Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 405

Hírvilág

2022. NOVEMBER 04.

Világszínvonalú módszerrel mentették meg egy beteg lábát az SZTE orvosai

Magyarországon újdonságnak számító eljárással, orbitális atherectomiával végeztek érműtétet a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában, amivel sikerült megmenteni a beteg lábát.

Gondolat

2022. NOVEMBER 02.

Absztrakt szépség, kézzelfogható tudomány – Konok Tamás festményeinek és Vásárhelyi Tamás mozgatható plasztikáinak találkozásáról

Konok Tamás művészetét nem kell bemutatni annak, aki érdeklődik a kortárs művészet iránt. Absztrakt kompozícióinak geometrikussága csupa érzékeny egyensúly, lelki rezonancia, szellemi totalitáskeresés. A művészetkedvelők mellett azonban az elmúlt években a fiatalabb korosztály számos képviselője is megismerkedett Konok Tamás festményeivel, hála Vásárhelyi Tamás biológus szellemes kinetikus szerkezeteinek. Cikkünkben a képzőművészet és a természettudományi ismeretterjesztés egymásra találásának egy nagyszerű példáját mutatjuk be: a „Tér – Mozgás – Játék” című kiállítást, Konok Tamás és Vásárhelyi Tamás együttműködését.

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

Orvostanhallgatók szakterület-választással kapcsolatos motivációi, fókuszban a háziorvosi hivatás

MOHOS András, KOLOZSVÁRI László, RINFEL József, VARGA Albert, MARKÓ-KUCSERA Mária, TORZSA Péter

Az egészségügyi ellátórendszer fenntartható működtetéséhez megfelelő létszámú és képzettségű szakember szükséges, mely a világ többi részéhez hasonlóan Magyarországon is jelentős kihívást jelent. A társadalom elöregedése, az orvosok elvándorlása egyaránt hozzájárul a hazai ellátórendszer fokozódó terheléséhez. A magyar működési engedéllyel rendelkező orvosok egyharmadát a már nyugállományban levő orvosok teszik ki.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

IV. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban II.

Tartalom:

  • Covid-19 miatti hosszantartó intubáció következtében kialakult légúti szűkületek intenzív terápiás és fül-orr-gégészeti menedzsmentje
  • A Covid-19-járványhelyzet hatása az alap- és járóbeteg-ellátásra az igénybevevők oldaláról
  • Dietetikai edukáció lehetőségei a Covid-19-járvány idején
  • Krónikus betegségben szenvedők gondozása koronavírus-járvány idején, telemedicina és az SM-gondozás a Vas Megyei Centrumban
  • A pandémia és a vészhelyzeti működés hatása a rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban egy esetprezentáción keresztül
  • Covid tények – Covid lélek

  • Lege Artis Medicinae

    2022. JÚLIUS 18.

    Ha nem lett volna Covid, talán nem is figyelnénk a majomhimlőre

    VARGA János

    A Covid-pandémia legsúlyosabb fázisából talán még ki sem lábaltunk, máris itt egy új, Afrikán kívül szokatlanul gyorsan terjedő vírus okozta járvány, a majomhimlő. Mennyire kell aggódnunk? Mit tudunk a kórokozóról és a betegségről? Hogyan fertőz, hogyan nem, és milyen súlyosságú tüneteket okoz? Erről kérdeztük Duda Ernő virológust, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzorát.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    2022. JÚNIUS 16.

