Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 136

Immunonkológia

2018. SZEPTEMBER 20.

A PD-1 elleni terápiára adott válasz epigenetikai előrejelzése nem kissejtes tüdőkarcinómában

Az utóbbi években az előrehaladott szolid daganatok kezelése során a T-sejtes ellenállás legyőzésére és a sejtes immunválasz erősítésére a citotoxikus T-lymphocyta-asszociált protein-4 (CTLA-4), illetve a PD-1-PD-L1 tengelyt megcélzó monoklonális antitesteket alkalmazunk. Előzetes tanulmányok már igazolták, hogy a programozott sejthalálreceptor-1 elleni (anti-PD-1-) kezelés (nivolumab, pembrolizumab) előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) meghosszabbítja a progressziómentes túlélést (PFS) és a teljes túlélést, viszont a betegek egy jelentős hányada nem reagál a kezelésre.

Immunonkológia

2017. MÁRCIUS 01.

A szérum interleukin-8-koncentrációjának változása mint lehetséges biomarker

A szérum IL-8-koncentrációjának változásai használhatók lehetnek az áttétes melanoma és a nem kissejtes tüdőrák PD-1-gátló kezelésre adott válaszának monitorozására, ily módon már korán meg lehet határozni a betegek azon csoportját, akik nem fognak reagálni a kezelésre, így például a fölösleges terápia elkerülhető.

Immunonkológia

2018. MÁRCIUS 20.

Beköszöntő

RUZSA Ágnes

Magazinunk jelen száma a tüdőrák immunológiai kezelésének témáját járja körbe, de kitekintést ad - hírek és referátumok formájában - más daganatok ígéretes immunológiai kezeléséről is. Gálffy Gabriella interjújában sok onkológus véleményét fogalmazza meg: óriási élmény látni a gyakorlatban a hosszan, jó életminőségben túlélő betegeket. A kemoterápiás mellékhatások menedzselése után jelentős változás volt a célzott terápiák mellékhatásainak kezelése. Az igazság az, hogy minőségileg különbözők az immunterápiák mellékhatásai. Proaktív kezelést, rendkívül szigorú kontrollt, odafigyelést kíván, hiszen a beteg jó életminőségben nem tulajdoníthat nagy figyelmet az apró tüneteknek.

Immunonkológia

2017. MÁRCIUS 01.

Harmadvonalbeli alkalmazott immmunterápiával elért komplett remisszió vesetumoros nőbetegnél

BÍRÓ Krisztina

A nivolumabot, ami egy PD-1 (programozott sejthalál-1) -gátló monoklonális antitest, a sikeres III. fázisú vizsgá-latokat követően először áttétes melanomában, majd nem kissejtes tüdőrákban, később Hodgkin-lymphomában, ezt követően pedig áttétes vesedaganatban regisztrálták. A CheckMate-025 vizsgálatban a nivolumab (kéthetente 3 mg intravénásan) és az everolimus (10 mg/nap) hatásossá-gát hasonlították össze olyan világossejtes vesedaganatos be-tegeknél, akiknek betegsége egy- vagy kéttípusú TKI-kezelés alatt vagy azt követően progrediál. A betegek közel 30%-a harmadvonalban kapta a kezelést.

Immunonkológia

2018. MÁRCIUS 20.

A nivolumabbal kezelt nem kissejtes tüdőrák és a perifériás vér biomarkereinek kapcsolata

A nivolumab egy olyan immunellenőrzőpont-gátló fehérje, amely a programozott sejthalál receptor-1 (programmed cell death-1 - PD-1) monoklonális antitestje, és számos szolid tumor, köztük metasztázisos nem kissejtes tüdőrák (NSLC) terápiája során is alkalmazzák. A nivolumabbal és ehhez hasonló immunterápiás hatóanyagokkal kezelt betegek ki vannak téve immunrendszeri eredetű mellékhatásoknak, és mivel tartós terápiás választ csak a kezelésben részesülő betegek korlátozott hányada tapasztal, ezért kiemelkedően fontos meghatározni azon betegeket, akiknél a leghatásosabb eredmény érhető el a nivolumabbal és hasonló hatóanyagokkal folytatott immunterápiás kezelés során.

Immunonkológia

2018. MÁRCIUS 20.

Rövid idejű immunterápiát követő folyamatos daganatzsugorodás nem kissejtes tüdőrákban

BALIKÓ Zoltán

A 64 éves nőbetegünknél 2015 júniusában elhúzódó köhögés miatt indított kivizsgálás során az átnézeti PA mellkas-röntgenfelvételen, a bal oldalon, a hilustól a mellkasfalig érő éles határú terime volt látható (1. a) ábra), amely a mellkas-CT-n a bal felső lebenyben az aortát usuráló térfoglalásnak felelt meg (1. b) ábra). A bal rekesz tenyérnyivel magasabban állt. A bronchoszkópos mintavétel laphámsejtes tüdőkarcinómát igazolt. A klinikai stádium T4N1 III/A volt.

Immunonkológia

2019. SZEPTEMBER 01.

A kulcs a mellékhatások időbeni felismerése

MEZŐSI Emese

Az immunterápia forradalmasította a rákgyógyítást, egyelőre a tüdőrák és a melanoma kezelésében hozott áttörő, életmentő eredményeket, de a közelmúltban számos egyéb daganat kezelésére is törzskönyveztek immunellenőrzőpont-gátló készítményeket. Mellékhatások tekintetében is egészen új helyzettel kerültek szembe az orvosok. Dr. Mezősi Emese endokrinológus, egyetemi tanár, a pécsi tudományegyetem általános orvostudományi kar endokrinológiai tanszékének vezetője, elsősorban az ő területét érintő mellékhatásokat kezeli, viszont elmondása szerint a kezelés szinte mindig felülír minden más körülményt. Az ugyanis valóban javítja a beteg életkilátásait.

Immunonkológia

2017. MÁRCIUS 01.

Hosszú távú túlélés előrehaladott nem kissejtes tüdődaganatban

BOGOS Krisztina

A sebészi reszekció, a platinabázisú kombinált kemoterápia, a sugárkezelés és napjaink-ban az újabb terápiás lehetőségek, a célzott biológiai terápiák javítottak ugyan a tüdőrák túlélési eredményein, a betegségnek mégis igen magas a letalitási indexe. A tüdőrák ötéves túlélése mindössze 14%, Magyarországon ez az átlag rosszabb, csupán 8-10%. Retrospektív vizsgálatok történtek, hogy feltárják az előrehaladott stádiumú (III-IV. stá-diumú) nem kissejtes tüdőrák ötéves túlélőinek jellemzőit, de egyértelmű prognosztikai paramétereket nem találtak. Jelen összefoglalóban a nem kissejtes tüdőrákban immun-terápiával szerzett hosszú távú túlélési eredményeket ismertetjük, amely új, ígéretes perspektívát jelent a daganatos betegek ellátásában.

Idegtudományok

2019. SZEPTEMBER 20.

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A „régi barátok” elmélet szerint nemcsak az állandó tisztító- és fertőtlenítőszer-használat vezet el az allergiás és autoimmun betegségek gyakoriságának növekedéséhez, a modern élet szélesebb körben felelős: az agresszív antibotikum-használat, a pasztörizált élelmiszerek, a természettől és háziállatoktól elzárt, lakótelepi élet egyaránt közreműködik abban, hogy a mai gyermekek nem találkoznak azokkal a mikrobákkal, amelyekkel az emlősök évmilliókon keresztül együtt fejlődtek.

Klinikai Onkológia

2019. AUGUSZTUS 30.

Az amerikai klinikai onkológiai társaság 2019. Évi Kongresszusának legfontosabb újdonságai

ANDRÁS Csilla, BÉGÁNYI Nóra, DEMETER Gyula, HARISI Revekka, HIDEGHÉTY Katalin, LAKATOS Gábor, MARÁZ Anikó, NIKOLÉNYI Aliz, OLÁH Judit, OSTOROS Gyula, PETÁK István, RÉVÉSZ János, SIPŐCZ István, SZENTMÁRTONI Gyöngyvér, TÍMÁR József, TORDAY László, VAJDICS Tímea

Az „Education Section” egyik nagy érdeklődésre számot tartó szekciója a DDR: the DNA response revolution volt (1). A korszerű új generációs teljesgenom-szekvenálások révén nemcsak a daganatok „driver” génjeiről kapunk információt, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a karcinogenezis szempontjából alapvető etiológiai faktorokat is azonosítsuk, mivel ezek ott hagyják újlenyomataikat az emberi genomban (lásd például az UV- vagy a dohányzásindukált báziscseréket). Ebből a szempontból fontos megfi gyelés az, hogy a tüdőrákokban egyértelműen azonosítható az arzén okozta génhibatípus elsősorban a nemdohányzókban.