlesztésével és terjedésével kapcsolatos fő feladatok meghatározására. ]

Nővér

Ápoló hallgatók (BSc) egészségfelfogásának vizsgálata

NÉMETH Anikó, BÁRSONYNÉ KIS Klára, LOBÁNOV-BUDAI Éva

A vizsgálat célja: A szerzők célja volt feltárni az egészségpedagógia és egészségfejlesztés kurzusok hatását az ápoló hallgatók (BSc) egészségfelfogására. Feltételezték, hogy a szemináriumok elvégzése után a hallgatók képesek lesznek még részletesebben értelmezni az egészséget. Anyag és módszer: Követéses vizsgálatukat 2013. szeptember (tanév első órája) és 2014. május (tanév utolsó órája) hónapokban végezték a másod éves nappali tagozatos ápoló hallgatók körében (61 fő), ahol rajzoltatásos módszert, majd az ezt követő megbeszélést alkalmaztak. Eredmények: A fizikális, szociális és érzelmi dimenziók a leghangsúlyosabbak mindkét felmérésben, de a kurzusok elvégzése után a mentális, társadalmi és spirituális dimenziók jelentősége szignifikánsan nőtt. A rajzok részletgazdagabbá váltak (p<0,001), emelkedett az egyes dimenziókon belül megjelenített rajzelemek, és a rajzokon megjelenített dimenziók száma is. Az egészség szempontjából fontos az egészséges lakó- és természeti környezet is. Következtetések: Az egészségpedagógia és egészségfejlesztés kurzusok elvégzése után az ápoló hallgatók képesek az egészség fogalmát szélesebb körűen szemlélni.

Nővér

Ápolói feladatot ellátó dolgozók ismereteinek felmérése Calicivírus okozta fertőzések kórházi halmozódásakor szükséges teendőikről

KASZONYINÉ ENGI Erika

Bevezetés: Szerző bemutatja a Calicivírus okozta fertőzések kórházi halmozódásakor szükséges ápolói teendőkről készített ismeret-felmérésének eredményeit, melyet 7 (vegyesen invazív és non invazív profilú) betegellátó osztály szakképzett és szakképzetlen ápoló dolgozóinak körében végzett. A vizsgálat célja: Megtudni, mely kérdésekre kell a hangsúlyt fektetni az ápolók kórházhigiénés témakörű oktatásakor, melynek fontos része a kórházi osztályokon előforduló esetleges enterális járványok korai felismerése és a fertőzések továbbterjedésének megakadályozása. Vizsgálati módszerek és minta: A kutatás anonim kérdőíves módszert alkalmazott. A felmérés 2016. január 04-e, és 29-e között zajlott. A célpopuláció kiválasztásánál a szerző azokat a betegellátó osztályokat részesítette előnyben, melyeken az elmúlt 6 évben előfordult Calicivírus okozta járvány, melyet jelentettek az NNSR adatbázisába. Eredmények: A felmérésben 158 ápoló vett részt. A kapott eredmények szerint a betegápolók rendelkeznek ismeretekkel és tapasztalatokkal is a Calicivírus okozta fertőzésekről, azonban vannak hiányosságok is az ismeretek terén, különös tekintettel a kórházi fertőzés halmozódás esetén szükséges járványmegfékező teendőkre. Következtetés: Az alapoktatásban megszerzett ismereteket szinten kell tartani az enterális fertőzések tekintetében is, mivel a kórházi osztályok különösen kedveznek e fertőzések terjedésének a beteg állapotából adódó alacsonyabb személyi higiéne, és a több ágyas kórtermek által közösen használt vizes blokkok miatt.

Nővér

Referáló laptól a tudományos igényű folyóiratig: A NŐVÉR serdülőkora és felnőtté válása (1993-2004)

FEDINECZNÉ VITTAY Katalin

A NŐVÉR folyóirat 25 éves jubileuma alkalmából készült írásában a szerző visszatekint a lap életének arra az évtizedére, amikor főszerkesztőként részt vett Magyarország egyetlen ápolástudományi folyóirata alakításában. Időrendi sorrendben mutatja be azokat a lépéseket, amelyek révén a lap referáló kiadványból szakmai bírálaton átesett, angol nyelvű összefoglalókkal készült tudományos közleményeket publikáló, a nemzetközi ápolástudományi adatbázisban is referált szakfolyóirattá vált.

Ideggyógyászati Szemle

Neurofóbia

SZIRMAI Imre

A neurofóbia félelem az idegrendszeri betegségektől, ami miatt az orvostanhallgatók és a fiatal orvosok klinikai körülmények között nem képesek használni idegrendszeri alapismereteiket. Az attitűd gyakori, minden második hallgatónak van neurofóbiája. Ezzel magyarázzák, hogy az elmúlt húsz évben csökken Európában a neurológiát választó orvosok száma. A svéd másod- és harmadévesek állítják, hogy nem oktatják őket, kitartásuk elvesztésétől tartanak, és úgy érzik, hogy hiányzik a kompetenciájuk. A tárgyat nehéznek tartják, mert anatómiai ismereteik hiányoznak és ritkán találkoznak betegekkel. A félelem a neurológiai betegtől az orvosok körében is általános. Az idegtudományok iránti érdeklődés csökkenése feltehetően együtt jár a humán kultúra iránti érzéketlenséggel, és az emberközpontú gondolkodás általános romlásával. Az orvosok és hallgatók kiégését a munkahelyi stressz, a respektus hiánya, a versenyszellem, a felelősséghez viszonyítva kevés önállóság, az orvosi műhelyek hierarchiája, a félelem a hibák elkövetésétől és az anyagi nehézségek magyarázzák. A női hallgatók depresszióra utaló pontszámai magasabbak. A „jó neurológus” mintája megváltozott. Az üzletszempontú betegellátás, az időhiány és az anyagi megszorítások kikezdték a hagyományos munkamódot, és megszüntették a szakmai idealizmust. A személyes kapcsolatokra épülő tanítás átadja a helyét a személytelen multimédia-forrásoknak. Az értékek drasztikus változása miatt az orvosi pályán is lezárult a belülről irányított emberek kora. Az orvosok nem a „viselkedés belső szabályait” követik, hanem a társadalmi mintáknak engedve a megélhetés céljával választanak pályát. Európa országaiban az idegorvosok valamikori magas társadalmi státusa eltűnőben van. A neurofóbia csökkentése érdekében: 1. Az orvosképzés során a lehető legkorábban be kellene vezetni a neurológia oktatását. 2. Minden évfolyamon szükséges volna neurológiát oktatni. 3. Biztosítani kellene a neuroanatómia és -fiziológia hatékony tanítását. 4. Több „egy tanár - egy diákhoz” tanítási órát kellene szervezni. Az Amerikai Egyesült Államokban a rezidensek másokat oktatnak, miközben maguk is képződnek. Az oktatási tervekből hiányzik annak elismerése, hogy a neurológia gondolatrendszerét csak tanároktól lehet megtanulni, akikkel a tanítványoknak sokszor kell találkozniuk az oktatás során.