    A Huntington-kór epidemiológiája és aktuális kérdései

    ZÁDORI Dénes

    Bevezetés: Az elmúlt időszakban számos tanulmány látott napvilágot, ami a Huntington-kórban szenvedő betegek, illetve a tünetmentes hordozók kezelését tűzi ki célul, ugyanakkor a felmerülő nehézségekből adódóan áttörő terápiás eredményt egyelőre nem sikerült elérni. Az eredményes terápia egyik alapfeltétele a betegpopuláció klinikai és genetikai epidemiológiai jellemzőinek mélyreható ismerete. Módszerek: A Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikáján Huntington-kórral diagnosztizált betegek fenti jellemzőit két folytatólagos tanulmány keretében vizsgáltuk. Az első, 1999-ben megjelent, magyarországi populációs genetikai jellemzőket először publikáló vizsgálatban ugyan számos paraméter (például CAG-ismétlődés hosszeloszlása, az expandált allél szülői eredetének vizsgálata, anticipáció kérdésköre, preszimptómás esetek frekvenciája) már tanulmányozásra került, ugyanakkor például az intermedier allélok kérdéskörével kevésbé foglalkozott. A második tanulmányunkba – melynek során a rendelkezésre álló elektronikus orvosi adatbázisokban folytattunk keresést a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában (BNO) szereplő G10H0 kódra az 1998. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakban, továbbá áttekintettük az erre a periódusra vonatkozó, papír alapú járóbeteg-dokumentációt – 90 Huntington-kóros beteget (45 férfi és 45 nő), valamint 34 tünetmentes hordozót (15 férfi és 19 nő) tudtunk bevonni. Eredmények: A medián életkor a tünetek megjelenésekor 45 év volt (16–79 év). Fiatalkori (juvenilis) betegségkezdetet 3 esetben (3,3%), míg késői betegségkezdetet 7 esetben (7,8%) találtunk. A medián CAG-ismétlődésszám a patológiás allélok vonatkozásában 43 (36–70), míg a nem patológiás allélok esetében 19 (9–35) volt. A patológiás allélok 17,5%-a a csökkent penetranciájú, míg a nem patológiás allélok 7%-a az intermedier tartományba esett. Következtetés: A két tanulmányban vizsgált populáció jellemzőiben nem találtunk számottevő különbséget, és azok megfelelnek a rendelkezésre álló nemzetközi szakirodalomban szereplő adatoknak is. Kivétel ez alól a csökkent penetranciájú, illetve intermedier tartományba eső allélok magasabb aránya. Ennek különös jelentőségét az adja, hogy ezen alpopulációk alkalmasak leginkább azon faktorok tanulmányozására, melyek a betegség manifesztációját meghatározzák, ezáltal jövőbeli eredményes terápiás próbálkozások alapjait képezhetik.

    Hírvilág

    2022. JÚNIUS 15.

    Múzeumok éjszakája - Egy 55 éves oktatószámítógép-modell is látható lesz

    Kovács Mihály piarista tanár legendás Mikromatjának tökéletesen működő replikáját is kipróbálhatják a látogatók június 25-én, a Múzeumok Éjszakáján, a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításán, ahol ismeretterjesztő előadásokat és interaktív bemutatókat is tartanak.

    Egészségpolitika

    2022. JÚNIUS 14.

    Milyen feladatok állnak a szív- és érrendszeri prevenció és rehabilitáció előtt 2022-ben?

    Évente szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben Magyarországon. Egyre több a fiatal és a női érintett. Igen gyakran első tünet a szívinfarktus, a stroke, így „derült égből villámcsapásként” élik meg az érintettek és a hozzátartozók a betegség súlyos stádiumának kialakultát, pedig az atheroscleroticus folyamat jelenléte előre jelezhető, az irreverzibilis károsodás sok esetben megelőzhető lenne. Mit lehetne tenni, hol lehetne beavatkozni, van-e létjogosultsága népegészségügyi szűrőprogramnak ezen a területen is? Kósa István egyetemi docenssel, a Szegedi Tudományegyetem Preventív Medicina Tanszékének vezetőjével, a Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság leendő elnöke fejtette ki véleményét.

    Hírvilág

    2022. JÚNIUS 07.

    Innovációs és demonstrációs tér nyílt a SZTAKI-ban

    A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) legújabb kutatásait és fejlesztéseit bemutató innovációs és demonstrációs tér nyílt június 7-én, kedden Budapesten, a kutatóintézetben.

    Lege Artis Medicinae

    2022. MÁJUS 26.

    A microglia lehet az Alzheimer-kór kulcsa

    VARGA János

    Pósfai Balázs, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa és a Semmelweis Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának titkára nyerte el idén az orvostudományi Junior Prima díjat, az agykutatás területén elért eredményeiért, de legfőképpen a microgliasejtek (vagyis az agy immunsejtjei) különleges viselkedésének felfedezéséért. Az agykutató eredményei szerint e sejtek, amelyek pontos feladatáról, viselkedésükről még nagyon sokat nem tudunk, egyszer még számos neurodegeneratív betegség kezelésében játszhatnak fontos szerepet.