Betegadatok az egész EU-ban – bárhonnan
2012. MÁRCIUS 26.
2012. MÁRCIUS 26.
Szöveg nagyítása:
Az EPSOS (European Patients - Smart open Services), egy EU által finanszírozott kísérleti projekt célja az, hogy 2015-ig megalapozza az Unió-szerte könnyen cserélhető betegadatok rendszerét. Az EPSOS, melynek két éve hazánk is tagja, olyan konkrét szolgáltatások fejlesztését tűzte ki célul, amelyek hozzásegítik az Európai Unióban utazó állampolgárokat a biztonságos és hatékony gyógykezeléshez. Egy budapesti férfi belép gyógyszertárba Athénban, hogy valamilyen gyógyszert vásároljon. Csak éppenséggel nincs nála recept. Nem volna megoldás? Szerencsére, van egy e-receptje. Egy olyan online dokumentum, amely az ő neve alatt van elmentve egy szerveren, valahol Magyarországon. A gyógyszerész, ügyfele hozzájárulásával letölti a receptet az interneten egy úgynevezett nemzeti kapcsolattartási ponton keresztül, amely konvertálja a magyar gyógyszert görög megfelelőjévé, és már itt is van a happy end. Pontosabban: itt is lesz, ha majd az EPSOS rendszerét a gyakorlatba átültetik. Ma még nagy különbségek vannak Európában az összegyűjtött betegadatok és tárolási módjaik között. A valóságban, a budapesti férfinak fel kellett volna keresnie egy orvost Athénban, hogy kapjon egy görög receptet. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint az európai kórházak kétharmadának van csupán integrált elektronikus beteg-nyilvántartási rendszere. Sőt, a kórházak egyötöde kizárólag papíron dolgozik. Az Európai Bizottság véleménye szerint ez a töredezettség akadályozza az európai belső piac kiépülését, és az innovációt az egészségügy területén. Másrészt azonban jogosan merül fel a kérdés: egy EU-szintű rendszer nem jelentene fokozott kockázatot a személyes adatok biztonságára? "Attól függ," mondja Giovanni Buttarelli, európai adatvédelmi biztos-helyettes. Egy olyan nagy központi adatbázis, amely az európai polgárok teljes kórtörténetét tárolná, "egyszerűen egy monstrum" volna, mondja. A hackerek kívánatos célpontjává válna, s igen nagy károkat okozna, ha találnának rajta biztonsági réseket. Márpedig "a biztonságra törekedni lehet, de biztosítani nem." Jobb, ha az adatokhoz való hozzáférést „a szükséges minimum” elve alapján szervezik - a háziorvosnak nem lenne ugyanolyan hozzáférése, mint, mondjuk, egy idegsebésznek -, és ha az adatokat helyi tárolókból osztják szét a hálózaton keresztül. A szabványok harmonizációja segítene egyértelműsíteni, hogy kinek van hozzáférése, mely adatokhoz és milyen célból, mondja Buttarelli. "Jelentős problémákat látok a helyi és nemzeti hatóságoknál," mondja."Gyakran hiányzik az adatvédelmi kultúra." Ez a felvetést számos sajnálatos esemény támasztja alá. 2011 júniusában például egy olyan laptop tűnt el az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata egyik irodájából, amely 8 millió ember nem- titkosított orvosi adatait tartalmazta. Más országokban, például Finnországban, Hollandiában és Spanyolországban, véletlenül hoztak nyilvánosságra egészségügyi adatokat. A jövő biztonságos rendszerének pontos infrastruktúrája még nem világos egyelőre, de valószínűleg a nemzeti kapcsolattartó pontokon, mint közvetítőkön alapul majd. A haladást az elektronikus egészségügyi adatok nemzetközi rendszerének kialakulása felé egyre inkább elkerülhetetlenné teszi a technológia haladása és a nemzeti határok elhalványulása. " Az egészségügyi adatok hordozhatósága elengedhetetlen a mai világban", mondja Buttarelli. Bár vannak biztonsági problémák, "nem lehet egyszerűen azt mondani: Oké, térjünk vissza a papírhoz." Az Európai Bizottság és az amerikai Egészségügyi Minisztérium 2010-ben kötelezte el magát, hogy kialakítják az egészségügyi dokumentációk kicserélhetőségét. Más országok szerte a világon, mint Kína, Oroszország és Brazília is kifejezték érdeklődésüket. A budapesti férfi tizenöt év múlva talán már Pekingben is kiválthatja e-receptjére gyógyszerét. Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://euobserver.com/1022/115494
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás