Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 20
Hypertonia és Nephrologia
2022. FEBRUÁR 26.
A vérnyomáscélérték-tartományok elérésének vizsgálata telmizartán és amlodipin fix dózisú kombinációs készítmény alkalmazása során a háziorvosi gyakorlatban
Előzmények: A hypertonia ellátásáról szóló aktuális európai és hazai irányelvek egyszerű és jól alkalmazható kezelési stratégiát javasolnak a kezelés hatékonyságának növelése érdekében. Ennek fontos eleme a kezdő lépésként alkalmazott RAS-blokkoló és kalciumantagonista vagy diuretikum fix dózisú, egytablettás kombináció alkalmazása. Elsődleges célkitűzés: A 2018-as ESC/ESH, az artériás hypertonia kezelésére vonatkozó szakmai irányelveknek megfelelő vérnyomáscélérték-tartományt elérők arányának meghatározása a telmizartán és amlodipin fix kombinációs terápia indítását követő 12 hetes kezelési periódus végén, a rendelőben mért vérnyomásértékek alapján, háziorvosi praxisban kezelt betegek körében. Betegek és módszerek: A többcentrumos, beavatkozással nem járó, prospektív adatgyűjtés során 63 háziorvos 729 beteget vont be a vizsgálatba. 717 beteg részesült a vizsgálati készítménnyel kezelésben (intention-to-treat [ITT] populáció) és 690 beteg esetében volt az elsődleges vizsgálati végpont meghatározható (per protocol [PP] populáció). A vizsgálat során két vizit volt, vérnyomásmérésre minden beteg esetében a beválasztáskor, illetve a második, egyben záró vizit alkalmával került sor. Eredmények: Az ITT-populációt 357 férfi és 360 nő alkotta, átlagéletkoruk 62±12 év volt, a betegek több mint 55%-a 65 évesnél fiatalabb volt. A rendelői vérnyomás átlaga az első viziten 150±17/88±10 Hgmm volt, míg a második vizitre (12. hét) a vérnyomásértékek 130±8,1/78±6,1 Hgmm-re csökkentek (p <0,05, minden esetben). A pulzusszámértékek is csökkenést mutattak a kezelés során (80±9,8/min értékről 75±6,3/min értékre). A 2018-as irányelvek szerinti optimális szisztolés célértéket az első viziten a betegek 10,1%-a , míg a második viziten a betegek 51,6%-a érte el. Az optimális diasztolés célértéket elérők aránya az első vizit alkalmával 15,8%-nak, míg a második viziten 54,1%-nak bizonyult. Az első viziten mindössze a betegek 5,5%-a érte el egyidejűleg az irányelvek szerinti szisztolés és diasztolés célvérnyomást. Ezzel szemben a második viziten a betegek 33%-a érte el egyidejűleg a számára kitűzött irányelvek szerinti optimális szisztolés és diasztolés célvérnyomásértékeket. Szintén nőtt a vizsgálat során azok aránya, akik a jelenlegi ESC/ESH irányelvek szerinti elsődleges célvérnyomásértéket (<140/90 Hgmm) érték el. Kiinduláskor a betegek 19,2%-ának volt a vérnyomása 140/90 Hgmm alatt, ami a vizsgálat végére 87,1%-ra emelkedett. A betegek jól tolerálták a telmizartán/amlodipin fix kombinációt, 95%-uk a vizsgálat befejezését követően is tovább szedte a készítményt. Konklúzió: Ez a való életet tükröző vizsgálat is azt bizonyítja, hogy az irányelvek szerint alkalmazott fix kombinációs telmizartán/amlodipin kezeléssel a betegek jelentős hányadánál már 12 hetes kezelés során el lehet érni a célvérnyomás-tartományt, de a betegek többségénél további dózisemelés vagy kombinációs kiegészítés szükséges a megfelelő vérnyomáskontroll elérése érdekében.
