A protonpumpagátlók és a pneumonia közötti rejtélyes összefüggés
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Számos eredmény utal arra, hogy a gyomorsavcsökkentő gyógyszerek, így a protonpumpagátlók (PPI) és a hisztamin-2-receptor-antagonisták szedése növeli a közösségben szerzett pneumonia kockázatát, feltételezhetően azért, mert csökkenti a felső gastrointestinalis terület savasságát, lehetővé téve ott a baktériumok elszaporodását, majd a légutakra való átterjedésüket. Brit kutatók (akik mindegyike anyagi juttatást kapott valamelyik protonpumpagátló gyártójától) most beágyazott eset-kontroll vizsgálatot végeztek a PPI-k és a közösségben szerzett pneumonia kockázata közötti összefüggés értékelésére. A családorvosi vizitek adatait tartalmazó adatbázisból azonosítottak 80 ezer, 1987–2002 között közösségben szerzett pneumonia diagnózisát kapott beteget, valamint a praxis, az évszak és a követési idő szerint illesztett 800 ezer kontrollszemélyt. A közösségben szerzett pneumonia kockázata hasonló volt a 30 napnál régebben PPI-vel kezelt betegek és az ilyen szert (a megelőző hónapban) nem kapott betegek csoportjában. Nagyobb volt viszont a kockázat, ha a beteg 30 napnál rövidebb ideje szedett PPI-t. A legmagasabb kockázatot a két napja PPI-t szedők csoportjában tapasztalták (korrigált kockázati hányados 6,5). A 7 vagy 14 napja PPI-vel kezelt betegek kockázata ennél kisebbnek, de még szignifikánsnak adódott. A 15 év adatait feldolgozó, nagy esetszámú vizsgálat eredménye pontosan a fordítottja annak, amit ösztönösen várnánk, a PPI-k az adatok szerint éppen tartós szedés esetén nem növelték a kockázatot, néhány nap vagy hét alkalmazás után pedig igen. A vizsgálat szerzőinek véleménye szerint a rövid távú PPI-szedés hatása látszólagos: a fel nem ismert, lappangó pneumonia tünetei – vagy az enyhítésükre szedett nemszteroid gyulladásgátlók mellékhatásai – járultak hozzá ahhoz a tünetegyütteshez, amely miatt a családorvosok PPI-t rendeltek. Forrás Ann Intern Med 2008 Sep 16; 149:39 Szemlézte: eLitMed.hu, dr.Kern Dávid
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
PharmaPraxis
A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás