Idegtudományok

Fejfájással kapcsolatos kutatások: előrelépések és további kihívások

2023. JANUÁR 12.

Szöveg nagyítása:

-
+

A calcitonin gene-related peptide (CGRP-) útvonalat célzó gyógyszerek használata nagymértékben megváltoztatta a migrén kezelését.

Lancet Neurology-ban megjelent összefoglaló a migrénnel kapcsolatos kutatásokból származó 2022-es eredményeket mutatja be. Számos vizsgálat igazolta a CGRP-t vagy ennek receptorát célzó monoklonális antitestek eredményességét a nehezen kezelhető migrén profilaxisában. Egy 2022-es vizsgálat az intravénás eptinezumab hatékonyságát bizonyítja olyan betegekben, akik korábban már 2–4 sikertelen profilaktikus terápiás próbálkozásban vettek részt. Az erenumabra vonatkozó adatok post hoc elemzése ezenfelül igazolta a gyógyszer hatékonyságát aurás migrénben és olyan betegekben, akiknél anamnesztikus adatok alapján időnként jelentkezik aura.

A randomizált, kontrollált, kettős vak HER-MES vizsgálat a CGRP-célzó gyógyszerek profilaktikus hatékonyságát vetette össze a szájon át szedhető gyógyszerekével. Az erenumab tolerálhatósága jóval magasabbnak bizonyult a topiramáténál (a betegek 10 százaléka kontra 39 százaléka hagyta el az erenumabot, illetve a topiramátot a 24 hetes vizsgálati időszakban), továbbá azoknak a betegeknek az aránya, akik legalább 50 százalékos csökkenésről számoltak be a migrénes napok gyakoriságát tekintve, szintén magasabb volt az erenumabot használók körében. Post hoc analízis alapján a topiramátot toleráló betegekhez képest is superiornak bizonyult az erenumab (a 46 százalékkal szemben 61 százalék számolt be a migrénes napok legalább 50 százalékos csökkenéséről topiramát, illetve erenumab mellett). Ugyanakkor szükség van a CGRP-rendszert befolyásoló gyógyszereknek az egyéb profilaktikus szerekkel (például béta-blokkolók, amitriptilin) való összehasonlítását bemutató eredményekre is.

Több vizsgálat is igazolta, hogy sikeres profilaxist követően a CGRP-, illetve CGRP-receptor-ellenes monoklonális antitestek elhagyása a migrén gyors romlásához vezethet. Egy kutatás például úgy találta, hogy a migrénes napok gyakorisága a kezelés előttihez képest a gyógyszerelhagyást követő harmadik hónaptól megegyezik a gyógyszerhasználatot megelőző gyakorisággal. A pontos különbség a CGRP-, illetve a CGRP-receptor-ellenes antitestek között viszont még nem ismert.

A kis molekulájú, orálisan alkalmazható gepántok (CGRP-receptor-agonisták), köztük az atogepant és a rimegepant, szintén alkalmasak a profilaktikus kezelésre. Akut terápiaként egy nyílt vizsgálat igazolta, hogy a fájdalommentes időszak aránya kétszeresére nő, amennyiben az egyik gepánt (ubrogepant) akkor kerül bevételre, amikor a fájdalom enyhe, nem pedig akkor, amikor a fájdalom közepes vagy súlyos erősségű. Ezek az eredmények hasonlítanak a triptánokkal kapcsolatban megfigyeltekre. 2022-ben egy intranasalisan is alkalmazható CGRP-receptor-antagonista, a zavegepant sikeresen teljesített egy fázis 2 vizsgálatban a migrén akut kezelésében.

Noha a CGRP-t célzó gyógyszerek sok betegnél segítenek a fájdalom jelentős enyhítésében, gyógymódot mégsem jelentenek a migrén esetében. Továbbá, a kezdeti várakozásokkal szemben az erenumab sajnos nem bizonyult hatékonynak a trigeminus neuralgia kezelésében. A fejfájás kórélettani komplexitását egy, az occipitalis fejfájás miatt kezelt betegeken folytatott vizsgálat is illusztrálja. Ezeknek a betegeknek az occipitalis periostealis szövetében található immunsejtek génexpresszióját nagyban megváltoztatja az onabotulinumtoxin A-tartalmú injekció azoknál a pácienseknél, akiknél ezzel a neurotoxinnal fájdalomcsillapító hatást lehetett elérni. A kutatás alapján felértékelődhet az immunsejteknek tulajdonított szerep a fejfájások patomechanizmusában.


Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:

Reuter U. Headache research in 2022: advances and remaining challenges. Lancet Neurol. 2023;22(1):14-15.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Mennyire innovatívak a migrénprofilaxis új szerei?

A Bolognai Egyetem farmakológusai annak jártak utána, hogy milyen terápiás innovációt jelentenek az új gyógyszerosztályba tartozó migrénprofilaktikumok, a kalcitoningén-rokon peptidet (CGPR) megcélzó antitest-terápiák.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.