COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

2020. ÁPRILIS 08.

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében az ún. „citokin vihar” (cytokin storm) szindróma jelentkezhet. Minden extrém gyulladásos tünetek észlelésekor azonnal a jól bevált kezelést kell alkalmazni az egyre fokozódó mortalitás kivédésére. Ez a kezelés viszont csak támogató jellegű, és a betegek akut respirációs disztressz szindróma (ARDS) által okozott légzési elégtelenség miatt halnak meg. Ugyanakkor a másodlagos hemophagocytás lymphohistiocytosis (sHLH), amely extrém gyulladásos tünetegyüttest okoz, rejtve marad a háttérben, a több szervrendszert érintő fulmináns és fatális kimenetelű hypercitokinaemia révén. Felnőttekben az sHLH-t leggyakrabban vírus fertőzés váltja ki, és a szeptikus esetek 3,7 - 4,3 %-ban fordul elő. Vezető klinikai tünetei a tartós láz, cytopenia, magas szérum ferritin szint, és a tüdő érintettsége (egészen az ARDS kialakulásáig) a betegek legalább 50%-ában fordul elő. A citokinek profiljára hasonlító sHLH pontosan jelzi a COVID-19 fertőzés súlyosságát, amennyiben megemelkedik az IL-2, IL-7, granulocyta-kolónia-stimuláló faktor (G-CSF), az interferon-gamma indukált fehérje, a makrofág gyulladásos fehérje és TNF-alfa szintje. A COVID-19 mortalitásának megítélésében 150 igazoltan fertőzött betegben a ferritin és az IL-6 szint vizsgálata azt igazolta, hogy a fenti értékek magas szintje a mortalitást döntően befolyásolta. COVID-19 fertőzés esetén egy multicentrikus randomizált klinikai vizsgálat alapján egy IL-6 receptor-blokkoló szer (tocilizumab) hatékonynak tűnik. Janus-kinase gátló (JAK gátló) szer ugyancsak befolyásolhatja mind a gyulladásos folyamatokat, mind a vírusok sejtekbe való behatolását.

Összegezve: a súlyos COVID-19 fertőzött betegekben gondolni kell sHLH-ra, melynek diagózisában a pancytopenia, magas ferritin-szint és magas triglicerid-szint lehet segítségünkre. Az sHLH kezelésében szóba jövő szerek, mint steroid, immunglobulin, citokin-blokád (tocilizumab) és JAK-gátló javíthatják a túlélést.

Kommentár:
A hemophagocytás lymphohistiocytosis (HLH) viszonylag ritka jelenség, általában vírus infekciókhoz, valamint malignus kórképekhez, elsősorban lymphoproliferatív betegségekhez társuló tünetegyüttes. A kórkép jellegzetessége a hiperinflammáció, az ún. citokinvihar. Ezt tartós láz, pancytopenia, magas ferritin-, magas triglicerid- és alacsony fibrinogén-szintek jellemzik, valamint a csontvelő, lép vagy nyirokcsomó szövettani képében erythroid sejtek phagocytosisa látható. Kezelés nélkül a kórkép kimenetele rendkívül kedvezőtlen és COVID-19 fertőzés esetén megjelenése speciális tennivalókat igényel.

Eredeti közlemény:
Metha P., McAuley D.F., Brown M., Sanchez E., Tattersall R.S., Manson J.J.: COVID-19: consider cytokine storm syndromes and immunosuppression.
The Lancet, 395, 10229, P1033-1034, March 28, 2020.


Szemlézte:
Prof.Dr.Borbényi Zita

eLitMed.hu
2020.április 08.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.