Ökológia

A járműforgalom zaja árt a hangképzés fejlődésének és az immunműködésnek

2023. MÁJUS 01.

Szöveg nagyítása:

-
+

A címben olvasható eredményre jutott egy friss kutatás, amely énekesmadarakon vizsgálta a kérdést. A tanulmány a rangos Science Advances tudományos folyóiratban jelent meg, Traffic noise disrupts vocal development and suppresses immune function címmel.

A gyermekek tanulási és nyelvi nehézségeit már korábban összefüggésbe hozták a zajszennyezéssel. Emellett mind gyermekek, mind felnőttek esetében megfigyelték, hogy a krónikus zaj a stressz-szintet mutató biomarkerek növekedéséhez vezethet. A fenti jelenségek mögött álló mechanizmusok feltárása azonban korántsem teljes. Mivel az énekesmadarak számítanak az emberi vokális tanulás és beszédfejlődés fő modellállatainak, a kutatók zebrapintyeken végezték a vizsgálatokat. A tudósok két fő kérdésre összpontosítottak: befolyásolja-e a valósághű közlekedési zaj a hangképzés tanulásának időzítését, megzavarja-e a tanulást, illetve a közlekedési zaj okoz-e stresszt a zebrapintyeknél?

Egy stresszt jelző hormon, a kortikoszteron esetében nem találtak magasabb szintet a nagyobb zajnak kitett madaraknál, mint a kontrollcsoport esetében. Az immunműködés viszont romlott a magasabb zajszintnél: a zajszennyezésnek kitett zebrapintyek képtelenek voltak normál immunválaszt adni, ez pedig kifejezett krónikus stresszhatásra utal. A zajnak kitett madarak jelentősen később, és akkor is rosszabbul sajátították el az éneket, mint a kontrollcsoportot képező társaik. Érdekesség, hogy mindez annak ellenére történt így, hogy ezek a madarak nem gyakoroltak kevesebbet társaiknál.

A kutatók szerint eredményeik azt sugallják, hogy a közlekedés zaja befolyásolhatja a madárénekek kulturális evolúcióját, mivel a zaj által okozott másolási hibák – miközben egymástól tanulnak a madarak – idővel felhalmozódhatnak. A magasabb hibaráták a zajnak kitett populációknál így alacsonyabb konformitáshoz vezethetnek, amíg nem érik el a genetikai korlátokat. A tanulási pontatlanságok és a hangképzés fejlődésének késése a zajszennyezett élőhelyeken elváló, elkülönülő vokális kultúrák létrejöttéhez járulhat hozzá. Mindezeknek a kondícióra gyakorolt hatásai, valamint a tanulási képesség megzavarásának egyéb következményei a jövő kutatási kérdései közé tartoznak.

Az eredmények összhangban vannak a gyermekeknél megfigyelt, zaj és hangképzés közötti összefüggésekkel. Arra utalnak, hogy a gyermekekhez hasonlóan a fiatal énekesmadarak is különösen sérülékenyek a zaj tekintetében, mivel az egy kritikus fejlődési szakaszban befolyásolhatja a tanulást. Bár a zajszennyezés azon keresztül is árthat a madárének pontos elsajátításának, hogy rontja a modellének hallhatóságát, illetve akadályozza a visszacsatolásokat, a kutatók szerint ennél többről van szó. A zaj stresszorként is hat, ami az immunrendszer működését is rontja. Ráadásul más kutatásokban azt találták, hogy a mesterséges zajnak kitett madaraknál kisebb méretet ér el az agy úgynevezett HVC (High Vocal Center) része, amely kulcsszerepet játszik a madárénekben. A zaj auditív agyfejlődésre gyakorolt, hasonló hatásai gyermekeknél nyelvi hiányosságokhoz, a beszéd megértésének problémáihoz vezethetnek. További kutatások tárgyát képezheti, hogy a zajszennyezés más modalitások, például a látás vagy a kemopercepció terén is memória- és tanulási gondokat okozhat-e.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény: 
Brumm, H., Goymann, W., Derégnaucourt, S., Geberzahn, N., & Zollinger, S. A. (2021). Traffic noise disrupts vocal development and suppresses immune function. Science Advances, 7(20), eabe2405.

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.

Gondolat

Mérgek a bőrön át

Tudjuk, hogy nemcsak az élelmiszerek tartalmazhatnak egészségre káros adalékokat, hanem hétköznapi tisztálkodó szereink is.

Gondolat

Az önmagunkkal való foglalkozás mint gyógyítás – Interjú Kis Judit képzőművésszel

„Mentális egészséggyakorlatok. A művészet közösségi helyzetekbe terelése.” Saját munkáiról szólva fogalmaz így Kis Judit képzőművész, akinek az önreflexióra építő művei önmagunkkal és másokkal egyaránt interakcióra hívnak. Kis Judit 2020-ban kapta meg az ACAX_Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, akkor, amikor a Covid-járvány globális szinten ébresztett rá mindannyiunk kiszolgáltatottságára, gyengeségeinkre és erősségeinkre. A rangos képzőművészeti díj nemzetközi zsűrije szerint Kis Judit munkái arra a lehetőségre hívják fel a figyelmet, hogy „úgy hagyjuk majd magunk mögött a jelenlegi helyzetet, hogy közben újra felfedezzük képességünket az empátiára és a törődésre”. A fiatal képzőművésszel sebezhetőségről, egyéni és közösségi gyógyulásról beszélgettünk.