A Guillain–Barré-szindróma (GBS) akut perifériás neuropathiával járó heterogén betegségcsoport, amely jellemzően gyorsan progrediáló izomgyengeséggel és gyakran szenzoros tünetekkel, az arcizmok gyengeségével, a bulbaris agyidegek bénulásával és légzési nehézséggel jár. A GBS általában csak egyszer lép fel egy beteg életében, azonban a becslések szerint a betegek 5%-ában később újabb epizódok következnek be. Hollandiai kutatók annak jártak utána, hogy mely betegeknél áll fenn a GBS ismétlődésének a kockázata. Eset-kontroll vizsgálatban hasonlítottak össze 32 beteget, akiknél ismételten lépett fel a szindróma, 476 beteggel, akik először szenvedtek GBS-ben. Az ismétlődő GBS-ben szenvedő betegek fiatalabbak voltak (átlagosan 34 évesek, míg a többiek átlagosan 47 évesek), enyhébbek voltak a tüneteik, és az első epizód alkalmával gyakrabban szenvedtek a betegség Miller–Fisher-szindróma néven ismert változatában. Az epizódok között átlagosan 7 év telt el. A fentieken kívül nem találtak több demográfiai és klinikai jellemzőt, amely összefüggésben állt volna a recidíva kockázatával. A Guillain–Barré-szindróma súlyos betegség, gyakran jár paralízissel, és a betegek sokszor gépi lélegeztetésre szorulnak. A legmodernebb intenzív osztályokon 3% alatti a halálozási aránya, és a betegek 80%-ának állapota idővel teljesen vagy majdnem teljesen rendeződik. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy néhány betegnél kiújulhat a szindróma. Az ismétlődő GBS-ben szenvedő betegcsoport besorolása ellentmondásos, ugyanis a szakemberek egy része szerint ilyenkor nem GBS-ről, hanem a krónikus gyulladásos demielinizációs polyradiculopathia (CIDP) egyik formája. Ez a kérdés azért fontos, mert a CIDP-t szteroiddal kezelik, GBS esetében azonban nem javallt a szteroidkezelés. Mivel ritka a Guillain–Barré-szindróma kiújulása, jelentkezhet akár évtizedek múltán, és igazán jellemző előrejelző tényezőt ebben a vizsgálatban sem sikerült azonosítani, nem javasolható a profilaktikus immunszuppresszív kezelés. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: J Neurol Neurosurg Psychiatry 2009 Jan; 80:56.