Hírvilág

Egységesebb európai egészségügyet sürget a volt olasz miniszterelnök

EURONEWS eLitMed

2024. ÁPRILIS 23.

Szöveg nagyítása:

-
+

Április 18-án az Európai Tanács brüsszeli rendkívüli ülésén mutatták be Enrico Letta egységes piacról szóló jelentését (Much More than a Market), melynek egyik pillére a kontinens egészségügyi ellenállóképességének erősítése.

A korábbi olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy fel kell használni az egységes piacot az egészségügyi ágazat megerősítésére annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátáshoz minden uniós polgár fenntartható módon hozzáférhessen. Ennek eszköze, hogy az eddigi „négy szabadság”, azaz a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásához egy „ötödik szabadságot” is társítani kell, méghozzá a kutatás, az innováció és az oktatás szabadságát, melyekben az egészségügyi ágazat kiemelkedik.

A jelentés példaként a COVID-19 világjárványt hozta fel: ez rávilágított a többoldalú együttműködés sürgős szükségességére, amikor ilyen súlyos egészségügyi fenyegetésekkel kell szembenézni, és bebizonyította, hogy az egészségügybe való befektetés kulcsfontosságú a tagállamok gazdasági stabilitása és politikai ellenállóképessége szempontjából. Letta szerint a járványhelyzetből nehezen levont tanulságok elherdálását kockáztatja Európa, ha nem kezdi el egységesíteni az egészségügyet. Ez alatt többek között az egységes gyógyszerpiacot említette, mivel egyelőre a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeit nem uniós, hanem nemzeti szinten adják ki.

A jelentés továbbá kiemelte, hogy növelni kell az ellátási láncok biztonságát, mivel az EU gyógyszeripara számos kulcsfontosságú termék, például gyógyszerhatóanyagok- és összetevők tekintetében egyre inkább unión kívüli országoktól függ. A gyógyszeriparban használt hatóanyagok európai termelése az ezredforduló 53%-os arányáról mára kevesebb mint 25%-ra esett vissza. Mint Letta fogalmazott, „az egységes piacnak prioritásként kell kezelnie a termelési kapacitás és az önellátás növelését a nyersanyagok, valamint bizonyos típusú gyógyszerek, vakcinák és antibiotikumok terén”.

Letta említést tett az EU által jelenleg tapasztalt egyéb egészségügyi kihívásokról is, melyekben előre kell lépni: például az antimikrobiális rezisztenciát, a mentális egészséget, a neurodegeneratív betegségeket, a gyógyszerhiányt, a demográfiai változásokat (elöregedés) és az egészségügyi dolgozók fokozódó hiányát. „E kihívások kizárólag nemzeti szinten történő kezelése nem optimális válasz” – írta jelentésében. 

Az átfogó szakpolitikai intézkedésekhez az uniós és a nemzeti szintű intézkedések megfelelő kombinációjára van szükség. Ennek érdekében meg kell vizsgálni a finanszírozási mechanizmusok innovatív ötvözését uniós és nemzeti szinten az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságának biztosítása érdekében, valamint az egészséges öregedés előmozdítására és a krónikus betegségek megelőzésére irányuló stratégiákat. Ez magába foglalja a fejlett, helyi (közeli) egészségügyi infrastruktúrába és szűrőközpontokba történő beruházásokat, amelyeket a kohéziós alapokból lehetne támogatni az alacsony jövedelmű és ritkábban lakott területeken, valamint az egészségügyi szakemberek vonzására és megtartására irányuló ösztönzőket. Az egészségügyi ágazat fenntarthatóságának garantálásában döntő tényező a technológia. A technológia és az egészségügyi innováció kihasználása, az egészségügyi rendszerek digitalizálásának felgyorsítása, a mesterséges intelligencia, a robotika, a telemedicina és a fejlett genomikába beruházó biotechnológiák alkalmazása drámaian javíthatja az egészségügyi ellátás hatékonyságát és eredményességét. Az uniós és a nemzeti költségvetésnek prioritásként kell kezelnie a beruházásokat és a fejlett egészségügyi technológiák bevezetését.” (Much More than a Market, 79. oldal)

Forrás: euronews.health

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Helyünk a világban

Keringési betegségek és rák az EU haláloki listája élén

EUROSTAT eLitMed

2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.

Helyünk a világban

Uniós átlag alatt a magyar emberek elégedettsége

EUROSTAT eLitMed

Nálunk csak a horvátok, a lettek, a görögök, a németek és a bolgárok elégedetlenebbek az életükkel – ezzel szemben a nyugati és a keleti szomszédunk is a rangsor élén áll.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.