Nem kérdés, hogy a baktériumok – és más mikroorganizmusok – rendkívül fontosak az emberi egészség szempontjából. Az azonban, hogy a természeti környezettel és annak egyes elemeivel való érintkezés pontosan hogyan befolyásolja a mikrobiótánkat és ezzel az egészségünket, kevéssé ismert. A Science of the Total Environment című szaklapban megjelent tanulmány, az Interplay between natural environment, human microbiota and immune system: A scoping review of interventions and future perspectives towards allergy prevention szerzői felkutatták és áttekintették azokat a tudományos publikációkat, amelyek ezzel kapcsolatban különféle kísérleti beavatkozások hatásait vizsgálták. Nyolc tanulmányt találtak a cikk szerzői, amelyek megfeleltek a kiválasztás feltételeinek: az úgynevezett peer-review („kollegiális lektorálás”) folyamatán átesett eredeti tanulmányok, melyek valamilyen természeti környezettel kapcsolatos beavatkozás mikrobiótát, illetve immunválaszt érintő hatásait tárták fel. Ezekben a mikrobióta változásait (kutatástól függően) bőr-, vér-, illetve székletminták összehasonlításával követték nyomon, és kontrollcsoportokkal hasonlították össze az eredményeket. Az eredmények általánosíthatósága szempontjából komoly problémát jelentett a gyakran nagyon alacsony mintaszám (2–89 fő), ami egyébként azzal is magyarázható, hogy a kutatások nagyrészt kísérleti jellegűek, inkább feltáróak voltak. Változóak voltak az alkalmazott beavatkozások, az utánkövetés, a kutatás felépítése, típusa és hossza is. Beavatkozásként többek között a következőket alkalmazták: avar és más hasonló környezeti elemek kihelyezése óvoda udvarára; közösségi kertészkedésben való részvétel; rendszeres érintkezés különféle talaj- és homokmintákkal; rövid ideig tartó, de intenzív kitettség különféle városi zöldterületeken levegőnek, talajnak, leveleknek. A kutatások többsége szerint a természeti környezetnek való kitettség, érintkezés növelte a taxondiverzitást az emberi mikrobióta-mintákban (különösen a bőr esetében). Magasabb taxonómiai egységek (törzs) szintjén is beszámoltak diverzitásváltozásról, és 5 tanulmánynál baktériumdiverzitás terén általában is megfigyeltek növekedést. A mikrobiális közösségek összetétele (béta-diverzitás) 4 tanulmány szerint változott jelentős mértékben. Mindkét, immunválaszt vizsgáló tanulmánynál azt találták, hogy a beavatkozáshoz köthető baktériumdiverzitás-változás együtt járt az immunológiai markerek megnövekedett szintjével, ugyanakkor ezek a hatások rövid távúnak tűntek. A tanulmány szerzői szerint nagyon fontos lenne olyan vizsgálatok elvégzése, melyek statisztikailag sokkal megbízhatóbb eredményeket szolgáltathatnak: nagyobb mintán elvégzett, jól ellenőrizhető módon kivitelezett beavatkozások alapos vizsgálatára lenne szükség. Az utánkövetés időtartama szintén lényeges kérdés, a legtöbb kutatásban az utánkövetési idő igen rövid. Az óvodák kifejezetten jó lehetőséget jelenthetnek a hasonló beavatkozásos vizsgálatok kivitelezésére, mivel az egészség szempontjából meghatározó korban járó gyerekek több éven keresztül követhető mintát jelentenek. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: