Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1868

Ökológia

2022. SZEPTEMBER 07.

A környezet, az emberi mikrobióta és az immunrendszer

Nem kérdés, hogy a baktériumok – és más mikroorganizmusok – rendkívül fontosak az emberi egészség szempontjából. Az azonban, hogy a természeti környezettel és annak egyes elemeivel való érintkezés pontosan hogyan befolyásolja a mikrobiótánkat és ezzel az egészségünket, kevéssé ismert. A Science of the Total Environment című szaklapban megjelent tanulmány, az Interplay between natural environment, human microbiota and immune system: A scoping review of interventions and future perspectives towards allergy prevention szerzői felkutatták és áttekintették azokat a tudományos publikációkat, amelyek ezzel kapcsolatban különféle kísérleti beavatkozások hatásait vizsgálták.

Gondolat

2022. AUGUSZTUS 31.

Természetművészet: újraalkotni a természet és az ember kapcsolatát

Hol szoktunk műalkotásokkal találkozni? Fehér falak között, múzeumban és galériákban. De el tudjuk képzelni, hogy kint a domboldalban vagy a patakparton nézzünk egy szobrot, festményt vagy installációt? Olyan műalkotást, amely sárból, nádból, kőből készült, és amelyet a természet erői lassan lebontanak? Cikkünkben egy különleges kortárs művészeti irányzatot mutatunk be, és vele együtt az egri Esterházy Károly Katolikus Egyetem egy olyan képzését, amely mind a magyar, mind az európai felsőoktatásban egyedülálló.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

III. szekció - A képzés, a szakképzés és a továbbképzés aktuális kérdései

Tartalom:

  • A képzés, a szakképzés és a továbbképzés aktuális kérdései
  • Iskolapadból a műtőasztal mellé?
  • Gyakorlóhelyek felelőssége az egészségügyi szakképzésben
  • Aneszteziológiai asszisztensek kompetenciáinak vizsgálata végzettségek szerint
  • „Ki mint vet, úgy arat” – A segédápolók képzésének szerepe a munkaerőhiány pótlásában
  • „Az egészségügyi szakdolgozók jogai a fekvőbeteg szakellátás területén”
  • A skill labor, az egészségügyi oktatás új platformja és az abban rejlő lehetőségek

  • Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    2022. AUGUSZTUS 31.

    A Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve a demencia kórismézéséről, kezeléséről és gondozásáról

    A bizonyítékokon alapuló egészségügyi szakmai irányelvek az egészségügyi szakemberek és egyéb felhasználók döntéseit segítik meghatározott egészségügyi környezetben. A szisztematikus módszertannal kifejlesztett és alkalmazott egészségügyi szakmai irányelvek, tudományos vizsgálatok által igazoltan javítják az ellátás minőségét. Az egészségügyi szakmai irányelvben megfogalmazott ajánlások sorozata az elérhető legmagasabb szintű tudományos eredmények, a klinikai tapasztalatok, az ellátottak szempontjai, valamint a magyar egészségügyi ellátórendszer sajátságainak együttes figyelembevételével kerülnek kialakításra. Az irányelv szektorsemleges módon fogalmazza meg az ajánlásokat. Bár az egészségügyi szakmai irányelvek ajánlásai a legjobb gyakorlatot képviselik, amelyek az egészségügyi szakmai irányelv megjelenésekor a legfrissebb bizonyítékokon alapulnak, nem pótolhatják minden esetben az egészségügyi szakember döntését, ezért attól indokolt esetben dokumentáltan el lehet térni.

    Hírvilág

    2022. AUGUSZTUS 15.

    Kína világelső a tudományos publikációk terén

    Kína világelső a tudományos publikációk terén: 2018 és 2020 között a világ tudományos tanulmányainak 23,4 százalékát publikálta, és ezzel megelőzte az Egyesült Államokat.

