A neuronok mint érző lények
Tavaly decemberben jelent meg a Neuronban Brett Kagan és munkatársai cikke (In vitro neurons learn and exhibit sentience when embodied in a simulated game-world; A neuronok in vitro egy szimulált játékvilág résztvevőiként tanulnak és érzelemmel bíró lényként viselkednek), ami azt állítja, hogy mivel a neuronok in vitro célvezérelt viselkedési adaptációt mutatnak, szentiens, érző lényként tekinthetünk rájuk. A tanulmányt a szak- és tudományos ismeretterjesztő sajtó is sokat idézte, és a cikket közlő folyóiratban a megjelenést követő hónapokban érdekes vita alakult ki az idegtudomány koncepcionális kérdései körül.

A vizsgálat
Fuat Balci és munkatársai „Válasz arra az állításra, hogy egy Petri-csészében emergens intelligencia és érző lények tudnak kialakulni” című írásukban kifejtik, hogy miért jogos és komolyan veendő az a sok negatív reakció, ami Kaganék tanulmányára érkezett. Balci és munkatársai kétségbe vonják a Kagan-cikk fő állítását, miszerint kísérletükkel demonstrálták: corticalis neuronok szimulált játékvilágba vont egyetlen rétege in vitro olyan önszerveződő aktivitást mutat, ami intelligens és érző viselkedést eredményez. Balciéknak nem csak a Kagan-tanulmány metodológiájával, az általa használt kontrollokkal és a kvantifikációs módszerekkel van problémájuk, és nemcsak a kevéssé részletes prezentációt vetik az ausztráliai és londoni szerzők szemére, inkább azt hangsúlyozzák, hogy a tanulmány légből kapott módon használ különböző terminusokat és koncepciókat, ami által téves képet nyújt arról, hogy mit is fedezett fel valójában, továbbá olyan transzlációs és társadalmi relevanciát követel magának, amellyel egyáltalán nem rendelkezik. 

Kritika 1
Mint Balci és munkatársai írják: a Kagan-tanulmány nem kellően definiálja a biológiai és mesterséges neuralis hálózatokkal kapcsolatban használt fogalmakat (például érző lény, célvezérelt viselkedés, embodiment/megtestesülés, intelligencia). A neurobiológiában és a számítógép-tudományban, ahogy a filozófiában, pszichológiában és etológiában is, valóban nagyon fontos kérdés, hogy az állatok és a neuralis hálózatok rendelkeznek-e ezekkel a tulajdonságokkal, és alapvetően fontossá vált annak a kiderítése, hogy a különböző létezőknek milyen kognitív kapacitásuk van, mindez azonban senkit nem jogosít fel arra, hogy gyenge bizonyítékok alapján tegyen erős kijelentéseket.
Evidens, hogy egy tanulmány, amely egy neuronhálózatnak kognitív képességeket tulajdonít, nagy médiaszenzációt vált ki, a terminusok félrevezető használata azonban koncepcionális eltérítést (concept hijacking) eredményez, figyelmeztetnek Balci és munkatársai. Így például a neurobiológiában és a gépi tanulás tudományában semmi nem támasztja alá, hogy egy rövid távú plaszticitást mutató hálózatot intelligensnek lehetne tartani. Az érző lény kifejezés pedig még inkább problematikus, hiszen a terminus az érzés, érzékelés képességén kívül a szubjektív evaluáció képességét is magába foglalja. A nagyon fontos terminusnak számító „intelligencia” és „érző lény” kifejezések használatával kapcsolatban, Petri-csészében növelt neuronok esetében nincs tudományos konszenzus, azt egyedül Kagan és munkatársai saját közelmúltbeli teoretikus javaslata indokolja, magyarázza a kanadai, egyesült államokbeli és európai idegtudósokból álló szerzőgárda. Akik azt is hozzáteszik, hogy a Kagan-tanulmány körüli médiafelhajtáson és ellentmondások generálásán kívül semmi nem indokolja az „intelligencia” és az „érző lény” terminusok használatát. Mint kifejtik, a mód, ahogy a tanulmányt a média bemutatta, jól illusztrálja, hogy miért volna szükség jó minőségű tudományos kommunikációra az általános népességgel. A média arrafelé tendál, hogy egy-egy tanulmányból csak az absztraktokban és a „Legfontosabb megállapítások”-ban megfogalmazott információt használja, és túlzott hatást tulajdonít egy-egy felfedezésnek, ami negatív irányba befolyásolja a tudomány hitelességét, és pozitív irányba tolja az adott tanulmányban ismertetett módszerekkel elérhető anyagi bevételeket.

Kritika 2
A vita egy másik hozzászólásában svéd és amerikai neuroetikusok hozzáfűzik: Kagan és munkatársai tanulmánya nem csak a tudósok, de a kiadók idegtudományi eredmények disszeminációjával kapcsolatos felelősségét is felveti. Karen S. Rommelfanger és munkatársai szerint a Kagan-tanulmány és a Balci-írás közötti egyet nem értés hátterében valójában kettős konfliktus áll. Az első arról szól, hogy a tudomány hatása módszertani szigorának köszönhető-e. A második pedig arról, hogy egy-egy idegtudományi cikk valójában kinek is szól és kit érdekel, más szóval, ki a releváns olvasó. Az első konfliktusról szólva Rommelfangerék kifejtik: általában a tudomány azért működhet morális autoritásként, mert azt ígéri, hogy szisztematikus metodológiájával függetleníti magát a társadalmi előítéletektől és kulturális megfontolásoktól. Márpedig az „intelligencia” és az „érző lény” terminusokat hallván mélyen belénk rögzült kulturális feltételezések ébrednek fel bennünk, és az olvasók nem arra fognak gondolni, hogy az „érző lény” pusztán ennyit jelenthet: válaszol a szenzoros percepciókra.

Összegzés
Az említett második konfliktust az adja, hogy a tudomány nem csupán a szűk szakterületnek szól. A minél szélesebb közönség bevonása érdekében számos magas rangú intézmény, például az OECD vagy az UNESCO, illetve az USA tudományos akadémiája is erőfeszítéseket tesz, ami segítheti az általánosan elfogadott terminusok és a konceptuális tisztánlátás kialakulását. Bár ez napjainkban egyre nehezebb lesz, teszik hozzá Rommelfangerék, tekintve a promóciós nyelvhasználat eluralkodását, ami egy tavaly augusztusi JAMA Open Network-tanulmány (Neil Millar és munkatársai Trends in the Use of Promotional Language/Hype in Abstracts of Successful National Institutes of Health Grant Applications, 1985-2020) szerint azoknak a tanulmányoknak az absztraktjait jellemzi, amelyek sikeresen pályáztak a legfőbb amerikai egészségtudomány-finanszírozó intézmény, a National Institutes of Health pénzére.

Szemlézte: 

Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:

Fuat Balci et al.: A response to claims of emergent intelligence and sentience in a dish. Neuron. 2023 Mar 1;111(5):604-605.

és:

Karen S Rommelfanger, Khara M Ramos, Arleen Salles: Conceptual conundrums for neuroscience. Neuron. 2023 Mar 1;111(5):608-609.