A serdülőkori viselkedési problémák későbbi alakulása
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A klinikai gyakorlat jelentős részét teszi ki a serdülőkori viselkedési zavarok diagnosztizálása, ezért érdekes lehet a gyermekek és serdülők mentális egészségével foglalkozó orvosoknak ez a vizsgálat, amelyet a Nagy-Britanniában, 1946-ban született személyekből álló csoportból válogatott, 13–53 éves vizsgálati alanyok körében végeztek. A longitudinális vizsgálat céljaként a serdülők tanára által jelzett viselkedési zavar hosszú távú kimenetelének a leírását tűzték ki lakosságszintű mintában. A csoport tanárai számoltak be a serdülők viselkedéséről 13 és 15 éves korukban. Az értékelés fő szempontjait a 36–53 éves korban felmért mentális problémák, az alkoholabúzus, a társas kapcsolatokban mutatkozó nehézségek, a legmagasabb iskolai végzettség, az elért társadalmi osztály, a munkanélküliség és a pénzügyi nehézségek jelentették. A résztvevők esetében felmérték a problémás viselkedést, beleértve az engedetlenséget, a hazugságot, a pontosság hiányát, a nyugtalanságot, a csavargást és a fegyelmezésre adott kedvezőtlen választ. A tételekből összesített pontszámot származtattak, és ennek alapján a résztvevőket három csoportba sorolták: a problémás viselkedés súlyos, enyhe vagy nincs. A 3652 fős mintából 348 esetben (9,5%) találtak súlyosan problémás viselkedést, 1051 esetben (28,8%) enyhén problémás viselkedést, és 2253 esetben (61,7%) nem észleltek ilyet. A serdülő korukban problémás viselkedésűek esetében a következő 40 év folyamán nagyobb volt a kedvezőtlen kimenetel kockázata számos szempontból, többek között a felnőtt korban rosszabb mentális egészségi állapot, a kevésbé sikeres családi élet és a rosszabb szociális és gazdasági helyzet szempontjából. Nem találtak következetes különbséget a két nem kimenetele között. A serdülőkori problémák szoros összefüggésben álltak a felnőttkori depresszióval és szorongással, az iskola korai elhagyásával és a későbbi gazdasági nehézségekkel. A vizsgálatban a problémás viselkedésű serdülőket fenyegető felnőttkori nehézségek már eddig is hosszú listáját kiegészítették a kapcsolati nehézségekkel és a munkavállalás problémáival. A vizsgálat során azonban nem gyűjtöttek adatokat a viselkedésről más életkorokban, és nem kértek adatokat a vizsgálati alany viselkedéséről a szülőktől és maguktól az érintettektől. A gyűjtött információk alapján nem lehet klinikai diagnózist felállítani. A 40 éves követés során a vizsgálati alanyok jelentős része lemorzsolódott, pedig közülük néhányan súlyos nehézségekkel küzdhettek, ezért a vizsgálat eredményei torzulhattak. Az adatbázis előnyei közé tartozik a követés hossza, a minta lakosságszintű jellege és a résztvevők viszonylag nagy száma. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: BMJ 2009; 338:a2981.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás