A 21. század kezdete óta exponenciálisan nő a ketogén diétával foglalkozó publikációk száma. A ketózis neurológiai betegségeket javító hatása már randomizált vizsgálatokban is bizonyítást nyert, de a módszer pszichiátriai betegségek gyógyításában is hatékony lehet.

Figyelembe véve a neurológiai betegségek növekvő incidenciáját és a kezelésükkel kapcsolatos kudarcokat, a terápiás közösségeknek olyan komplex megközelítést kell alkalmazniuk, ami az új megoldások keresése mellett elemzi a már meglévőket is, hogy az adatok alapján sikeresebb kezeléseket alkalmazhassanak. A neurológiai betegségek ilyen komplex terápiás megközelítésének egyik módja a táplálkozási szempont figyelembevétele, írják a Nutrients című szaklapban megjelent összefoglaló tanulmányukban Damian Dynka és munkatársai.

Sok zsír, kevés szénhidrát

A ketogén diéta egy olyan táplálkozási módszer, ami a szervezetben a ketontestek (β-hidroxibutirát, acetoacetát és aceton) fokozott termeléséhez és ezáltal a ketózis állapotához vezet – magyarázzák a lengyel neuroendokrinológusok. Ez a hatás úgy jön létre, hogy a legnagyobb energiahányadot zsírokból nyerjük, miközben minimalizáljuk a szénhidrátok fogyasztását. A ketózisos állapotot koplalással/böjttel vagy nagyon alacsony kalóriatartalmú diétával is el lehet érni. A ketogén diétában a makrotápanyagok aránya a következő tartományon belül van: az étrend teljes energiatartalmának 60-90%-a (általában 70-75%-a) származik zsírokból, a szénhidrátok mennyisége napi 50 g alatti (ami az étrend teljes energiatartalmának 5-10%-át teszi ki) és a fehérje 1–1,5 g/testtömegkilogramm (ami az étrend teljes energiatartalmának 20%-a). A ketogén diéta, bár koplalást imitál, nem jár az éhezés negatív hatásaival. Mind a koplalás, mind a ketogén diéta fokozott zsírsavoxidációjához és az eközben keletkező ketontestek fő energiaszubsztrátként való felhasználásához vezet. Vagyis az étrend nem a glükózból, hanem a zsírokból előállított ketontestekből nyert energián alapul. Az agy kiválóan tud működni, ha energiaszubsztrátként a ketontestekből nyer energiát.

Ennek a gyakorlatnak nagy hagyománya van az emberiség történetében, hiszen már az időszámításunk előtti 5. századból származó források is tárgyalják a böjt kedvező hatását epilepszia esetén. Említése a bibliai szövegekben is megtalálható: Márk evangéliuma leírja, hogyan gyógyított meg Jézus egy epilepsziás fiút, azt tanácsolva neki, hogy böjtöljön (és imádkozzon).

A ketózis hatásmechanizmusai

A ketózis számos jótékony hatása révén eredményezi a neurológiai betegségek javulását, így pl. idegsejtvédő, neuroplaszticitást fokozó, neuroinflammációt enyhítő, neurotranszmitter-képződést befolyásoló (pl. a serkentő glutamát szintjét csökkenti, a gátló GABA szintjét növeli) és epigenetikai (génexpressziót befolyásoló) hatása is van. Erős idegsejtvédő hatása akut központi idegrendszeri károsodás esetén is igazolt, ami annak köszönhető, hogy növeli az agyi neurotrofikus faktor (BDNF), a gliasejtvonalból származó neurotrofikus faktor (GDNF), a neutrofin-3 (NT-3) és a molekuláris chaperonok termelődését, javítja a mitokondriumok működését, ezáltal növeli az energiatermelés hatékonyságát és csökkenti a reaktív oxigénfajok (ROS) termelését.

Gyulladáscsökkentő potenciálját többek között a ciklooxigenáz-2 (COX-2) és az indukálható nitrogén-oxid-szintáz (iNOS) aktivitásának gátlása, valamint a proinflammatorikus interleukinok (IL-1β, IL-2, IL-4, IL-6) és a tumornekrózis-faktor alfa (TNFα) szintézisének blokkolása magyarázza. A ketózis emellett csökkenti a gyulladásos folyamat központi szereplőjének, a nukleáris faktor kappaB-nek (NFκB) a szintjét is. E molekuláris folyamatok eredményeképp a ketózis csökkenti a demyelinizációt, akadályozza a myelint termelő oligodendrociták pusztulását és az axonok degenerációját, továbbá helyreállítja a vér-agy-gát integritását, egészségesekben is javítja a koncentrációt, a hangulatot és a kogníciót. Gyulladásos állapotot okozhat többek között trauma, ischaemia, neurodegeneráció vagy fertőzés is, a ketózis gyulladáscsökkentő hatása ezekben az állapotokban is hasznos lehet, ahogy az is, hogy a ketózis segíti új mitokondriumok, sőt új idegsejtek képződését is.