    Idegtudományok

    2022. JÚLIUS 23.

    Új eredmények a neuroimmunológia területéről

    Bár még gyerekcipőben jár az ideg- és az immunrendszer közötti kapcsolatok feltárása, a neuroimmunológia az elmúlt pár évben nemcsak a mikroglia-, T- és makrofágsejtek agyi szerepét, valamint az agy saját limfatikus rendszerét kezdi megismerni, de azokról az útvonalakról is kezd lehullani a lepel, amelyek révén a pozitív érzelmek lassítják a tumornövekedést vagy a negatív érzelmek pszichoszomatikus betegségeket okoznak.

    Gondolat

    2022. JÚLIUS 01.

    Az emberi kapcsolatok gyógyító ereje – az Egyesült Államok tiszti főorvosának új kötetéről

    HARANGOZÓ Judit

    Az ember társas lény és az emberiség fennmaradását pont az segítette, hogy az emberi közösségek együttműködésre, együttérzésre és szolidaritásra épültek. Az emberben ez biológiailag kódolt képesség. Az ősi társadalmakban a törzs volt a „világ” és egyértelmű volt, hogy ki a „mi emberünk” és ki az ellenség. Egy más bőrszínű arc például már a növekvő csecsemőnél is alacsonyabb felismerési szintet eredményez egy idő után, mint a saját köréhez tartozó. A mai világunkban azonban el kell szakadnunk ettől a hagyománytól, mert egy másik társadalmi közegben élünk. A „mi és ti” közötti hasadások nem csak kedvezőtlen személyes, hanem társadalmi folyamatokat is elindítanak. A társadalmi demokrácia alapja a sok-sok „mikrodemokrácia” a hétköznapi tereken és közösségekben. A kirekesztő közösségek, ahol „mi vagyunk a jók és normálisak”, a másik közösség pedig ellenség, nem gyógyítóak, sőt. Hasonló történetek eshetnek meg az ilyen közösségekben, mint a törzsben, ahol a kirekesztés legtöbbször az egyén halálát is eredményezte – könnyen sodródnak a kirekesztettek az önpusztításba.

    Gondolat

    2022. JÚNIUS 23.

    Lehet-e tudatos a micélium?

    A Fungal Biology folyóiratban megjelent Hyphal and mycelial consciousness: the concept of the fungal mind című közlemény szerzője rávilágít, tudományos berkekben mennyire égető szükségünk van az intelligencia és a tudatosság fogalmainak felülvizsgálatára. Arthur Reber sejtszintű tudatosság elmélete szerint az intelligencia nem tekinthető emberi privilégiumnak. Az intelligencia inkább egy skálázható kvalitás, amely alacsonyabb vagy magasabb komplexitásban, de számos organizmuson megfigyelhető.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    2022. JÚNIUS 16.

    A periaqueductalis szürkeállomány szerepe migrénben: agyi képalkotó vizsgálatok

    JUHÁSZ Gabriella, GECSE Kinga

    A fájdalom szabályozásában résztvevő agytörzsi magvak migrénben betöltött szerepe már régóta kutatott terület. Az itt található periaqueductalis szürkeállomány (PAG) migrénes roham során fokozott aktivitást mutat. Korábbi kutatások erősebb funkcionális kapcsolatot találtak a PAG és a fájdalomfeldolgozásban részt vevő régiók és a szomatoszenzoros kéreg között interictalis migrénes betegekben nem fejfájós egyénekhez képest.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    2022. JÚNIUS 16.

    Az alvásfüggő légzészavarok kezelésének jelentősége és lehetőségei a stroke akut szakában

    SZAKÁCS Zoltán

    A leggyakoribb alvásfüggő légzészavar akut stroke-ban az obstruktív alvási apnoe. Centrális apnoét is megfigyelhetünk, elsősorban bilaterális stroke-okban, alterált tudat mellett, de a centrális apnoe nem ritka unilateralis stroke-ban sem megtartott tudat mellett, különösen az insula, a cingularis cortex és a thalamus érintettsége esetén.