A ftalátok hatása a női reproduktív egészségre
2023. DECEMBER 25.
2023. DECEMBER 25.
Szöveg nagyítása:
Mik a flatátok?
A ftalátok szintetikus vegyi anyagok; többek között a PVC típusú műanyagban és kozmetikumokban alkalmazzák őket. A ftalátokkal történő érintkezés forrásai olyan hétköznapi használati eszközök, mint például a vinyl padlók, a zuhanyfüggönyök, a tisztítószerek; az emésztőrendszerünkbe az élelmiszerek csomagolásából vagy szennyezett vízből juthatnak; a parfümök és körömlakkok pedig bőrön keresztül történő ftalátfelszívódást okozhatnak. A ftalátok felezési ideje egyébként rövid: kevesebb, mint egy nap. A jelentős kitettség miatt azonban egy kutatás szerint szinte minden egyesült államokbeli gyermekben és felnőttben mérhető mennyiségű ftalát kering.
Mit okoznak?
A ftalátok a hormonrendszert megzavaró vegyületek közé tartoznak és oxidatív stresszt is okozhatnak. Mivel mindkét hatás a reproduktív folyamatok szempontjából alapvető jelentőségű tényezőkre hat – a hormonrendszerre, illetve redox folyamatokra –, feltételezhető, hogy a ftalátkitettség negatívan hat a reprodukcióra. Ennek alaposabb megértésére törekedve a kutatók egy olyan adatsort használtak, amelyben több mint 1200, gyermeknemzésre törekvő nőt követtek legfeljebb hat menstruációs cikluson keresztül, illetve megtermékenyülés esetén a várandósság végéig. Vizeletmintákat elemezve, ftalátok metabolitjait mérve következtettek a ftalátkitettségre, és szintén vizeletminták alapján követték a reprodukciós folyamatokat.
Mik a kutatás eredményei?
Az eredmények nem mutattak összefüggést a ftalátkitettség és a vetélések között. Azonban a nők megtermékenyülést megelőző ftalátkitettsége alacsonyabb termékenységgel járt együtt. Változást okozott a reproduktív hormonok terén a menstruációs ciklus során (alacsonyabb esztradiol és magasabb FSH-, illetve LH-szint), ezek mellett pedig gyulladás és oxidatívstressz-növelő hatással járt. A szerzők megjegyzik, hogy kutatásuk limitációi miatt fontos, hogy további vizsgálatok is megerősítsék az eredményeiket. Minden egybevetve úgy tűnik, hogy a megtermékenyülés előtti, illetve körüli időszak érzékeny beavatkozási ablak lehet a ftalátok reproduktív egészséget károsító hatásainak mérséklésére.
szemlézte: Pribéli Levente
Eredeti hivatkozás: Nobles, C. J., Mendola, P., Kim, K., Pollack, A. Z., Mumford, S. L., Perkins, N. J., ... & Schisterman, E. F. (2023). Preconception Phthalate Exposure and Women’s Reproductive Health: Pregnancy, Pregnancy Loss, and Underlying Mechanisms. Environmental Health Perspectives, 131(12), 127013. https://doi.org/10.1289/EHP12287
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ökológia
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Amerikai orvosok egy jordániai családon segítettek a módszerrel, az anya a Leigh-szindróma nevű mitokondriális betegséget örökítette volna gyermekére. Az anya már négyszer elvetélt korábbi terhességei során és két gyermekét - hatéves és nyolc hónapos - elveszítette.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.