Fejfájással kapcsolatos kutatások: előrelépések és további kihívások
2023. JANUÁR 12.
2023. JANUÁR 12.
Szöveg nagyítása:
A calcitonin gene-related peptide (CGRP-) útvonalat célzó gyógyszerek használata nagymértékben megváltoztatta a migrén kezelését.
A Lancet Neurology-ban megjelent összefoglaló a migrénnel kapcsolatos kutatásokból származó 2022-es eredményeket mutatja be. Számos vizsgálat igazolta a CGRP-t vagy ennek receptorát célzó monoklonális antitestek eredményességét a nehezen kezelhető migrén profilaxisában. Egy 2022-es vizsgálat az intravénás eptinezumab hatékonyságát bizonyítja olyan betegekben, akik korábban már 2–4 sikertelen profilaktikus terápiás próbálkozásban vettek részt. Az erenumabra vonatkozó adatok post hoc elemzése ezenfelül igazolta a gyógyszer hatékonyságát aurás migrénben és olyan betegekben, akiknél anamnesztikus adatok alapján időnként jelentkezik aura.
A randomizált, kontrollált, kettős vak HER-MES vizsgálat a CGRP-célzó gyógyszerek profilaktikus hatékonyságát vetette össze a szájon át szedhető gyógyszerekével. Az erenumab tolerálhatósága jóval magasabbnak bizonyult a topiramáténál (a betegek 10 százaléka kontra 39 százaléka hagyta el az erenumabot, illetve a topiramátot a 24 hetes vizsgálati időszakban), továbbá azoknak a betegeknek az aránya, akik legalább 50 százalékos csökkenésről számoltak be a migrénes napok gyakoriságát tekintve, szintén magasabb volt az erenumabot használók körében. Post hoc analízis alapján a topiramátot toleráló betegekhez képest is superiornak bizonyult az erenumab (a 46 százalékkal szemben 61 százalék számolt be a migrénes napok legalább 50 százalékos csökkenéséről topiramát, illetve erenumab mellett). Ugyanakkor szükség van a CGRP-rendszert befolyásoló gyógyszereknek az egyéb profilaktikus szerekkel (például béta-blokkolók, amitriptilin) való összehasonlítását bemutató eredményekre is.
Több vizsgálat is igazolta, hogy sikeres profilaxist követően a CGRP-, illetve CGRP-receptor-ellenes monoklonális antitestek elhagyása a migrén gyors romlásához vezethet. Egy kutatás például úgy találta, hogy a migrénes napok gyakorisága a kezelés előttihez képest a gyógyszerelhagyást követő harmadik hónaptól megegyezik a gyógyszerhasználatot megelőző gyakorisággal. A pontos különbség a CGRP-, illetve a CGRP-receptor-ellenes antitestek között viszont még nem ismert.
A kis molekulájú, orálisan alkalmazható gepántok (CGRP-receptor-agonisták), köztük az atogepant és a rimegepant, szintén alkalmasak a profilaktikus kezelésre. Akut terápiaként egy nyílt vizsgálat igazolta, hogy a fájdalommentes időszak aránya kétszeresére nő, amennyiben az egyik gepánt (ubrogepant) akkor kerül bevételre, amikor a fájdalom enyhe, nem pedig akkor, amikor a fájdalom közepes vagy súlyos erősségű. Ezek az eredmények hasonlítanak a triptánokkal kapcsolatban megfigyeltekre. 2022-ben egy intranasalisan is alkalmazható CGRP-receptor-antagonista, a zavegepant sikeresen teljesített egy fázis 2 vizsgálatban a migrén akut kezelésében.
Noha a CGRP-t célzó gyógyszerek sok betegnél segítenek a fájdalom jelentős enyhítésében, gyógymódot mégsem jelentenek a migrén esetében. Továbbá, a kezdeti várakozásokkal szemben az erenumab sajnos nem bizonyult hatékonynak a trigeminus neuralgia kezelésében. A fejfájás kórélettani komplexitását egy, az occipitalis fejfájás miatt kezelt betegeken folytatott vizsgálat is illusztrálja. Ezeknek a betegeknek az occipitalis periostealis szövetében található immunsejtek génexpresszióját nagyban megváltoztatja az onabotulinumtoxin A-tartalmú injekció azoknál a pácienseknél, akiknél ezzel a neurotoxinnal fájdalomcsillapító hatást lehetett elérni. A kutatás alapján felértékelődhet az immunsejteknek tulajdonított szerep a fejfájások patomechanizmusában.
Szemlézte:
Cséke Balázs dr.
Eredeti közlemény:
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
PharmaPraxis
A Bolognai Egyetem farmakológusai annak jártak utána, hogy milyen terápiás innovációt jelentenek az új gyógyszerosztályba tartozó migrénprofilaktikumok, a kalcitoningén-rokon peptidet (CGPR) megcélzó antitest-terápiák.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás