Ökológia

Az emberi egészségre nézve is rossz hír a beporzók fogyatkozása

2023. MÁRCIUS 03.

Szöveg nagyítása:

-
+

Egyre általánosabban ismert, hogy a változatos ökológiai rendszerek, a gazdag élővilág nagyon fontos az emberi egészség szempontjából. Közismert az is, hogy a beporzó rovarok drámaian fogyatkoznak. De milyen módon függ össze létük és eltűnésük az emberi egészséggel? A Philosophical Transactions of the Royal Society B szakfolyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány ezt a kérdést járta körül. A szerzők azt találták, hogy a kapcsolódó témákat érintő kutatások nagy száma ellenére mindössze kettő olyan van, amelynek központi témája a fenti kérdés számszerűsített módon történő megválaszolása. Így a jelen tanulmányban a tágabb szakirodalomra alapozva azonosították a fő „útvonalakat”, amelyeken keresztül a beporzók és az emberek egészsége összekapcsolódik.

 

A „beporzók egészségét” a szerzők a beporzók hosszú időn keresztül fennmaradó funkcionális és genetikai változatosságaként határozzák meg, azaz közösségi szintű nézőpontot alkalmaznak, nem az egyes egyedek egészségére helyezik a fókuszt. A beporzó közösségek egészsége és az emberi egészség között négy fő kapcsolatot azonosítanak, amelyek közül kettő közvetlen, kettő pedig közvetett. Az előbbiek közé tartozik a táplálkozásunkhoz és a gyógyhatású anyagok létrejöttéhez való hozzájárulásuk, a közvetettek közé pedig a mentális egészségünk és a környezetünk minőségének támogatása, javítása. E kapcsolatok összefüggnek a beporzók ökológiai rendszerekben betöltött alapvető szerepével.

 

A beporzókra utalt növények és a beporzóktól nyert termékek a táplálkozásban és a gyógyászatban is fontosak. A beporzás különböző mértékben ugyan, de számos növény hozamát és szaporodási sikerét befolyásolja, ezzel hat a táplálkozásunkon keresztül felvehető különféle kémiai anyagok elérhetőségére és a növényekhez kötődő gyógyászati anyagok kinyerésére, felfedezésére. A beporzás szerepe különösen jelentős a mikrotápanyag-bevitelünk szempontjából, ugyanis a kisebb mennyiségben fogyasztott, de tápanyagban gazdag növények jellemzően jobban beporzókra utaltak, mint az a kevés növényfaj, amelyekből az emberiség kalóriabevitelének a túlnyomó többsége származik.

 

A beporzóktól nyert termékek tápanyagfelvétel szempontjából ugyan globálisan nem jelentősek, gyógyászati szempontból viszont megemlítendők. Az elsősorban (de nem kizárólag) méhfajoknak köszönhető fő termék, a méz mellett az általuk termelt propolisz, méhpempő és pollen fogyasztása is széles körű. Ezekben számtalan, igen kedvező egészségügyi hatással járó vegyület található, többek között flavonoidok, fehérjék, cukrok, aminosavak, enzimek, vitaminok és ásványi anyagok. Gyógyászati szempontból releváns tulajdonságaik széles skálát ölelnek fel, antibakteriális, gomba- és vírusellenes, antioxidáns, sőt, rákellenes hatásaik mind ismertek. A beporzók termékeinek alkalmazása kiterjed olyan nem feltétlenül súlyos, hétköznapi jelenségekre is, mint a sebgyógyítás és a köhögés enyhítése. A beporzás a gyógyászati szempontból jelentős növényekkel is összefügg, amelyek számát nagyjából 33 ezerre becsülik. Ezek közül nagyjából 28 ezer számára a beporzást előnyt jelent. A beporzás jobb megértése és kezelése segíthet mind a termesztésből, mind a vadon történő gyűjtésből származó növényi hatóanyagok jobb elérhetőségének biztosításában, ezzel hozzájárulva az emberi egészséghez.

 

Az elfogyasztható, felhasználható termékeken túl a beporzók a zöldterületek, biokulturális tájak fennmaradásához is hozzájárulnak, ezzel pedig a mentális egészségünket is támogatják. Erősíthetik a természettel való kapcsolatunkat, hozzájárulnak a számunkra gyönyörködtető virágok szaporodásához és a biológiai sokféleség fenntartásához. A zöldterületek sokféle módon támogatják az emberi egészséget, egyebek mellett teret nyújtanak a kikapcsolódásnak, a testmozgásnak, az emberi interakcióknak, és serkentik is ezeket. Számos tanulmány azt mutatja, hogy a magasabb növényzet és a szerkezeti változatosság nemcsak a beporzóknak, hanem nekünk, embereknek is különösen értékes – úgy tűnik, a változatosság valóban gyönyörködtet. Ez a változatos beporzófaunán keresztül is tetten érhető: a lepkék, kolibrik és nagyobb testű méhek hozzáadnak az esztétikai élményhez, természettel kapcsolatos tapasztalatainkhoz.

 

A közvetett hatások közé sorolandó a beporzók és környezetünk minőségének kapcsolata. A beporzók védelmére irányuló kezdeményezések szorgalmazzák a szennyezések visszaszorítását, így elősegítik a tiszta víz, levegő és élelem biztosítását. Mivel a szennyezések komoly hányada a mezőgazdasági vegyszerek, köztük növényvédő szerek használatához kötődik, ennek csökkentése igen nagy hatású. Ennek egyik lehetséges és széles körben alkalmazott módja az integrált növényvédelem, amelynek kártevőkezelésre irányuló fókuszát a beporzók védelmére is ki lehetne terjeszteni. Például olyan növények előtérbe helyezésével, amelyek nemcsak a biokontroll ágenseknek, hanem a beporzóknak is kedveznek. Az integrált növényvédelemhez táji szintű környezetkímélő megoldások is kapcsolódhatnak, amelyek különböző ökoszisztéma-szolgáltatásokat is erősítenek – jó lehetőség például a természetes és féltermészetes élőhelyek helyreállítása. Összefoglalva: a beporzók számára egészséges környezet jó gyakorlatokkal kiegészített biztosítása az emberi egészség számára is kedvező, akár a szennyezések visszaszorítása, akár az ökológiai rendszerek működésének támogatása által.

 

Szemlézte:

Pribéli Levente

 

Eredeti közlemény: 

Garibaldi, L. A., Gomez Carella, D. S., Nabaes Jodar, D. N., Smith, M. R., Timberlake, T. P., & Myers, S. S. (2022). Exploring connections between pollinator health and human health. Philosophical Transactions of the Royal Society B, 377(1853), 20210158.

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Mentális világjárvány küszöbén állunk

Szakemberek szerint, ha nem teszünk minimális erőfeszítéseket, nem avatkozunk be, a Covid-19 pandémiáját viharos sebességgel a pszichés követi. Már most vannak előjelei, egyértelműen megnőtt az erőszak, mind a családokon belül, mind az utcákon, közlekedésben, de többen fordították ezeket az indulatokat önmaguk ellen. Radó Iván, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint most az oltópontokhoz hasonló segítőhelyekre lenne szükség, hogy megelőzzük a „lelki katasztrófát”. A járvány megannyi szereplőt számos módon visel meg lelkileg, ami hadipszichiátriai helyzethez vezethet, bár erre fel lehet készülni. Rezidensek, pszichológusok és szakorvosok együttes munkája – de akár jól képzett önkéntesek is – sokat tehetnek azért, hogy a járvány mentális hatása is megoldódjon.

Hírvilág

Lelki Egészség a Perinatális Időszaktól a Koragyermekkorig

Az Első Európai Regionális Konferenciánkat, amely a Lelki Egészség a Perinatális Időszaktól a Koragyermekkorig - Prevenció és Klinikai Gyakorlat címet viseli, 2019. máj. 8-11. között tartjuk Budapesten.

Ökológia

Természetélmények, kognitív funkciók és mentális egészség

Az emberi jóllét szempontjából rendkívül nagy a nem emberi élővilág jelentősége, és ez túlmutat a természet emberi élethez való anyagi (mint például a faanyag, élelmiszerek, gyógyszeralapanyagok) és szabályozó (például a globális biogeokémiai ciklusok működése) hozzájárulásain – a természetélmények önmagukban is meghatározóak. Az Annals of the New York Academy of Sciences folyóiratban megjelent The impacts of nature experience on human cognitive function and mental health publikáció szerzői az ezzel kapcsolatos ismereteket tekintik át, több tudományterületről, például környezetpszichológiai, várostervezési, orvosi/gyógyászati és tájesztétikai kutatási eredmények felhasználásával.

Hírvilág

Az európai alkalmazottak több, mint negyede szenved munkahelyi stressztől

Október 8-án Berlinben kampány indult "Work. In tune with life. Move Europe." (Munka. Összhangban az élettel. Mozdulj Európa) címmel.