A ketózis a szirtuin 1 (SIRT1) és a hipoxia-indukált faktor 1α (HIF-1α) aktiválásán és az mTORC1 komplex gátlásán keresztül elősegítheti a makroautofágiát az agyban. Ez a fehérjeaggregátumok és a sérült mitokondriumok eltávolítása révén, valamint az autofagoszómák felhalmozódásának megakadályozásával, a béta-amiloid mennyiségének csökkentésével javítja az agykérgi neuronok túlélését. Számos neurodegeneratív betegségben jelent problémát az amiloid plakkok kialakulása, amelyek erősen korrelálnak a magas glükózkoncentrációval, a cukorbetegséggel és az inzulinrezisztenciával. Figyelembe véve a ketogén diéta erős hipoglikémiás és inzulinkoncentráció-csökkentő hatását, érthető, hogy a ketogén diéta kedvezően hat az amiloid plakkok lerakódásának megelőzésére, illetve számuk csökkentésére.

Ketogén diéta a neurológiai betegségek kezelése során

Mindezen direkt és indirekt pozitív hatások ismertetése után a szerzők bemutatják a jobb adherenciát biztosító módosított Atkins-diétával is elérhető ketózis előnyös hatását epilepsziában, Alzheimer- és Parkinson-kórban, szklerózis multiplexben, valamint migrénben. Ezekben az állapotokban a ketogén diétát magas ketogenitásuk miatt gyakran közepes láncú trigliceridekkel (MCT) dúsított változatban alkalmazzák (pl. MCT-olaj hozzáadása az étrendhez naponta kétszer három hónapon keresztül elegendő ahhoz, hogy 42%-kal csökkentse a rohamszámot gyógyíthatatlan epilepsziában szenvedő felnőtteknél). A szerzők megjegyzik: az alacsony zsírtartalmú diétás ajánlásokat a tudományos kutatások jelenlegi eredményei nem támasztják alá, a 3-as típusú diabétesznek is nevezett Alzheimer-kórban a ketogén diéta oki terápia lehet. Ahogy Parkinson-kórban is, hiszen a ketontestek a gyulladáscsökkentő hatáson felül csökkentik a dopaminerg neuronok pusztulását, javítják a motoros funkciót, remodellálják az intesztinális mikrobiomot. Szklerózis multiplex esetén a ketózis segíti a remyelinizációt, csökkenti az autoimmun folyamatot, migrén esetén óriási mértékben csökkenti a fejfájós napok számát (egy vizsgálat szerint pl. azon betegek aránya a ketogén csoportban, akiknél a migrénes napok száma legalább 50%-kal csökkent, 74,28% volt, míg a nem ketogén csoportban csak 8,57%). 2022-ben megszületett az első szisztematikus áttekintés is a ketogén étrend migrénre gyakorolt hatásával kapcsolatban: a legtöbb elemzett tanulmányban a ketogén diéta csökkentette a rohamok számát és intenzitását egyaránt, míg a mellékhatások ritkák és enyhék voltak: hasmenés, székrekedés, émelygés, diszfágia; az úgynevezett keto-influenza egy átmeneti epizód, ami a diétás kezelés kezdetén jelentkezhet, és nem jelent veszélyt, míg a kardiovaszkuláris kockázati paraméterek egyenesen kedvező irányban módosulnak.

A ketogén diéta lehetséges szerepe a pszichiátriai betegségek kezelésében

Összességében a szerzők hangsúlyozzák: a neurológiai betegségek kezelésének táplálkozási modellje a klinikai vizsgálatokban bizonyította kedvező hatását.

Érdemes megjegyezni, hogy a pozitív eredményekről beszámoló esetismertetések és megfigyeléses vizsgálatok után napjainkban már a főbb pszichiátriai betegségek, így a major depresszió, a szkizofrénia és a szorongás kezelésében is randomizált vizsgálatok folynak a ketogén diéta gyógyhatásának alátámasztására. A témába vágó áttekintő közlemények kifejtik: a jövőben a mitokondriumok működését javító, a központi idegrendszeri gyulladást enyhítő, neuroprotektív, valamint a cerebrális inzulin- és glükózmetabolizmus hibáit kijavító ketogén diéta a pszichiátriai betegségek gyógyításában is bevethető lesz.