Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 571
Idegtudományok
2022. OKTÓBER 21.
Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában
A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.
Hírvilág
2022. OKTÓBER 06.
Visszatér az ország egyetlen praxismenedzsment konferenciája
Mi történik az iparágban jelenleg? Hogyan tud egy praxis, privát intézmény versenyben maradni, vagy épp újként, versenybe szállni? Milyen hatással van az iparágra a változó jogszabályi és gazdasági környezet (eszj, kata, infláció, háború)? Mik a jellemzői egy gazdaságilag is sikeres magánintézménynek, mit keres a befektető? Hogy csinálják, akik sikeresek? – a konferencia előadói ezekre a kérdésekre keresik a választ, valamint bemutatásra kerül a TOP30 legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadvány is.
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
VI. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban I.
Tartalom:
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
X. szekció - Szakdolgozók jövőképe a magyar egészségügyi ellátórendszerben
Tartalom:
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
XI. szekció - A pandémia során bekövetkezett változások és annak hatásai, következményei a szociális ellátórendszerre
Tartalom:
Hypertonia és Nephrologia
2022. JÚLIUS 05.
A primer aldosteronismus ellátásának szűk keresztmetszetei – fókuszban a szűrés és biokémiai diagnózis
A primer (hyper)aldosteronismus (PA) definíciója inherens bizonytalanságokkal terhelt, spektrumbetegség, kontinuumot képezve a normotoniásoktól az adrenalectomiát indokló esetekig. A lentebb ismertetett két új ajánlás fő paradigmaváltása, hogy – segíteni szándékozva a szűrtek körének szélesítését – nem javasolják a gyógyszerelés megváltoztatását a PA szűrése előtt. Mindkettő továbbra is a szupprimált renint veszi alapul, de – az érzékenység fokozása céljából – a szérumaldoszteron küszöbértékét csökkentik. Ezzel az algoritmussal viszont a pozitív szűrővizsgálatok aránya lényegesen megnövekszik, ami újabb szűk keresztmetszetet képez, a további, szuppressziós tesztet végezni képes specialistához irányított betegek torlódásához vezetve.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
Változások a sclerosis multiplex hazai előfordulásában
A sclerosis multiplex (SM) komplex gondozása erőforrás-igényes, így ennek optimalizálásához indokolt pontos képet kapni az országban élő SM-betegek számának és korösszetételének alakulásáról. Hazánkban korábban csak regionális felmérések készültek erről, ezért célunk a SM magyarországi epidemiológiai jellemzőinek vizsgálata volt.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
A periaqueductalis szürkeállomány szerepe migrénben: agyi képalkotó vizsgálatok
A fájdalom szabályozásában résztvevő agytörzsi magvak migrénben betöltött szerepe már régóta kutatott terület. Az itt található periaqueductalis szürkeállomány (PAG) migrénes roham során fokozott aktivitást mutat. Korábbi kutatások erősebb funkcionális kapcsolatot találtak a PAG és a fájdalomfeldolgozásban részt vevő régiók és a szomatoszenzoros kéreg között interictalis migrénes betegekben nem fejfájós egyénekhez képest.
Lege Artis Medicinae
2022. MÁJUS 26.
A folyamatos glükózmonitorozás jelentősége a korszerű diabetesgondozásban
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a diabetes gondozásában paradigmaváltás történik, amelynek irányítói 2015-öt követően nem az új inzulinok, kezelési rendszerek, hanem egyértelműen az egyre szélesebb körben elterjedő szenzoros technológiák. Az 1-es típusú cukorbetegség kezelésében 2015 óta egyre több országban használják támogatott formában és széles körben a szenzoros technológiákat. A folyamatos glükózmonitorozás (szöveti glükózszenzor, egyszerűsítve szenzor) használata, amely magában foglalja mind a valós idejű CGM (real-time, RT-CGM), mind az időszakosan szkennelt CGM (intermittently scanned, isCGM) alkalmazását, az elmúlt néhány évben gyorsan elterjedt az érzékelők javuló pontossága, a nagyobb kényelem és a könnyebb használat, valamint a bővülő költségtérítés eredményeként. Számos tanulmány bizonyította a CGM használatának klinikai előnyeit cukorbetegeknél, függetlenül az inzulinkezelés módjától. Az összefoglalóban a glükózmonitorozással kapcsolatos gyakorlati szempontokat, a monitorozás optimális gyakoriságát, a folyamatos glükózmonitorozó rendszerek hatékonyságát, megbízhatóságát és szerepét elemezzük.
Idegtudományok
2022. ÁPRILIS 29.
Az Epstein–Barr-vírus és a sclerosis multiplex
Régi feltételezés, hogy az Epstein–Barr-vírussal (EBV) történő megfertőződés indítja el a sclerosis multiplexet (SM) eredményező kórfolyamatot. Korábbi vizsgálatok az SM-es betegek 99,5%-ában emelkedett EBV-ellenes antitestszinteket mutattak ki, mely magasabb az egészséges populációban mért 94%-os értékhez képest. Egy mostanában publikált eredmény több mint 10 millió, az USA hadseregében 1993 és 2013 között szolgáló katonákból álló kohorszba tartozó 801 SM-es beteget vizsgált. A 801 beteg közül 35 kezdetben EBV-szeronegatív volt, az SM kezdete előtt közülük 34 beteg szeropozitívvá vált. A 801 SM-es beteg közül mindössze egy beteg volt EBV-szeronegatív az SM kezdetekor, mely meggyőző érv amellett, hogy az EBV valóban képes lehet elindítani az SM-hez vezető folyamatot.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.