További szűk esztendők jönnek
2013. JÚNIUS 01.
2013. JÚNIUS 01.
Szöveg nagyítása:
A gazdaságpolitikus szerint kiemelten kezeli a kormány az egészségügyet, hiszen a stagnálás ellenére eseti forrás kiegészítés és béremelés is történt az ágazatban – hangzott el az ELTE Társadalomtudományi Karán (TáTK) megrendezett 15. Egészség-gazdaságtani Szimpóziumon pénteken, ahol az is kiderült, az egyre dráguló gyógyszeres terápiák finanszírozhatóságának érdekében új, kreatív támogatási technikákra van szükség, de a terápiás áttörést biztosító készítmények finanszírozására megtalálják a módot. Csökkenő növekedés mellett is kulcsterület volt az elmúlt három évben az egészségügy, hiszen az évenkénti kórház-konszolidáció mellett több lépcsős béremelés is történt az ágazatban – összegezte előadásában Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára, aki azonban nem festett fel fényes jövőt az egészségügy számára. A szakpolitikus elismerte, hogy a GDP arányosan az egészségügyre fordított négy százalaknyi forrás még a Visegrádi Négyekhez viszonyítva is igen alacsony, azonban a gazdasági stagnálás és a magas államháztartási hiány miatt nem kaphat több pénzt az ágazat. Fordulat csak akkor várható, ha beindul a gazdasági növekedés, ám egyelőre a magyar gazdaságra nagy hatást gyakoroló európai fellendülésre sem lehet számítani a közeljövőben, az előrejelzések ugyanis hosszú távon is csak kismértékű növekedéssel számolnak. Az államháztartás hiánya 2001-ben ötven százalék körüli volt, a mutató kilenc évvel később már nyolcvan százalék fölé kúszott, így hazánk a gazdasági válság után nem, vagy csak igen drágán jutott hitelekhez. A gyógyszerkasszát is érintő megszorításoknak köszönhetően azonban csökkent az államháztartás hiánya, amit azonban a jövőben sem szabad „elengedni” – szögezte le a helyettes államtitkár, hozzátéve azt is, hogy amíg az államháztartás GDP arányos hiánya el nem éri az ötven százalékot, nincs lehetőség fedezet nélküli költekezésre az elkövetkező 10-15 évben. Kulcsterület volt az egészségügy a csökkenő növekedés mellett is az elmúlt években, s míg más területeken jelentős kiadáscsökkentés történt, addig a kórházak adósságának finanszírozására, valamint az egészségügyben dolgozók bérének emelésére mégis jutott többletpénz. A gyógyító-megelőző kasszába 100 milliárd forinttal több jutott, míg a gyógyszerkasszától 80 milliárdot vontak el úgy, hogy a betegek terhei nem növekedtek. Eddig is és a jövőben is jelentős összegek jutnak az egészségügyi beruházásokra az uniós forrásoknak köszönhetően. A támogatások első ciklusában, 2004-2006 között 27 milliárd forint érkezett az ágazatba, majd több operatív programból 480 milliárdot fordíthattak a humán és infrastrukturális fejlesztésekre az idei évig. Az összeg harminc százaléka került kifizetésre, a maradék Banai Péter Benő reményei szerint a következő két évben elköltésre kerül, s a beruházások is befejeződhetnek. Azonban a jövőre kezdődő újabb pályázati ciklusban kevesebb lesz az egészségügyben elkölthető forrás. Mivel a születések és a járulékfizetők száma csökken, a várható élettartam növekszik, a magyar lakosság egészségtudatossága rossz, így az egészségügyi rendszeren kívül is megoldásokat kell keresni a hosszú távú fenntarthatóságra, ennek elemei már most megtalálhatóak a kormány intézkedései sorában, úgy, mint a mindennapos iskolai testnevelés, vagy a népegészségügyi termékadó bevezetése. Kreatív támogatás Az első, gyógyszertámogatást korlátozó intézkedést Molnár Lajos vezette be 2007-ben. A Széll Kálmán Tervben meghatározott újabb csökkenést a gyártói befizetések folyamatos emelésével ellensúlyozták, így a betegek nem érezték közvetlenül a támogatás szűkülését – mondta előadásában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főosztályvezetője. Bidló Judit azt is hozzátette, az elmúlt öt évben kicserélődött a gyógyszerkincs, átalakult a finanszírozás, amelynek jelentős részét a támogatásba bekerülő új készítmények viszik el. Bár a normatív támogatásban a generikus programoknak köszönhetően jelentős megtakarításokat értek el, a terápiák egyre drágábbak, ennek megfelelően új, kreatív támogatási technikák váltak szükségessé. Ezek között a tételes elszámolás, a közbeszerzés s hozzáférhetőséget javítják. A finanszírozó számára mind fontosabb a készítmények terápiahatékonyságának bizonyítottsága. Erre már példa is van, a palliatív ellátásban már kötöttek olyan finanszírozási szerződést, amely szerint az OEP csak akkor téríti a készítmény árát, ha az a beteg számára bizonyítottan hasznos lesz. Hiába igazolják ugyanis vizsgálatokkal a terápiák hatékonyságát, az nem minden esetben lesz eredményes a gyakorlatban. A kockázatmegosztásba azonban a finanszírozó és a gyártó mellett az orvosokat is be kell vonni a jövőben Bidló Judit szerint. Az új terápiák befogadásának tilalmával 2012-ben minimálisra csökkent a befogadásra kerülő terápiák száma, a kérelmek fele volt csak új, ide sorolva az áttörést nem jelentő terápiákat is. Azóta befogadásra kerültek korábban elutasított kérelmek is, azonban „az áttörést jelentő terápiák finanszírozására megtaláljuk a lehetőségeket” – mondta a főosztályvezető. Kritikus pont a befogadás Van még mozgástér az OEP-nél a befogadási technikákban, azonban a magyar gyógyszer-támogatási rendszer meglehetősen bonyolult, ésszerűsítésre, racionalizálásra szorul, kritikus pontja a befogadási rendszer – vélekedett Bodrogi József, egészségügyi közgazdász, aki előadásában azt is elmondta, a világ gyógyszerpiaca kilenc évi magyar GDP-t, 1100-1200 USD-t tesz ki. A piacon a kereslet továbbra is intenzív maradt, bár a növekedés üteme csökkent, a modern terápiákat várhatóan 4,5 milliárd ember nem fogja tudni megfizetni. A gyógyszerkassza szűkítésére, a befogadási technikák változására, a gyártói befizetések emelésére a kutatásfejlesztés és az innováció visszafogásával, regionális átszervezésekkel, központosításokkal válaszolt a gyógyszeripar. A gyógyszerhamisítás és -biztonság területén várható hatósági szigorítások gyógyszeripari szemmel rosszallást válhatnak ki, így a terápiás területek struktúrája is átalakul. Hozzátette azt is, az egészségügy „újraprogramozására” csak három százalékos gazdasági növekedés mellett van lehetőség. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-05-31
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A versenygazdaság, de elsősorban a betegek életkilátásainak javítását célozza az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének legújabb, hárompontos javaslatcsomagja. Mert miközben a gyógyszer innováció forradalmát éljük, ennek hasznát a kelleténél sokkal kevésbé élvezhetjük itthon. Elsősorban a gyógyszerre fordított kiadások sokkal hatékonyabb, eredményesebb kihasználására tesznek ajánlásokat, de szorgalmazzák azt is, hogy a gyógyszeripar által fizetett adók az egészségügyi ellátás hatékonyságát növeljék.
A szakállamtitkárság csak a konfliktusokat kezeli
Hírvilág
Amíg a környező, V4-es országokban átlagosan félévente születik döntés az új gyógyszerek befogadásáról, addig a magyar betegeknek átlagosan 635 napot kell erre várniuk, de előfordult, hogy 1038 napig tartott a folyamat. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint a bürokratikus akadályok lebontására és megfelelő állami források biztosítására lenne szükség, ami magyar betegek ezreinek gyógyulásához, életminőségének javításához járulna hozzá.
Hírvilág
Csak az információkat megfelelően használó szolgáltatók maradhatnak meg az egészségügyben
Hírvilág
Az egészségügyért felelős államtitkárság gyógyszer befogadási elveinek megfelelően 12 innovatív terápiás készítmény került fel társadalombiztosítás által támogatott szerek közé – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Beneda Attila, az államtitkár kabinetjének vezetője.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás