Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

Neurosyphilis vagy nem – egy differenciáldiagnosztikai kihívás esete

CSÁTI Anett, SZOK Délia, VÉGH Rita, JAKAB Katalin, SÁRVÁRI Károly Péter, TERHES Gabriella, PÁSZTOR Gyula, GAÁL Magdolna, KLIVÉNYI Péter, TAJTI János

Paraparesis hátterében igazolódott myelitis transversa differenciáldiagnosztikai kihívást jelentő esetét mutatjuk be egy 42 éves nőbetegnél. A részletes kivizsgálás eredményeként a syphilis egyértelműen igazolódott, a myelitis hátterében a liquor mikrobiológiai eredményei, a liquor rutinvizsgálata és a klinikai tünetek alapján a valószínűsíthető neurosyphilis diagnózis volt felállítható.

HUN 2023;76(9-10)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. SZEPTEMBER 15.

PML szokatlan etiológiával

NAGY Zsuzsanna Ágnes

A 41 éves nőbeteg kivizsgálása 1,5 hónapja progrediáló, felső végtagi túlsúlyú, enyhe hemiparesis miatt történt. A koponya-CT-n a felső kamrasíkban látszott fehérállományi hypodensitas, elsősorban sclerosis multiplex vagy térfoglalás gyanú merült fel. Koponya-MR során mindkét féltekében kiterjedt, konfluáló jellegű fehérállományi eltérés látszott. MR-morfológia alapján multifokális leukoencephalopathia gyanúja felmerült. A beteg kórelőzményében semmilyen korábbi betegség, gyógyszerszedés nem volt. Kiterjedt vírusszerológiai és liquorimmunológiai vizsgálat történt, PML-gyanú miatt liquor-JC-vírus-vizsgálat is, utóbbi pozitív eredményt hozott. A szteroid-lökéskezelés eredménytelen volt, neurológiai státuszban fokozatos romlást észleltünk. A kontroll- koponya-MR a folyamat jelentős progresszióját mutatta. A beteg többszöri, ismételt kikérdezése során derült ki, hogy 2 éve rendszeres plazmadonor Ausztriában és Magyarországon is. A Szent László Kórház Immundefektus Rendelésén történt ambuláns kivizsgálás, a feltárt alacsonyabb IgG-szint és a lymphocyta-fenotipizálás alapján CVID (common variable immunodeficiency) diagnózist állapítottunk meg. Immunológiai vélemény szerint a CVID önmagában nem magyarázza a PML-t, transzfúziós szakember szerint ezt plazmadonoroknál sem tapasztalták. Feltételezésünk szerint a két tényező együttes oki szerepe valószínűsíthető. Ismételten IVIG-kezelést kapott, ami eredménytelennek bizonyult. Pécsett történt agybiopszia a PML diagnózisát megerősítette. Körülbelül 5 hónapos betegséglefolyást követően betegünk elhunyt.

HUN 2021;6(2)

Ideggyógyászati Szemle

2014. NOVEMBER 28.

HIV-fertőzött személyek neurokognitív eltérései - hazai prevalenciavizsgálat előzetes eredményei

LAKATOS Botond, SZABÓ Zsuzsa, BOZZAI Barbara, BÁNHEGYI Dénes, GAZDAG Gábor

A humán immundeficientia vírus (HIV) -fertőzés várható kimenetele drámai mértékben javult a kombinált antiretrovirális terápia széles körű elterjedésével. Az opportunista infekciók háttérbe szorulásával, a belgyógyászati és hematoonkológiai kórképek mellett, napjainkban sajátos neurológiai problémák is kihívást jelentenek a betegeket ellátó szakemberek számára.

HUN 2014;67(11-12)

Lege Artis Medicinae

2014. JÚNIUS 20.

A gyors subcutan immunglobulin-adagolási technika gazdasági előnyei az intravénás infúziós alkalmazással szemben primer immundeficiens felnőttek esetében

LIPTÁK Judit

A primer immundeficientiák krónikus be­tegségek, különböző életkorú betegeket érinthetnek. Többségükért az elégtelen primer antitesttermelés a felelős, aminek következtében súlyos opportunista fertőzések léphetnek fel. Az egyetlen sikeres terápia az immunglobulinok pótlása.

HUN 2014;24(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2011. NOVEMBER 30.

Közönséges variábilis immundeficientia egyidejű központi idegrendszeri sarcoidosissal. Esetismertetés és az irodalom áttekintése a diagnózis és a patogenezis vonatkozásában

MAGDALENA Dziadzio, HORTOBÁGYI Tibor, DESMOND Kidd, RONNIE Chee

Betegünk esetét ismertetjük, akinek az anamnézisében hosszú ideje fennálló, primer generalizált epilepszia szerepelt. Az antikonvulzív kezelésben részesülő beteg láz, fejfájás, súlyosbodó rohamok és hallucinációk miatt került kórházba.

HUN 2011;64(11-12)

Magyar Immunológia

2007. MÁJUS 20.

Tisztelt Kolléganõk és Kollégák, kedves Olvasóink!

FÜST György, KACSKOVICS Imre, RAJNAVÖLGYI Éva

Hosszú idő telt el azóta, hogy a Magyar Immunológiai Társaság tagjai Debrecen környékén összegyűltek, és két év múlt el a legutóbbi vándorgyűlés óta. Így különös örömmel köszöntjük a Magyar Immunológiai Társaság XXXVI. Vándorgyűlésének résztvevőit. A helyválasztást azonban nemcsak a régió, hanem egyéb szempontok is motiválták: A MIT jövendő elnöke (2007-2010) a Debreceni Egyetemen dolgozik. A vándorgyűlés főtémája az immundeficientia - a primer immundeficientiák kutatásának nemzetközileg elismert tudományos iskolája és klinikai központja szintén ezen az egyetemen működik.

HUN 2007;6(04)

Magyar Immunológia

2006. JÚNIUS 20.

Kifejleszthetõ-e preventív vakcina a HIV-fertőzés ellen?

FÜST György, BECK Zoltán, PROHÁSZKA Zoltán

A humán immundeficientia vírus (HIV)/AIDS globális közegészségügyi jelentőségét jól mutatják az egyre borúsabb epidemiológiai adatok. Az UNAIDS - az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ közös, az AIDS-szel foglakozó szervezete - minden évben közzéteszi a Föld egyes régióira vonatkozó HIV/AIDS járványügyi adatokat. A

HUN 2006;5(03)

Magyar Immunológia

2006. JANUÁR 30.

Az interferonaktivációs utak primer és átmeneti defektusai

ERDŐS Melinda, MARÓDI László

A molekuláris diagnosztika fejlődésével az elmúlt évtizedben számos primer immunhiánybetegség immunológiai és genetikai hátterét sikerült tisztázni. Az immundeficientiák legújabb csoportjának felismerése további ismereteket szolgáltatott a citokinkaszkád működésére és jelentőségére az intracelluláris kórokozókkal szembeni immunitásban.

HUN 2006;5(01)

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 20.

A fertőzések megelőzésének lehetőségei krónikus hepatitis és cirrhosis esetén

PÁR Alajos, NEMESÁNSZKY Elemér

Krónikus májbetegségekben szenvedőkön - főleg időseknél - a károsodott immunválasz miatt gyakran fordul elő a kórlefolyást súlyosbító fertőzés, s ez sokszor nem kap figyelmet a gyakorlatban.

HUN 2005;15(11)

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

Emberi dendritikus sejtek és fertőző ágensek

KIS Zoltán

A dendritikus sejtek a természetes és szerzett immunitás fontos elemeit alkotják. Emberben két fő csoportot különböztetünk meg: a myeloid és a plasmocytoid (lymphoid) sejteket. A dendritikus sejtek fő feladata az antigén felvétele és bemutatása a T-lymphocyták felé, valamint a T-lymphocyták antigénspecifikus aktivációja. A fertőző ágenseket vagy azok komponenseit, vagy a fertőző ágensek hatására a más - nem dendritikus - sejtek által termelt faktorokat az éretlen dendritikus sejteken lévő receptorok érzékelik, és hatásukra az éréshez szükséges jelzéseket kapnak és érésen mennek keresztül.

HUN 2004;14(04)