A COPD gyakoribb az alacsonyabbak között
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedők átlagosan 1,12 cm-rel voltak alacsonyabbak nem érintett társaiknál. A kisebb testmagasságra a hátrányosabb szociális helyzet adhat magyarázatot - írták a University of Nottingham kutatói a Journal of Epidemiology and Community Health című folyóiratban. A korábbi tanulmányok szoros összefüggést mutattak a fiatalkori nélkülözés és a felnőttkori COPD kialakulása között. Ugyanakkor nem bizonyított, hogy ez az összefüggés az életkörülmények javulása esetén is igaz volna. E kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja és számszerűsítse a kapcsolatot a felnőttkori testmagasság (ami a korai életévek alatti szocioökonómiai státuszt tükrözi) és a COPD kialakulása között, illetve megállapítsa, hogy az életkor változásával hogyan változik e viszony. A felméréshez több mint egymillió ember adatait nézték át. Az összefüggés a legfiatalabb vizsgált korcsoportban (a 35 és 49 évesek között) volt a legszembetűnőbb, a 90 éven felüliek esetében csak átlagosan 0,51 cm volt az eltérés. Ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy az idősebb generáció beteg tagjai közül sokan haltak meg a közelmúltban. Richard Hubbard professzor, a tanulmány egyik szerzője szerint a hátrányos helyzetűek két okból is fogékonyabbak a betegségre. Egyrészt e réteget már a méhen belül, majd gyermekként is alultápláltság jellemzi, s ez a tény befolyásolhatja mind a növekedést, mind a tüdő fejlődését. Ehhez adódik annak a valószínűsége, hogy e vizsgált csoport tagjai közül sokan dohányos családban élnek, ami növeli annak a kockázatát, hogy felnőttként ők is dohányoznak fognak. A dohányzás pedig köztudottan összefügg a COPD kialakulásával. A tanulmány megállapítja, hogy a COPD kialakulásának kockázata szoros összefüggést mutat a felnőttkori testmagassággal. Ez az összefüggés a legmarkánsabb a fiatalabb felnőttekben, ami arra utal, hogy a fiatalkori életkörülmények minősége fontos tényező a COPD kialakulása szempontjából. Valószínű, hogy a korai életévek nélkülözéséhez köthető COPD sokkal súlyosabb formában és fiatalabb korban jelentkezik, mint a gyermekkorukban nem nélkülöző betegekben. A kutatás fő tanulsága, hogy a hátrányosabb helyzetű embereknek segítségre lenne szükségük annak érdekében, hogy tudatos táplálkozással és/vagy a dohányzás elhagyásával javítsanak életkörülményeiken és egészségi állapotukon - nyilatkozta Mike Morgan professzor, a British Thoracic Society elnöke. - Az érintett szakemberek a dohányzás és a tüdőbetegség egyéb rizikófaktorai mellett a testmagasságot is figyelembe vehetnék, hogy idejében diagnosztizálhassák a betegséget. Az angol egészségügyi minisztérium szóvivője szerint a nemzeti COPD-stratégia részeként arra fognak törekedni, hogy egyrészt pontosan azonosítsák a betegség rizikófaktorait, másrészt megelőzzék a krónikus légzőszervi betegség kialakulását, illetve lassítsák a már kialakult betegség progresszióját. Stephen Spiro professzor, a kutatást finanszírozó British Lung Foundation képviselője kijelentette: „Ez a tanulmány segít megértenünk, hogy miért nagyobb a COPD kialakulásának a veszélye bizonyos embereknél, és hogy milyen sok rizikófaktor mutat összefüggést a rossz életkörülményekkel. Ez a kutatás hangsúlyozza a hamarosan életbelépő nemzeti COPD-stratégia fontosságát, valamint felhívja az orvosok figyelmét arra, hogy rendszeres légzésfunkciós vizsgálatokat végezzenek a betegeknél, és lássák el őket a légzőrendszerre vonatkozó egészségügyi tanácsokat. Ez hozzájárulhat a lehető legkorábbi diagnózis felállításához. Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu Forrás: J Epidemiol Community Health doi:10.1136/jech.2009.096792 Shorter people get more lung disease Kapcsolódó anyagok: A tiotropium hatása a különböző végpontokra mérsékelten súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségben - Az UPLIFT vizsgálat alcsoportelemzése A tiotropium hatásossága a krónikus obstruktív tüdőbetegség exacerbatiójának megelőzésében A tiotropium hörgőtágító hatása enyhe és mérsékelten súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségben Tiotropiummal végzett négyéves vizsgálat krónikus obstruktív tüdőbetegségben Az UPLIFT tanulmány
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A rheumatoid arthritis (RA) az ízületek destrukciójához vezető krónikus autoimmun betegség. Kialakulásában genetikai és környezeti faktorok együttesen vesznek részt. A genetikai meghatározottság körülbelül 50%-áért bizonyos HLA-DRB1 szekvenciák, az úgynevezett shared epitópok (SE) felelősek.
Tényleg menthetetlenül elhízik, akinek sikerül leszoknia?
A Boehringer Ingelheim bejelentette a Weill Cornell Medicine-nel való együttműködést, amelynek célja új kezelési típusok felfedezése a krónikus obstruktív tüdőbetegség (chronic obstructive pulmonary disease, COPD) terápiájában annak érdekében, hogy az új kezelési módok megállíthassák vagy visszafordíthassák a betegség progresszióját.
A dohányzás összefüggésben áll a squamosus sejtes carcinoma kockázatával mindkét nemben, de főleg a nők körében.
A növekedésihormon (GH) -kezelés célja gyermekkorban, hogy a kezelés megkezdése után mihamarabb normalizálja a beteg növekedési sebességét, és normális tartományba eső végmagasságot biztosítson. Ezek szem előtt tartása csökkenti a kezelés kockázatát és optimalizálja a költségeket.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás