A fő trendek
A szerzők 9 úgynevezett „bolygóhatár” – bizonyos környezeti kérdéseket érintő küszöbérték – trendjeivel összefüggésben vizsgálták a kérdést. A kiemelt jelentőségű környezeti problémák között olyanokat találunk, mint a biológiai integritás csökkenése, az éghajlatváltozás, egyes biogeokémiai ciklusok (nitrogén, foszfor) szélsőséges megváltoztatása és különféle kémiai szennyezések.
Az emberi élet és az egészségünk alapvetően függ az ökológiai rendszerektől, azok állapotától, tagjaitól, még ha a technológiák kiterjedt használata azt a látszatot is kelti, hogy függetlenek vagyunk tőlük. Ebből az is következik, hogy a különféle környezeti problémák fokozódása egyre súlyosabb egészségügyi következményekkel és kockázatokkal jár. Az éghajlatváltozással összefüggésben például a szélsőséges időjárási események követelnek emberéleteket. A fokozódó kémiai szennyezések – 1950 óta 14 000 korábban nem létező vegyületet szintetizáltak – betegségeket okoznak, az óceánok savasodása rengeteg ember élelmezését, így egészségét is veszélyezteti. A biogeokémiai ciklusok egyik fontos résztvevője, a nitrát pedig többek között daganatos megbetegedések kialakulásához is hozzájárul. A sztratoszferikus ózonréteg elvékonyodása az UV sugárzás veszélyeit fokozza, az aeroszolok pedig légzőszervi megbetegedések előidézői között említendők. A biológiai sokféleség csökkenése egészségügyi következmények sokaságával jár: hatással van a fertőző betegségek terjedésére, az immunrendszerünk működésére, az élelmiszer-biztonságra és a vizek tisztaságára egyaránt. Mindez persze csak egy rövid betekintés abba a temérdek hatásba, amelyek az élő és élettelen környezetünk, a bioszféra drámai emberi átalakításából fakadnak.

Veszélyes összefüggések
Bár gyakran úgy emlegetjük a globális környezeti változásokat, mintha külön álló kérdésekről lenne szó, valójában szorosan összefüggnek, hatnak egymásra. Hogy csak egy példát említsünk: az allergiás megbetegedések például mind a biológiai sokféleséggel, mind az éghajlatváltozással erős kapcsolatban állnak, de még az említett elemek biogeokémiai ciklusai is befolyásolhatják az allergiás válaszokat.

A szép új világ
A szerzők hangsúlyozzák, hogy vissza kellene térnünk a biztonságos zónába, azaz mérsékelnünk kellene a rendkívül súlyossá váló problémákat. Az elkerülhetetlen változásokhoz azonban alkalmazkodásra is szükség van, így a reziliencia, az adaptív kapacitás növelése szintén fontos feladat. Bizonyos megoldások, például a nem motorizált közlekedési formák választása egyszerre lenne kedvező éghajlatvédelmi és egészségügyi szempontokból. A katasztrofális események (például viharok, áradások, járványkitörések és vegetációtüzek) kockázatainak csökkentéséhez korai jelző rendszerek is hozzájárulhatnának. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy jelentős tudáshiány is övezi a szóban forgó kérdéseket, a Föld rendszereinek változásaival kapcsolatban nagy bizonytalanságok vannak. Égető szükség van a mélyreható változásokra, hogy minél inkább mérsékelhessük a bioszféra átalakítását és ezáltal csökkentsük az emberi egészséget fenyegető veszélyeket is.

Szemlézte: Pribéli Levente

Eredeti tanulmány: Tong, S., Bambrick, H., Beggs, P. J., Chen, L., Hu, Y., Ma, W., ... & Tan, J. (2022). Current and future threats to human health in the Anthropocene. Environment international, 158, 106892.