Hypertonia és Nephrologia
2020. FEBRUÁR 20.
Globális gondolkodás, avagy a rizikófaktorok együttes kezelésének fontossága
A hypercholesterinaemia és a hypertonia - mint az ischaemiás szívbetegség legfőbb rizikófaktorai - összefüggésben vannak a cardiovascularis mortalitás és morbiditás jelentős növekedésével. Ezek a rizikófaktorok szoros kap - csolatban állnak egymással, a hypertoniások 50%-ának emelkedett a koleszterinszintje. A hypertonia kezelésének legfrissebb, 2018. augusztusi európai irányelvei szerint a sztatinok alkalmazását javasolják dyslipidaemiás, illetve nagy cardiovascularis kockázatú hypertoniás betegek kezelésére - beleértve a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő és/vagy krónikus vesebetegeket is. A vérnyomáscélérték elérése, ha emellett elérjük az 1,8 mmol/l LDL-koleszterin-szintet, az ISZB kockázatának 60%-os, a stroke rizikójának 17%-os csökkenését eredményezi. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha a betegek beszedik a felírt gyógyszereket, márpedig éppen a sztatinokkal kapcsolatos adherencia a legalacsonyabb hazánkban. Az adherencia növelésének egyik legfőbb eszköze a megfelelő edukáció mellett a fix kombinációk alkalmazása.
Lege Artis Medicinae
2019. NOVEMBER 15.
Az időskori hypertonia
Az életkor előrehaladtával az emelkedett izolált szisztolés nyomás a leggyakoribb és a legnagyobb szív- és érrendszeri kockázati tényező. A hypertonia prevalenciája az életkorral növekszik, és 70 év felett meghaladja a 60%-ot. Az időskori hypertonia megfelelő kezelése még nagyon idős korban (>80 év) is növeli a várható élettartamot és csökkenti a cardiovascularis események kockázatát.
Hypertonia és Nephrologia
2019. SZEPTEMBER 10.
Az orvos-beteg együttműködés növelésének különböző módszerei és hatása a célvérnyomásra a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján
A hypertoniás betegek életkilátásait, a szövődmények kialakulását, mortalitását alapvetően befolyásolja a kezelés, a gondozás hatékonysága, a célvérnyomás elérése és megtartása, az orvos-beteg együttműködés hatékonysága. A Magyar Hypertonia Regiszter adatbázisa alapján három példával mutatjuk be az orvos-beteg együttműködés különböző megoldásainak hatását a vérnyomás célértékének növelésére. 2005-2007 között egy komplex, sokoldalú - a betegek gyógyszer-adherenciáját növelő - módszert alkalmaztunk kezelt hypertoniás betegekben (17114 férfi és 21772 nő), amelyben a felvilágosítás, oktatás, az otthoni vér nyomásmérésre tanítás, folyamatos, rendszeres orvos-beteg kommunikáció (SMS, zöldvonal, website) szerepelt. A célvérnyomás elérése szignifikánsan növekedett, 38,8%-ról 43,9%-ra, nőknél a növekedés mértéke nagyobb volt. Az idős populációban (70 év felett) is szignifikáns volt a növekedés. 2011 első negyed évében 28018 kezelt hypertoniás beteg esetében egy széles körű oktatási, beteg segítő kampányt indítottunk meghirdetve a „Mindenhol jó, de a legjobb otthon!” alprogramot, az otthoni vérnyomásmérés népszerűsítésének és a terápiát támogató alkalmazásának ösztönzésére. A betegek 81,3%-a a teljes megfigyelés alatt kitöltötte a naplókat, a naplók teljes mértékű kitöltése 91,3%-os volt. A harmadik hónap végén a HBPM-re előírt 135/85 Hgmm-es vérnyomáscélérték a kiindulási 21,2%-ról 48,8%-ra emelkedett. A növekedés szignifikáns volt (P < 0,001). 2015-2016-ban beavatkozással nem járó, egyéves, multicentrikus, prospektív, megfigyeléses vizsgálatot indítottunk, amelyben a Magyar Hypertonia Regisz terben szereplő 7735, 18-64 év közötti életkorú, kezelt beteg vett részt. A nem aktív csoportban (3313 fő) a kezelt hypertoniás betegek az eddigi hagyományos gondozási program szerint kerültek ellátásra, míg az aktív csoport tagjai (4422 fő) intenzív, telemedicinális eszközökkel (okostelefon-applikáció) és egyéb lehetőségekkel segített gondozási programban vettek részt. Az ellenőrzés a kiindulás után harmadik, hatodik, kilencedik és 12. hónap végén történt. Az aktív csoportban a vérnyomásnaplózás okostelefonnal és minden hónapban, a nem aktív csoportban papíralapú naplózás történt háromhavonta. A betegadherencia mindkét csoportban magas (70% körüli) volt, az aktív csoportnál nagyobb mértékű. A célvérnyomás (< 140/90 Hgmm) az aktív csoportban 53,8%-ról 73,4%-ra, a nem aktív csoportban 49,9%-ról 68,1%-ra emelkedett. A vizsgálatok szerint a beteg-együttműködést meg határozza az ellátóteam és a beteg közötti jó kommunikáció, az otthoni vérnyomásmérés sikere. Az ellátóteam (orvos-ápoló-gyógyszerész) kommunikációs készsége nagymértékben befolyásolja a terápiás célérték elérését. A modern telekommunikáció további hasznos lehetőséget jelent.
Hypertonia és Nephrologia
2019. MÁJUS 10.
Szérumhúgysavszint hypertoniában. Hazai tapasztalatok a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013., 2015. évi adatai alapján - I. rész Bevezető gondolatok. Betegek és módszer. Alapadatok
Világszerte az általános populációban végzett szűrések alapján észlelik a szérumhúgysavszint átlagának emelkedését mindkét nemben. Ez a növekedési tendencia érvényes a hypertoniabetegségre is. A szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatainak felhasználásával vizsgálták 47372 hypertoniás betegben (22688 férfi, 24684 nő) a szérumhúgysavszint alakulását és összefüggését az életkorral, kockázati tényezőkkel, antropológiai, metabolikus jellemzőkkel, vérnyomással, a vérnyomáscélértékkel, szervkárosodásokkal, gyógyszeres kezeléssel, valamint a társbetegségekkel. Elemzésük első részében bemutatják az elemzés módszerét és az alapösszefüggéseket. A húgysavszint magasabb férfiaknál, mint nőknél, a kor előrehaladásával értéke emelkedik. A szisztolés és diasztolés vérnyomás emelkedése a szérumhúgysavszint növekedésével jár, amelynek trendje a szisztolés nyomás esetében szignifikánsan nagyobb. A hölgyeknél az emelkedési trend kisebb és mindig alacsonyabbak a húgysavértékek. Azoknál, akik nem érik el a célvérnyomást, a húgysavérték magasabb. A társbetegségek jelenléte szignifikánsan növeli a szérumhúgysavszintet.
Hypertonia és Nephrologia
2018. SZEPTEMBER 12.
Több mint testőr? A ramipril/amlodipin FDC hatása a teljes vérnyomásspektrumban
A hypertonia jelentős cardiovascularis kockázati tényező. A hypertonia eredményes kezelése hozzájárul a későbbi szív- és érrendszeri szövődmények kockázatának elkerüléséhez. A vérnyomáscélértékek gyors elérése friss hypertoniások esetén is fontos. Az új ESH/ESC hypertoniaajánlásában az antihypertensiv terápia indításakor kifejezetten javasolják a gyógyszer-kombinációk azonnali bevezetését. Retrospektív adatgyűjtéses vizsgálatunkban tanulmányoztuk a ramipril/amlodipin fix kombináció hatását a friss hypertoniások 24 órás brachialis és centrális vérnyomás-paramétereire.
Hypertonia és Nephrologia
2018. AUGUSZTUS 20.
A beteg-együttműködés jelentősége hypertoniában
A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amely jelentős, de módosítható cardiovascularis kockázati tényező. A hypertonia kezelésében, az életmódkezelésen túl, a gyógyszeres terápia a meghatározó. Az antihipertenzív terápia során a vérnyomáscélértékek elérésének egyik jelentős eleme a betegadherencia. A rezisztensnek tartott hypertonia jelentős részében nonadherencia áll. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek napi adagolási gyakorisága, az alkalmazott gyógy szercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. A nemzetközi és a hazai vizsgálatok szerint igen nagy a gyógyszerszedést elhagyók száma. Ennek hátránya egyértelmű, mivel a betegek nem részesülhetnek a gyógyszerek védőhatásaiban.
Hypertonia és Nephrologia
2018. AUGUSZTUS 20.
Vérnyomás-variabilitás mérése és értéke a vérnyomáscélérték elérésének növelésében hypertoniabetegség esetén
A szerzők egy beavatkozással nem járó, egyéves, multicentrikus, prospektív, megfigyeléses vizsgálat keretében a vérnyomás-variabilitás rövid távú (ABPM), valamint közepes és hosszú időtartamú mérés indexeit (standard deviáció - [SD] és variációs koefficiens [VC]) és azok hasznosságát elemzik a magyarországi hypertoniás populáció gondozási fázisában. A populációt két részre osztották: az aktív csoportban a gondozás során telekommunikációs eszközök segítségével maximális mértékben fokozták a beteg-orvos kapcsolatot és a betegek oktatását, saját aktivitásukat. A nem aktív csoportban a hagyományos gondozás zajlott. Mindezeken belül 6725, 18-64 év közötti és 1005, 65 év feletti hypertoniás beteg adatait elemezték. A vizsgálat indításakor 243 esetben ABPM-vizsgálat történt. 1407 diabeteses hypertoniás beteg adatait is összehasonlították a nem diabeteses betegekével. Elemezték az eddigi nemzetközi és hazai tapasztalatokat. Jelen vizsgálatban a hypertoniagondozás első három hónapja során a szisztolés és diasztolés vérnyomás-variabilitás csökkent a 18-64 éves csoportokban, de az aktív csoportban nagyobb méretű csökkenést lehetett elérni A 65 év felettieknél csak a szisztolés variabilitásban találtak szignifikáns változást, de itt is a variabilitási indexek az aktív csoportban végig kisebbek voltak. A 65 év felettieknél a diasztolés variabilitás nem változott szignifikánsan egyik csoportban sem. A diabeteses hypertoniásoknál a variabilitási indexeket csak a 12. hónapra sikerült csökkenteni. Egyértelműen igazolni lehetett, hogy a kiemelt szintű orvos-beteg kapcsolat kedvezően befolyásolja a vérnyomás-fluktuációt hypertoniás betegekben.
Hypertonia és Nephrologia
2016. OKTÓBER 20.
A hypertonia kezelésének hemodinamikai alapú megközelítése. Az impedancia-kardiográfia lehetséges helye a hypertonia egyénre szabott terápiájában
A hypertonia kezelése során fontos a vérnyomáscélértékek elérése. Ennek ellenére a vérnyomáscélértéken lévő betegek aránya lehetne magasabb, mivel a célérték elérésének elmaradása esetén emelkedik a cardiovascularis események kockázata. A magasvérnyomás-betegség kezelésében jelenleg a szisztolés és a diasztolés vérnyomás szolgál iránytűként, ugyanakkor számos hemodinamikai változás áll a vérnyomás-emelkedés hátterében. Hypertoniában gyakori a perctérfogat, a teljes perifériás ellenállás, a verővolumen, az artériás compliance kedvezőtlen irányú változásai. Az impedancia-kardiográfia egy szerűen elvégezhető noninvazív, nagy pontosságú módszer a hemodinamikai paraméterek vizsgálatára. Az impedancia-kardiográfia alkalmazásával lehetőség nyílik a hypertoniában fennálló különböző hemodinamikai eltérések diagnosztizálására, amelyek figyelembevétele segítséget nyújthat a megfelelő antihipertenzív ható - anyag-csoportok megválasztásában. Számos vizsgálatban igazolták, hogy a hemodinamikai alapon megválasztott antihipertenzív terápiával nagyobb arányban érhetők el a vérnyomáscélok, amelyek hosszabb távon csökkenthetik a célszervkárosodások és a szövődmények ki ala ku - lásának esélyét.
Hypertonia és Nephrologia
2016. FEBRUÁR 10.
Vérnyomáscélértékek krónikus vesebetegek számára
A hypertonia a krónikus vesebetegség (CKD) kialakulásának és progressziójának jelentős rizikófaktora, továbbá vesekárosodás következménye is lehet. Számos megfigyelésen alapuló vizsgálat szoros összefüggést igazolt, a diabeteses vagy nem diabeteses betegeknél, a magas vérnyomás (BP) és a vesefunkció-károsodás megnövekedett rizikója vagy végstádiumú vesebetegségig (ESRD) történő progresszió között, míg a klinikai vizsgálatokban az egyezményes határérték alatti vérnyomást elért betegek vesetúlélése hosszabbnak bizonyult.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.