A világnépesség felének egészségét veszélyezteti a helytelen táplálkozás
2016. SZEPTEMBER 27.
2016. SZEPTEMBER 27.
Szöveg nagyítása:
A világnépesség felének egészségére jelent fenyegetést a nem megfelelő étrend - figyelmeztet egy táplálkozási és mezőgazdasági szakértőket tömörítő független bizottság, amely szerint 2030-ra a bolygó lakosságának harmada válhat túlsúlyossá vagy elhízottá. A Global Panel on Agriculture and Food Systems for Nutrition nevű bizottság jelentése szerint kétmilliárd ember étrendjéből hiányoznak azok a vitaminok és ásványi anyagok, amelyek szükségesek az egészség megőrzéséhez. Ezek hiánya a szívbetegség, a magas vérnyomás, a diabétesz és egyéb olyan, táplálkozással összefüggő betegségek előfordulását növeli, amelyek csökkentik a teljesítőképességet és az egészségügyi szolgálatok túlterhelésével fenyegetnek. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) elé terjesztett jelentés rámutat, hogy ezek a nem fertőző, krónikus betegségek a fejlett országokban jellemző zsíros, feldolgozott ételekben gazdag étrendekkel állnak összefüggésben. Ugyanakkor a legfrissebb adatok szerint a fejlődő országokban is egyre aggasztóbb a helyzet ebből a szempontból. Mint aláhúzták, kizárólag a HIV-fertőzöttség és a malária problémájának kezelését célzó globális erőfeszítésekhez hasonló összefogással lehetne legyőzni a helytelen táplálkozással összefüggő kihívásokat. A szakértők szerint a gyermeki és anyai rosszul tápláltság, a magas vérnyomás és egyéb, étrendhez kötődő egészségi kockázatok több évet vesznek el az ember életéből, mint a dohányzás, a levegőszennyezettség, a szegényes higiénia és a nem biztonságos szex. Nagy erőfeszítések történtek ugyan az alultápláltság visszaszorításában, de továbbra is világszerte 800 millió ember éhezik napi szinten. A jelentés szerint az alultápláltság az öt éven aluli gyerekek csaknem negyedének akadályozza a fejlődését. Az alultáplált nők pedig élethosszig tartó károsodással születő gyerekeket hoznak a világra. A dokumentum egyik szerzője, Lawrence Haddad szerint Guatemalában a gyerekek több mint 40 százaléka korához képest alacsony. "Ezért részben a társadalmi egyenlőtlenség a felelős. A magasabb jövedelmű emberek jobb élelmiszerekhez jutnak, és nagyon kis arányban fordul elő náluk fejlődési elmaradottság. Az alacsony jövedelmű csoportok étrendje azonban kukoricán alapszik, és nem esznek elég zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket vagy például a csirkehús biztosította fehérjét" - magyarázta a szakember. Az alultápláltság ellen vívott harc olykor csak a kalóriamennyiség növelésére koncentrál az étrend egészének javítása helyett. Sok olyan országban, amely széles körű alultápláltsággal küzdött, szinte egyik pillanatról a másikra vált súlyos problémává az elhízottság. Kínában például, ahol az elmúlt években gyorsan változott az emberek étrendje, a lakosság felét fenyegeti annak veszélye, hogy 2030-ra túlsúlyossá vagy elhízottá válik. Globálisan nézve pedig a 2005-ben becsült 1,3 milliárdról 2030-ra várhatóan 3,3 milliárdra fog nőni a túlsúlyos és elhízott emberek száma. A problémák egy részét ugyan enyhíti a gazdasági fejlődés, az emberek étrendje ugyanakkor romolhat és a jelek szerint romlik is, ahogy az országuk egyre gazdagabbá válik. A jelentés szerint az emberek ugyan több gyümölcsöt és zöldséget esznek, de ennek jótékony hatása lenullázódik az alacsony minőségű ételek fokozott fogyasztásával. Az urbanizáció miatt egyre több ember étrendjében dominálnak a feldolgozott ételek, és globálisan nézve is egyre több olyan étel kerül az emberek tányérjára, amely valamiféle fizikai és kémiai eljáráson esett át. A bizottság előrejelzése szerint a bolygó lakosságának növekedésével párhuzamosan a helyzet tovább súlyosbodik a következő húsz évben, és a világ népességének felét fogja érinteni a rosszultápláltság. A szakemberek szerint 2050-re további kétmilliárd szájat kell majd táplálni Afrikában és Ázsiában. A mutatók szerint a klímaváltozás több mint félmillió többlethalálozáshoz fog vezetni, elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A kutatók szerint az embereknek több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, rostot, mogyorófélét, magokat és telített zsírokban szegény fehérjéket kell enniük. Csökkenteni kell a hozzáadott cukor, a cukros rágcsálni- és innivalók, a túlzott só és a feldolgozott húsok bevitelét. A csecsemőket érdemes legalább hathónapos korukig szoptatni. Forrás: MTI MTI 2016. szeptember 26., hétfő 15:54
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Klinikum
A túlsúly problémája mára népbetegséggé nőtt ki magát: akár orvosként, akár betegként (vagy esetleg mindkét oldalról) szembesülünk az elhízás egészségromboló hatásaival, a kérdéskör nem hagyhat közömbösen bennünket.
Ökológia
A gyógyszergyárak gyakorlatát számos magas színvonalú kritika érte az elmúlt évtizedben, ezzel szemben a Big Ag viszonylag kevesebb figyelmet kapott orvostudományi folyóiratokban. Számos betegséggel összefüggésbe állítható a táplálkozás. Jelentőségénél fogva hasonlóan kiemelt szakmai figyelmet érdemelne.
Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.
A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás