Klinikum

Az artériás merevség és az időskori dementia

2018. OKTÓBER 26.

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

A kutatók egy dementia kockázati tényezők azonosítására tervezett vizsgálat, a Cardiovascular Health Study Cognition Study (CHS-CS) adataival dolgoztak. A vizsgálat 1998-as indulásakor megmérték az átlagosan 78 éves, demencia-mentes vizsgálati alanyok (n= 356 fő) pulzushullám terjedési sebességét (pulse wave velocity/PWV) és MRI-vel ellenőrizték a szubklinikus agyi betegség esetleges előfordulását. Az eredmény szerint a magas PWV-értékkel bírók körében az utánkövetés 15 éve alatt 60%-kal volt nagyobb a demencia kialakulásának kockázata. További fontos eredmény, hogy kiderült: az artériás merevség és a szubklinikus agyi betegség a megnövekedett demencia-kockázat független indikátora. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy testedzés révén elérhető, hogy az artériás merevség mértéke kevésbé nőjön: a 73 éves korukban sportoló vizsgálati alanyok körében 5 évvel később alacsonyabb PWV-értéket lehetett mérni. Mindez arra utal, hogy ha egy idős személynél magas PWV-értéket mérnek, a dementia megelőzése érdekében 70 vagy 80 éves korban is érdemes elkezdeni a testedzést.

Az aorta elaszticitása lehetővé teszi a pulzushullám tompítását. Az életkor előrehaladásával és egyéb kardiovaszkuláris rizikótényezők következtében az aorta fala keményebbé válik, és a pulzushullám tompítás nélkül éri el a perifériás artériákat, köztük a sérülékeny agyi kisartériákat is, ami mikorvaszkuláris ischaemiát vagy vérzést eredményezhet. Számos korábbi keresztmetszeti és prospektív vizsgálat hívta fel arra a figyelmet, hogy az aortamerevség agyi kisérbetegséggel járhat együtt, ami fehérállományi hiperintenzitás, agyi mikrovérzés és agyi infarktus formájában jelentkezhet. Az agyi kisérbetegség szintén a dementia rizikófaktora.

Az artériás merevség nem-invazív mérésének aranystandardja a pulzushullám terjedési sebesség – PWV – mérése. Az aortamerevség nem demens személyek esetében is rosszabb kognitív funkcióval jár együtt, azonban az eddigi vizsgálatok ellentmondó eredményt adtak azzal kapcsolatban, hogy idős személynél az aortamerevség képes-e előrejelezni a dementia kialakulását (a Framingham Offspring Study ebből a szempontból pozitív, míg a Rotterdam Study negatív eredménnyel zárult).

Korábbi vizsgálatok szerint a magasabb carotis-femorális pulzushullám terjedési sebesség (cfPWV) összefügg a kardiovaszkuláris (CV) kockázati tényezőkkel (életkor, hipertenzió, diabétesz), azonban a cfPWV a CV-események és a mortalitás CV kockázati tényezőktől független prediktora. Jelen vizsgálat szerzői azt akarták ellenőrizni, hogy a cfPWV nem demens idősebb személyek esetében is képes-e az egyéb CV kockázati tényezőktől függetlenül előrejelezni a demencia bekövetkeztét. A vizsgálat másodlagos végpontja annak megállapítása volt, hogy a cfPWV és a demencia közötti kapcsolatot befolyásolja-e a diabétesz, a szubklinikus agyi érbetegség, illetve a CV betegség.

A vizsgálat kezdetén átlagosan 78 éves vizsgálati alanyok esetén a magas cfPWV-értékkel bírók körében az utánkövetés 15 éve alatt szignifikánsan, 60%-kal volt nagyobb a dementia kialakulásának kockázata. Ezzel ellentétben, sem a szisztolés, sem a diasztolés hipertenzió (≥140, illetve ≥90), sem a kettő különbsége, sem az artériás középnyomás értéke nem függött össze szignifikáns mértékben a dementia megjelenésével. A cfPWV és a dementia kialakulása közötti kapcsolatot nem befolyásolta a vizsgálat kezdetén kimutatott szubklinikus CV betegség (pl. coronariasclerosis) vagy szubklinikus agyi érbetegség sem (a független hatást részben magyarázhatja, hogy az idős vizsgálati populációban valószínűleg alulreprezentáltak voltak azok, akik magas cfPWV-értékkel és szubklinikus agyi érbetegséggel is rendelkeznek, mivel körükben gyakoribb lehet a dementia).

A vizsgálat eredménye arra utal, hogy a magas cfPWV a dementia kialakulásának módosítható rizikótényezője. A prevenciós beavatkozások eredményességét jövőbeli vizsgálatokban kell számszerűsíteni, azonban valószínű, hogy a magas vérnyomás kontrollja, az elhízás mérséklése és a fizikai aktivitás növelése az artériás merevség megelőzése révén képes csökkenteni a dementia kialakulásának kockázatát.


Eredeti közlemény:
Cui, C., Sekikawa, A., H Kuller, L., L Lopez, O., B Newman, A., L Kuipers, A., & H Mackey, R. (2018). Aortic Stiffness is Associated with Increased Risk of Incident Dementia in Older Adults. Journal of Alzheimer's Disease, (Preprint), 1-10.


Szemlézte:
dr. Kovács Bence

eLitMed.hu
2018. október 29.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések

Az éhezés különbözőképpen hat az egészséges és a rákos sejtekre: míg az előbbiek túlélése, az utóbbiak pusztulása fokozódik. Az éhezés és a hatását utánzó diéták a kemo- és radioterápia hatásfokát is növelik, ezért a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok lezárulta után alkalmazásuk gyorsan el fog terjedni a rákbetegség megelőzésében és gyógyításában.

Agykutatás

Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Hírvilág

Antihipertenzívumok és demencia

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.