Klinikai eredményességen alapuló kockázatmegosztás Tudósítás a 12. Egészség-gazdaságtani konferenciáról
BALOGH András
2011. AUGUSZTUS 15.
BALOGH András
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Immáron 12. alkalommal találkoztak egészségügyi szakemberek és döntéshozók az AstraZeneca és a ELTE EGK által megrendezett konferencián. A szép számban megjelenteket Jamie Paul Banks, a Brit Nagykövetség Kereskedelmi és Befektetési Elsőtitkára, Orosz Éva Professzorasszony, az Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője és James Greenhalgh, az AstraZeneca ügyvezető igazgatója köszöntötte. A plenáris ülés előadói az egészség-gazdaságtan széles spektrumát érintették, kiemelve a kockázatmegosztás elméleti és gyakorlati aspektusait. Rácz Jenőnek, a Magyar Kórházszövetség jelőlt Elnökének, a rendezvény Fővédnökének rövid megnyitója után Kaló Zoltán, az ELTE TáTK Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője az egészségügyi rendszercélok és a kockázatmegosztás összefüggéseiről beszélt. Felvázolta az egészségügy speciális háromszögét: a páciens, az egészségügyi szolgáltatók és a harmadik fél (finanszírozó) dinamikus viszonyát, különböző érdekeit. Utána Dózsa Csaba, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense következett. Ismertette a részben általa kidolgozott pénzügyi kockázatok megosztásának elméletét, s állításait nemzetközi és hazai példákkal illusztrálta. Beszélt a különböző technikákról, a kockázatkiigazítás (risk adjustment) különböző lehetőségeiről. Szó esett a Teljesítmény Volumen Korlátról (TVK, 2003-2006.jún.), a degressziós sávokról, a 2009. április óta élő lebegőpontos rendszerről. Előadása végén azt a konklúziót vonta le, hogy a kockázatmegosztás az ösztönzés egyik leghatásosabb eszköze, ugyanakkor általában nem hat direkt módon, és ritkán jár azonnali hatásokkal. A következő előadást Molnár Márk Péter, az OEP Ártámogatási főosztályának osztályvezetője tartotta. Előadásában részletesen szólt az OEP jövőbeni terveiről, az egészség-nyereségen (outcome) alapuló kockázatmegosztás új lehetőségeiről, s arról, hogy ezek a bevezetni tervezett technikák hogyan függnek össze az innovatív gyógyszerek finanszírozásával. Ismertette az evolúciós folyamatot a konvencionális, termék alapú támogatástól, a compliance-alapú ártámogatási sémán keresztül az eredményesség-alapú ártámogatási sémáig. Szólt az eredményesség-alapú támogatás logikájáról, s kérdésre válaszolva elmondta, hogy az OEP már kötött compliance-alapú ill. eredményesség-alapú megállapodást, részletekbe azonban nem bocsátkozott. Végezetül bemutatta a különböző támogatásvolumen-technológiák kapcsolódásait. A plenáris program utolsó előadója Vokó Zoltán, az ELTE TáTK Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Szakcsoport egyetemi docense volt. Előadásában kitért az egészség-nyereség alapú kockázatmegosztás gyakorlati megvalósíthatóságára. Beszélt még e technika finanszírozásának veszélyeiről, és részletesen kitért az alkalmazás hazai lehetőségeire. Kifejezte azon véleményét, hogy az egy-biztosítós rendszer informatikai struktúrája jó technikai kiindulási alapot jelent, és az ún. köztes kimenetelektől függő támogatás ígéretes megoldásnak tűnik. Elengedhetetlennek nevezte a kimenetelek hiteles regisztrációját és ellenőrzését. Az előadások után kávészünet, majd kerekasztal megbeszélés következett, ahol az előadók Prof. Blaskó Györggyel, a DEOEC Gyógyszerügyi Management és Szervezési Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával, Szolyák Tamással, az Innovatív Gyógyszergyártók Elnökével és Komáromi Zoltán háziorvos, Országos Szakfőorvossal kiegészülve válaszoltak a hallgatóság kérdéseire. Sajtóközlemény: Sok-sok országban alkalmazott gyakorlat, hogy az egészségbiztosító megpróbálja áthárítani a finanszírozás kockázatait az egészségügyi szolgáltatókra. A pénzügyi kockázatok megosztása természetesen elősegíti az egészségbiztosítási büdzsé egyensúlyát, de a szolgáltatók sokszor minőségrontással kezelik az egy főre jutó finanszírozás csökkentését. Ez hosszú távon nem lehet azonban sem a finanszírozó, sem a gyártó érdeke. A minőségi paramétereket is tartalmazó teljesítmény alapú finanszírozás azért is kezd elterjedni, mert az új, innovatív technológiák esetében a várt egészségnyereség mértéke csak korlátozottan becsülhető meg. Mivel a betegek érdekében nem lehet évekig várni, ezért érthető módon az egészségügyi közfinanszírozó a valós életben észlelt eredményekhez kötnék bizonyos innovatív technológiák, eljárások támogatását. Például ha egy szívgyógyszer szedése mellett a beteg szívinfarktuson esik át, a gyártó visszafizeti a gyógyszer árát vagy a szívinfarktus kezelésének költségét az előzetes megállapodás alapján. A kezelés bizonytalanságában rejlő kockázatot ily módon a gyártóra helyezi át a finanszírozó. AZ OEP is túl kíván lépni a pénzügyi jellegű kockázatmegosztáson, és a jövőben nem egy doboz gyógyszerhez akar támogatást adni, hanem garanciát vár el a valódi életben kimutatható eredményekre. Az egészségbiztosító alapvető érdeke, hogy pontos elvárásokat fogalmazzon meg a gyógyszer terápiás eredményességével kapcsolatban, illetve biztosítékokhoz jusson arra vonatkozóan, hogy a készítményt szedő betegek a kiváltott gyógyszereket ténylegesen és megfelelő módon beveszik. Ezen elvárások teljesítése valamint a biztosítékok megadása ugyanakkor a gyógyszergyártó érdeke is, hiszen a kimenetelre és a gyógyszer-szedésre vonatkozó garanciák vállalásával szavatolhatja, hogy a készítményt szedő betegek optimálisan jutnak hozzá a kezelésüket szolgáló terápiához. Amennyiben az eredményesség mérhető, úgy terápiaeredményességre (outcome) vonatkozó kritériumokat tartalmazó szerződés jöhet szóba, itt a számszaki paraméter kapcsán konszenzusra kell jutnia az OEP-nek és a gyártónak, illetve a mérést a gyakorlatban is végre kell hajtani. Amennyiben a mérés a gyakorlatban egyáltalán nem valósítható meg, úgy a beteg-együttműködést (compliance) fokozó tevékenységre fókuszáló szerződés köthető a gyógyszergyártóval. Ennek keretei között gondoskodni kell arról, hogy a beteg-együttműködés a lehető legszorosabb legyen, hiszen a jövőben ettől remélhető a nehezen mérhető eredményesség javulása. Írta: Balogh András
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás