Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2019. SZEPTEMBER 10.

A munkaképesség elbírálásának lehetőségei: irodalmi áttekintés

MÁK Kornél, FEHÉR Gergely, GOMBOS Katalin, PUSCH Gabriella, KOLTAI Katalin, BANK Gyula, KÓSA Gábor, VARJASI Gábor, TIBOLD Antal

BEVEZETÉS - A munkaképesség megítélésének fontos szociális és társadalmi következményei vannak, de jelenleg hazánkban nem áll rendelkezésre standardizált mérési rendszer.

HUN 2019;29(08-09)

Lege Artis Medicinae

2011. NOVEMBER 20.

Az acetilszalicilsav-rezisztencia klinikai jelentősége cerebrovascularis betegek esetében

FEHÉR Andrea, PUSCH Gabriella, HARANG Gábor, GASZTONYI Beáta, PAPP Előd, WERLING Dóra, MENYHÁRT Marianna, KOMÁROMY Hedvig, SZAPÁRY László, FEHÉR Gergely

Az elmúlt években egyre több tanulmány foglalkozott az acetilszalicilsav- rezisztencia fogalmával és lehetséges klinikai következményeivel.

HUN 2011;21(11)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Egészségesekre is veszélyt jelenthetnek egyes gyakran használt nem-szteroid gyulladásgátlók

Egy nagyszabású dániai népegészségügyi célú vizsgálatban az egészségesekre vonatkozóan vizsgálták a gyakran használt nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID) és a kardiovaszkuláris kockázat összefüggéseit.

HUN

Lege Artis Medicinae

2000. OKTÓBER 01.

Diabetes mellitus és hypertonia; Tények, kérdések, gondolatok

KERÉNYI Zsuzsa, STELLA Péter, TAMÁS Gyula

A WHO új diagnosztikus kritériumait alkalmazva a hypertonia gyakorisága az 1-es típusú cukorbetegek körében 15-61%, 2-es típusú diabetes mellitus esetén 51-73%. A cukorbetegeknek az egészséges anyagcseréjű egyénekkel szembeni emelkedett cardiovascularis és stroke kockázatát a hypertonia tovább fokozza. A szerzők áttekintik a hypertonia diagnózisára és kezelési célértékeire vonatkozó újabb ajánlásokat. Kritikusan elemzik a ma legjobban alátámasztott kezelési alapelvek kialakítását célzó, cukorbetegeken végzett jelentősebb tanulmányokat. Röviden ismertetik az újabb antihipertenzív gyógyszercsoportok elméleti előnyeit és lehetséges helyét a cukorbetegek magas vérnyomásának kezelésében és a napjainkban világszerte legelfogadottabb, a cardiovascularis rizikóprofilhoz illesztett kezelési stratégia felépítését. A célszervvédelem szempontjából hypertoniás, diabetes mellitusban szenvedő betegnél jelenleg a (bizonyítékok alapján is) legmegfelelőbb kezelés az ACE-gátló készítmény és a hosszú hatású kalciumantagonista kombinációja. A hypertonia miatt kezelt cukorbetegek mintegy 70%-ánál kettős, és közel egyharmadánál hármas vagy négyes gyógyszerkombináció adása szükséges, ahol a kis dózisú diuretikumok és/vagy a kardioszelektív B-receptor-blokkolók is helyet kapnak.

HUN 2000;10(10)