Depresszióval küzdő betegek tudatosságalapú csoportterápiája a háziorvosi praxisban
2018. MÁRCIUS 05.
2018. MÁRCIUS 05.
Szöveg nagyítása:
Európában a háziorvosi rendelőt felkereső betegek 12–32%-a depresszióval, szorongással, stresszel vagy alkalmazkodási zavarral küzd. Ezen kórképek standard terápiája a farmakológiai és/vagy pszichoterápiás kezelés. A pszichoterápiák közül a depresszió kezelésében a kognitív viselkedésterápia (cognitive–behavioural therapy, CBT) hatékonyságáról rendelkezünk a legtöbb bizonyítékkal, ezért e terápiás formát standard módszerként vezetik be a svéd háziorvosi praxisokba. Mindazonáltal, az egyéni CBT meglehetősen drága, továbbá hiány van CBT terapeutákból is, ezért – amennyiben az is hatékonynak bizonyul -, hasznos volna a CBT csoportterápiában alkalmazott változatát illeszteni be az alapellátásba. A kognitív viselkedésterápia egy formája, a tudatosságalapú kognitív terápia (MBCT) és a tudatosságalapú stresszredukció (MBSR) alkalmas lehet depresszióval, szorongással küzdő betegek csoportterápiájára a háziorvosi praxisban; a betegek a módszer megtanulása után képesek azt otthonukban önállóan gyakorolni. A tudatosságalapú terápiák a depressziós tünetek és a szorongás csökkentése mellett a testi betegségek gyakoriságát is csökkentik, növelik az önkontrollt, csökkentik a negatív érzelmeket, javítják a toleranciát, a koncentrációt és a memóriát. Ahogy a beteg megtanulja fókuszálni a figyelmét, és ezt a fókuszált figyelmi állapotot megtanulja fenntartani, az automatikus negatív reakciók megelőzhetővé válnak. A tudatosságalapú terápia fontos előnye, hogy hat napos képzésben részesült instruktorok is szolgáltathatják; az instruktorok nemcsak pszichológusok, de szociális tanácsadók, ápolók, pszichoterapeuták vagy orvosok egyaránt lehetnek. Mindazonáltal, eddig kevés vizsgálat foglalkozott azzal, hogy milyen a legtöbb beteget ellátó intézményben, azaz a háziorvosi praxisban végzett csoportos tudatosságalapú terápia hatékonysága a többi bevett kezelési formához képest depresszióval, szorongással, stresszel vagy alkalmazkodási zavarral küzdő betegek terápiájában. Jelen vizsgálat ennek a kérdésnek a megválaszolását tűzte ki célul. Svédország legdélebbi régiójában 24 random módon kiválasztott háziorvosi praxist kerestek meg a kutatók, és kérték fel őket a vizsgálatban való közreműködésre. 17 praxis igent mondott, és a vizsgálat során ezek közül csak 1 praxis maradt ki. Praxisonként 2 szakember vett részt a tudatosságalapú terápia instruktori képzésében, aminek kulcseleme volt az instruktorok saját élményű tudatosságalapú tréningje. Újonnan és korábban diagnosztizált, enyhe és közepesen súlyos depressziós, valamint stressz- és pánikbetegek, és alkalmazkodási zavarral küzdők egyaránt részt vehettek a kutatásban; szükség esetén megengedett volt a farmakológiai kezelés alkalmazása is. A betegek (n= 215 fő) a vizsgálat indulásakor három depresszió- és szorongás-skálát {Montgomery–Asberg Depression Rating Scale (MADRS-S), Hospital Anxiety and Depression Scale (HADS), Patient Health Questionnaire (PHQ-9)}, továbbá egy általános egészségi állapottal foglalkozó kérdőívet töltöttek ki. Az átlagéletkor 42 év volt, túlnyomó többségben voltak a közép- vagy felsőfokú végzettségű nők (kétharmaduk házas). A vizsgálati csoport tagjai 8 héten át hetente egyszer 2 órás tudatosságalapú csoportterápiában vettek részt, és arra kérték őket, hogy otthonukban napi 20 percet gyakorolják a módszert egy hangfelvétel, egy kézikönyv és egy napló segítségével (a vizsgálati alanyok a 8 hét alatt átlagosan 102 alkalommal gyakoroltak önállóan). A kontroll csoport tagjai az egyébként szokásos terápiában részesültek, ami esetenként farmakoterápiát jelentett, és az esetek legnagyobb részében pszichoterápiát vagy tanácsadást is magába foglalt: a kontroll csoport legtöbb tagja egyéni tudatosságalapú terápiában részesült. 8 hét elteltével a betegek tüneteik értékelése érdekében ugyanazokat a kérdőíveket töltötték ki, mint a vizsgálat indulásakor. A vizsgálat elsődleges kimenete annak bizonyítása volt, hogy a tudatosságalapú csoportterápia nem kisebb hatékonyságú (non-inferior), mint a standard módszerek, továbbá a kutatók azt is meg akarták állapítani, van-e dózis–hatás összefüggés a betegek által teljesített tréning-alkalmak száma és a tünetek csökkenése között, valamint hogy eltérő mértékben gyógyulnak-e a kontroll csoport tagjai annak függvényében, hogy milyen típusú terápiában részesültek (farmakoterápia, pszichoterápia, tanácsadás, egyéni tudatosságalapú terápia). Valamennyi skálán szignifikáns mértékben csökkentek a tünetek a vizsgálati és a kontroll csoportban egyaránt; a csökkenés mértékében nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. Az 1-5 tudatosságalapú tréning-alkalomban részt vevők esetében csak a HADS-D skála mutatott szignifikáns tünetcsökkenést, míg a 6-8 tréning-alkalomban részt vevők esetében mindhárom skála. A tudatosságalapú csoportterápia nem inferiornak bizonyult a standard terápiákhoz képest. Ez az első randomizált kontrollált vizsgálat, ami háziorvosi praxisban alkalmazott tudatosságalapú csoportterápia hatékonyságát hasonlítja össze aktív (standard kezelésben részesülő) kontroll csoport eredményeivel. Az erőforrás-spóroló csoportterápia non-inferiornak bizonyult a standard terápiákhoz képest, és az is bebizonyosodott, hogy képzett instruktorok is eredményesen végezhetik a háziorvosi praxisban gyakran megjelenő, enyhe és középsúlyos pszichiátriai tünetekkel rendelkező betegek kezelését. Szemlézte: Kovács Bence dr. Eredeti közlemény: The British Journal of Psychiatry 1–8. doi: 10.1192/bjp.bp.114.150243 Mindfulness group therapy in primary care patients with depression, anxiety and stress and adjustment disorders: randomised controlled trial Jan Sundquist, Asa Lilja, Karolina Palmer, Ashfaque A. Memon, Xiao Wang, Leena Maria Johansson, Kristina Sundquist
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás