Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2018. AUGUSZTUS 20.

Beteg-orvos együttműködés - gyógyszer adherenciaperzisztencia a CONADPER-HU vizsgálatban

SZEGEDI János, KÉKES Ede, KISS István

A hypertonia népbetegség, alapvetően meghatározza a la kos - ság egészségi állapotát, morbiditását, cardiovascularis mortalitását, rehabilitációját, életminőségét. A betegség megelőzése, korai felismerése, hatékony kezelése, a gon dozás minősége a népegészségügyi program fontos része. A terápia sikerét, a célvérnyomás elérését és tartós fenntartását - sok egyéb tényező mellett - a gyógyszer-adherencia és -perzisztencia szabja meg, amelynek egyik döntő eleme az orvos-beteg optimális együttműködése. A perzisztencia sikertelensége okozza a terápiás kudarcok nagy részét. A CONADPER-HU vizsgálat fő célkitűzése az orvosbeteg együttműködés optimalizálása (fokozott ellenőrzés, információnyújtás, otthoni vérnyomásmérés, telemedicinális eszközök használata), ezáltal a célvérnyomást elérő betegek arányának növelése és a rezisztens hypertoniás betegek számának csökkentése volt. A vizsgálat igazolta, hogy a komplex gondozási rendszer hatékony, kedvezően befolyásolja a perzisztenciát. Az is tisztázódott, hogy az első három hónap dönti el a további tartós terápiás sikert.

HUN 2018;22(02 klsz)

Hypertonia és Nephrologia

2018. AUGUSZTUS 20.

Vérnyomás-variabilitás mérése és értéke a vérnyomáscélérték elérésének növelésében hypertoniabetegség esetén

KÉKES Ede, JÁRAI Zoltán, PAKSY András, KISS István

A szerzők egy beavatkozással nem járó, egyéves, multicentrikus, prospektív, megfigyeléses vizsgálat keretében a vérnyomás-variabilitás rövid távú (ABPM), valamint közepes és hosszú időtartamú mérés indexeit (standard deviáció - [SD] és variációs koefficiens [VC]) és azok hasznosságát elemzik a magyarországi hypertoniás populáció gondozási fázisában. A populációt két részre osztották: az aktív csoportban a gondozás során telekommunikációs eszközök segítségével maximális mértékben fokozták a beteg-orvos kapcsolatot és a betegek oktatását, saját aktivitásukat. A nem aktív csoportban a hagyományos gondozás zajlott. Mindezeken belül 6725, 18-64 év közötti és 1005, 65 év feletti hypertoniás beteg adatait elemezték. A vizsgálat indításakor 243 esetben ABPM-vizsgálat történt. 1407 diabeteses hypertoniás beteg adatait is összehasonlították a nem diabeteses betegekével. Elemezték az eddigi nemzetközi és hazai tapasztalatokat. Jelen vizsgálatban a hypertoniagondozás első három hónapja során a szisztolés és diasztolés vérnyomás-variabilitás csökkent a 18-64 éves csoportokban, de az aktív csoportban nagyobb méretű csökkenést lehetett elérni A 65 év felettieknél csak a szisztolés variabilitásban találtak szignifikáns változást, de itt is a variabilitási indexek az aktív csoportban végig kisebbek voltak. A 65 év felettieknél a diasztolés variabilitás nem változott szignifikánsan egyik csoportban sem. A diabeteses hypertoniásoknál a variabilitási indexeket csak a 12. hónapra sikerült csökkenteni. Egyértelműen igazolni lehetett, hogy a kiemelt szintű orvos-beteg kapcsolat kedvezően befolyásolja a vérnyomás-fluktuációt hypertoniás betegekben.

HUN 2018;22(02 klsz)

Lege Artis Medicinae

2018. MÁJUS 02.

A hypertoniabetegség ellátásának jelene és jövője Magyarországon – Struktúra, kommunikáció, hatékony ellátás és beteg-együttműködés a hipertonológiai ellátásban

SZEGEDI János, KÉKES Ede, KISS István

A hypertonia népbetegség, amely alapvetően befolyásolja a lakosság egészségi állapotát, morbiditását, mortalitását, életminőségét.

HUN 2018;28(03)

PharmaPraxis

2017. ÁPRILIS 24.

A gyógyszerészi gondozás a magas vérnyomás kezelésében

A szemlézett vizsgálatban a gyógyszerészi kezelés hosszútávon is hatékonynak bizonyult a vérnyomás és az összkoleszterinszint kontroll alatt tartásában. A gyógyszerészi kezelés előtti időszakban például a páciensek 54,4%-ának volt kielégítő a szisztolés vérnyomása, a kezelés utáni időszakban pedig a 93.0%-ának.

HUN

Hírvilág

2017. ÁPRILIS 12.

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2017. ÁPRILIS 08.

A fix dózisú amlodipin és lisinopril kombináció hatékonysága II. és III. fokozatú hypertoniás betegeknél

JOÃO Maldonado, TEIMO Pereira, MARGARIDA Carvalho

Megfigyeléses vizsgálatot végeztünk ambuláns vérnyomásmérés (ABPM) alapján azzal a céllal, hogy a II. és III. fokozatú hypertoniás betegek fix dózisú, lisinopril 20 mg és amlodipin 5 mg kombinációval történő nyolchetes kezelésének hatékonyságát vizsgáljuk. A vizsgálatban 30, gyógyszeres kezelésben előzetesen nem részesülő hypertoniás beteg vett részt, 36%-uk nő, átlagéletkoruk 52,44±11,54 év, testtömegindexük 28,73±4,54 kg/m2, kiindulási brachialis artériás szisztolés vérnyomásuk (SBP) 174,43±15,06 Hgmm, diasztolés vérnyomásuk (DBP) 102,83±10,67 Hgmm volt. Minden betegen 24 órás ABPM-mérést végeztünk a kiindulási állapotban és a nyolchetes kezelés után, az értékelést kiegészítve rendelői vérnyomásméréssel és a rutin vér- és vizeletvizsgálat paramétereivel. A fix dózisú, lisinopril 20 mg és amlodipin 5 mg kombinációval történő nyolchetes kezelés után az artériás vérnyomásban igen jelentős csökkenés mutatkozott. Az ABPM által rögzített, a szisztolés és diasztolés érték három mérési időszakban (24 órás, nappali és éjszakai) történő normalizálódása alapján számított normalizálódási arány 69% volt. A rutin vérnyomásmérés alapján pedig ugyanez az arány 79% volt. A laborértékeket tekintve szignifikáns változást mértünk a microalbumin értékében, 37,40 mg/24 h csökkenéssel (95%-os KI: 2,82-71,97; p=0,035), valamint az éh - gyomori glükóz értékében is mérhető volt, 0,64 mmol/l-es csökkenéssel (95%-os KI: 0,19-1,09; p=0,007). A vizsgálati időszak alatt egy betegnél sem jelentkezett szignifikáns mellékhatás. A fix dózisú, lisinopril 20 mg és amlodipin 5 mg kombinációval történő nyolchetes kezelés igen hatékonynak bizonyult a mérsékelt és súlyos hypertoniás betegek csoportjának kezelése során, valamint bizonyítást nyert, hogy ezt a hatást gyorsan, biztonságosan és jól tolerálható módon lehet elérni.

HUN 2017;21(02)

PharmaPraxis

2017. JANUÁR 23.

Gyógyszerészek által irányított magasvérnyomás-menedzsment az elsődleges ellátásban

A magasvérnyomás-betegség diagnózisának felállításhoz többszöri mérés szükséges, azonban ezek a mérések már önmagukban kezelésként, beavatkozásként hatnak!

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2016. DECEMBER 20.

Az ambuláns artériás érfalmerevség-paraméterek jelentősége krónikus vesebetegségben: metodikai összefoglaló

LÁSZLÓ Andrea, REUSZ György, NEMCSIK János

Mind krónikus veseelégtelenségben (CKD), mind annak végstádiumú fázisában (ESRD) a halálozás vezető oka cardiovascularis eredetű. Ez a tény részben az emelkedett artériás érfalmerevséggel magyarázható, mely a nagyartériák tunica mediája fokozott és progresszív kalcifikációjának az eredménye. Az artériás érfalmerevség paramétereinek, leginkább a pulzushullám-terjedési sebességnek (PWV) prognosztikus értéke mind az átlag-, mind a CKD- és ERSD-po - pulációban magas, és a hagyományos rizikófaktorokhoz képest nagyobb pontossággal képes megjósolni a cardiovascularis kimenetelt. A rendelőben történő mérések mellett az utóbbi években az ambuláns artériás érfalmerevség monitorozása is jelentős fejlődést mutat. Az ambuláns artériás érfalmerevség-index (AASI) egy, az ambuláns vérnyomásértékekből származtatott, de megkérdőjelezett hasznosságú paraméter. Nemrégiben olyan új oszcillometriás metodikák kerültek a piacra, mint a Mobil-O-Graph, a Vasotens vagy az Arteriograph 24, melyek egyszerű módon, felkar-mandzsetta segítségével 24 órán keresztül tudják regisztrálni az artériás érfalmerevség-paramétereket, mint a PWV-t, az augmentációs indexet vagy a centrális vérnyomást. Ezek a módszerek lehetőséget nyújtanak az érfal me rev - séget leíró paraméterek variabilitásának 24 órás megfigyelésére, mely remélhetőleg pontosabb cardiovascularis kockázatbecsléshez és a szív- és érrendszeri események csökkenéséhez vezet. Jelen közleményünkben összefoglaljuk az AASI és a különböző oszcillometriás metodikákon alapuló 24 órás artériás érfalmerevségmonitorozás eddigi eredményeit különféle betegpopulációkban, kiemelten fókuszálva a CKD-ra.

HUN 2016;20(06)

Hypertonia és Nephrologia

2016. JÚNIUS 20.

A fehérköpeny és maszkírozott hypertonia mint rizikótényezők a tartós hypertonia kialakulásában: a Finn-Home study

VÁRALLYAY Zoltán

A hypertonia a rokkantsággal töltött életévek vezető rizikófaktora, mely miatt kiemelt jelentősége van a hypertonia kialakulására hajlamos egyének korai felismerésének. A rendelőben és otthon mért vérnyomásmérés széles körben alkalmazott, de a kétféle mérési metodika eredménye időnként ellentmondásban van a diagnózis felállításában.

HUN 2016;20(03)

Hypertonia és Nephrologia

2016. ÁPRILIS 10.

Serdülők vérnyomásértékei egy budapesti szűrőprogram alapján

KORMOS-TASI Judit, GÁCSI Erika, SCHEURING Noémi, TÓTH Fanni, CZINNER Antal, SZABÓ László

A szűrőprogram célja a vérnyomás és összefüggésének vizsgálata a kövérséggel, emelkedett koleszterinértékkel és a fokozott testfolyadékösszetétellel volt. Módszer: A szűrővizsgálatot 2010. április és 2011. május között végezték. A szűrés vérnyomásmérésből, pulzusszámolásból, a testzsírösszetétel meghatározásából, koleszterin-, éhgyomri vércukormérésből, testsúly-, testmagasságmérésből és a BMI számításából állt. Eredmények: 2226 gyermek vett részt a szűrőprogramban. Az életkoruk 14 és 18 év között volt. A serdülők átlag szisztolés vérnyomása 126,34±12,55 Hgmm volt. Fiúknál az érték magasabb volt (131,87±13,59), mint leányoknál (117,49±5,69 Hgmm). A serdülők átlag diasztolés vérnyomása 71,86±8,74 Hgmm volt. Fiúknál szintén magasabb volt (72,61±9,17 Hgmm), mint a leányoknál 66,69±5,04 Hgmm. A leányoknál magas szisztolés vérnyomást (95%<) mértek 307/1326, fiúknál 403/876 esetben. Emelkedett diasztolés értékek együtt jártak az emelkedett szisztolés értékekkel, de kevesebbszer fordultak elő. A leányoknál magas diasztolés vérnyomást (95%<) mértek 85, fiúknál 90 esetben. Túlsúlyos és kövér volt a leányok 18,994%-a, a fiúk 15,26%-a. A kórosan magas vérnyomás gyakoribb volt a túlsúlyos fiúknál és leányoknál. A kórosan magas testzsír volt a leányok 12,98, a fiúk 5,9%-ánál. Az emelkedett BMI-csoportokban a magas testzsír gyakorisága 66% volt lányoknál és 81% fiúknál. Az átlag-koleszterinszint szignifikánsan magasabb volt a túlsúlyos és a kövér csoportokban. Következtetés: A hypertonia, a túlsúly és a kövérség aránya magas a vizsgált bu da pesti iskolások között. Az emelkedett testsúly jelentős rizikótényezője a magas vérnyomásbetegségnek. A vizsgálat eredménye segít a megelőzési programok összeállításában.

HUN 2016;20(02)