Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

Kardiológiai újdonságok és szakmai irányelvek, amelyek a krónikus vesebetegeket is érinthetik 2.

HUN 2024;28(1)

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

Út a szívhez a vesén át. A residualis cardiovascularis rizikó csökkentésének újabb távlatai – a mesodermalis eredetű szervek kommunikációs útvonalai és mediátorai

MÁCSAI Emília, VÁRADY Tímea, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A cardiovascularis betegségek továbbra is magas morbiditási adatai a ”maradék” rizikótényezők feltárását indokolják. Az embrionális fejlődés folyamán a cardiovascularis szervek a mesodermából fejlődnek ki, a sejtvonalak között fennmaradó humorális és mechanikus kommunikáció részben magyarázatot ad a maradék cardiovascularis rizikó jelenségére, részben pedig új terápiás célpontok körvonalazódásához vezet.

HUN 2023;27(03)

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

[Hatékonyabb-e az egy ülésben beadott több lidokaininjekció a migrén kezelésében? Három hónapos utánkövetési eredmények]

ÜSTÜN İsmet , PAK TANTIK Aygul , SENGUL Yildizhan

[Perifériás idegblokád-technikák haszná- latosak mind az akut, mind a profilaktikus migrénkezelés- ben. Vizsgálatunk célja az volt, hogy megállapítsuk: hatékonyabban csökkenthetjük-e a migrénben szenvedők fájdalmát, ha a nagyobb occipitalis ideg (GON) blokád- ján kívül a supraorbitalis ideg (SON) és az infraorbitalis ideg (ION) blokádját is alkalmazzuk.]

ENG 2022;75(11-12)

COVID-19

2020. ÁPRILIS 08.

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2019. DECEMBER 12.

A β-blokkolók hatása a bal kamra szisztolés és diasztolés funkciójára

MOSER György

A szerző áttekinti azokat a farmakodinamikai effektusokat, amelyek által a β-blokkolók a szisztolés és a diasztolés funkciót befolyásolhatják. Rámutat arra, hogy bár a hatásösszetevők didaktikailag szétválaszthatók, érdemes átlátni azok interdependenciáját. Elemzi, hogy a hemodinamikai helyzet miként befolyásolja, hogy egy komplex hatásmechanizmusnak melyik eleme jut érvényre, és miért. Foglalkozik azzal a problémakörrel is, hogy milyen klinikai szituációban mely hatások kívántak, és melyek célszerűtlenek. Kiemelten taglalja továbbá, hogy a β-blokád legnagyobb veszélyét, a negatív inotropiát hogyan tudjuk antagonizálni, illetve hemodinamikai következményeivel szemben milyen lehetőségeink vannak.

HUN 2019;23(06)

Klinikum

2017. FEBRUÁR 09.

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2014. MÁRCIUS 30.

Még a vendégtudósok is tehettek felfedezéseket Montrealban

LÁZÁR György

Közleményemben összefoglalom Selye Jánossal kapcsolatos tudományos élményeimet, kiemelten a ritka fémsóknak a reticuloendothelialis funkciókra kifejtett specifikus hatásával kapcsolatos ismeretekre. A ritka földfémek ionjai jelentős hatást fejtenek ki a gyulladásos és immunjelenségekben részt vevő sejtek funkciójára.

HUN 2014;67(03-04)

Hírvilág

2013. FEBRUÁR 14.

Hallgatók a tandíj és a felvételi vizsgák ellen

Szolidáris a magyar diáktüntetésekkel az osztrák hallgatói egyesület

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Politikai természetű egészségügyi problémák

Izraeli orvosok egy csoportja szerint legnagyobb részt a kormány politikája okolható a palesztinok egészségügyi problémáiért.

HUN

LAM Extra Háziorvosoknak

2010. OKTÓBER 25.

Fájdalom és fájdalomcsillapítás a reumatológiában

GAÁL János

A fejlett ipari államokban a lakosság egészét tekintve a krónikus mozgásszervi eredetű fájdalom prevalenciája 35% körül van. A mozgásszervi fájdalom eredetét alapul vevő, a mindennapi gyakorlat szempontjából hasznos csoportosításban megkülönböztetjük a degeneratív ízületi betegségekkel, a metabolikus csontbetegségekkel kapcsolatos fájdalmakat, a lágyrész- reumatizmusok okozta és nem articularis fájdalom szindrómákat, valamint a gyulladásos eredetű fájdalmakat. A krónikus fájdalom szindrómában maga a fájdalom már elvesztette alapvető adaptív biológiai jelentőségét, és önálló patogenetikai folyamattá lép elő jelentős vegetatív és pszichés tünetekkel.

HUN 2010;2(04)