Új klinikai kutatócentrum nyílt az Alzheimer-kór korai felismerésére
2022. NOVEMBER 15.
2022. NOVEMBER 15.
Szöveg nagyítása:
Megnyílt az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) új klinikai kutatócentruma, amely az Alzheimer-kór korai felismerésén, a betegség kialakulásában részt vevő idegélettani tényezők pontosabb megismerésén dolgozik. Az OMIII erről szóló közleményben azt írta: jelen ismeretek szerint az Alzheimer-kór ugyan nem gyógyítható, de az új tudományos eredmények szerint a betegségre jellemző kóroki eltérések akár az első tünetek megjelenése előtt, akár évtizedekkel korábban kimutathatók. Ebben a korai stádiumban a betegség megjelenése jelentősen késleltethető tervezett és egyénre szabott életmódbeli és gyógyszeres terápiával. Egyes becslések szerint – tették hozzá – korai diagnosztikával a betegség az érintettek mintegy harmadánál megelőzhető lenne. A neurokognitív betegségek olyan idegrendszeri elváltozások, amelyek során az érintett betegnél demencia alakulhat ki, és a páciens idővel elveszíti öngondoskodási és szociális képességeit. Leggyakoribb formájában, az Alzheimer-kórban érintettek száma az elkövetkező évtizedben a háromszorosára emelkedhet. Ma világszerte körülbelül 50 millió ember szenved Alzheimer-kórban, és Magyarországon is legalább 250 ezer ilyen beteg élhet. Az OMIII égisze alatt működő Neurokognitív Kutatási Központ a betegség kialakulásában részt vevő tényezők és a korai felismerést segítő diagnosztikus markerek vizsgálatára fókuszál, együttműködve a világ vezető demenciakutatóival. A közleményben idézték Kamondi Anitát, az OMIII neurológiai szakmai igazgatóját, aki elmondta: az intézet Alzheimer-kór irányú kutatásai az elmúlt évtizedben elsődlegesen az Alzheimer-kór és az epilepszia közötti kapcsolat feltárását célozták. Foglalkoznak továbbá a tudatzavarok élettani hátterével és a mozgás mintázatának elemzésével is idegrendszeri kórképekben, valamint a nemzeti agykutatási programban nagy precizitású szenzorokkal és mesterséges intelligencia alkalmazásával vizsgálják a finommozgások (például írás, rajzolás) szerepét az Alzheimer-kór korai kimutatásában. A klinikai kutatóközpontot vezető Horváth András Attila elárulta: több klinikai és kutatási módszert alkalmaznak, szerkezeti és funkcionális képalkotást, hálózatelemzést, elektroenkefalográfiát, neuropszichológiát, pszichometriát, labordiagnosztikát és epidemiológiai kutatásokat. Forrás: MTI
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.
Idegtudományok
Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.
Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.
Hírvilág
Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.
Idegtudományok
A menopauza során jelentős mértékben módosul az agy struktúrája, konnektivitása és metabolikus profilja. A menopauzára ható új szerek ezért az agyat veszik célba.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás