Részletes keresés

LAM Extra Háziorvosoknak

2009. DECEMBER 12.

Új lehetőségek a hepatocellularis carcinoma terápiájában

A primer májrák mindmáig igen kedvezőtlen prognózisú betegség. A betegek zöme előrehaladott stádiumban, rossz májfunkcióval kerül kórismézésre, és ekkor a kezelési lehetőségek már korlátozottak.

HUN 2009;1(05)

Lege Artis Medicinae

2009. JANUÁR 27.

Új lehetőségek a hepatocellularis carcinoma terápiájában

DANK Magdolna

A primer májrák mindmáig igen kedvezőtlen prognózisú betegség. A betegek zöme előrehaladott stádiumban, rossz májfunkcióval kerül kórismézésre, és ekkor a kezelési lehetőségek már korlátozottak. A nagy kockázatú betegek aktív követése és szűrése elengedhetetlen a korai diagnózis érdekében.

HUN 2009;19(01)

Lege Artis Medicinae

2005. OKTÓBER 20.

Kedvezőtlen változások a pertussis járványtanában

BUDAI József

Napjainkban a pertussis mind gyakoribb a serdülők és felnőttek körében; az USA-ban és több ipari államban végzett folyamatos surveillance az esetszám hat-nyolcszoros emelkedését mutatja. Ezekben az országokban a serdülők és a felnőttek két hétnél hosszabban tartó, izgatott köhögéssel járó légúti megbetegedéseiben a B. pertussis etiológiai szerepe akár 10% is lehet. A felnőttkori fertőzés általában enyhébb, atípusos vagy klinikai jelek nélkül zajlik. Mozgó fertőzőforrásként veszélyeztetik a nem kompletten oltott fogékony egyéneket, elsősorban a csecsemőket!

HUN 2005;15(10)

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

Tuberkulózis-surveillance hazai adatok az európai tendenciák tükrében

VADÁSZ Imre

Az elmúlt másfél évtizedben a legtöbb európai országban a tuberkulózisjárvány korábbi kedvező trendjének megfordulását észlelték. Ez a körülmény, valamint a népesség nagyarányú migrációja szükségessé, a mikrobiológiában, az immunológiaban és az informatikában bekövetkezett fejlődés pedig lehetővé tette a korábban eredményes surveillance-rendszerek új, korszerű módszerekkel történő átalakítását. Ez számos nyugat- és közép európai országban megtörtént. Ezekkel a módszerekkel a következőket állapították meg: 1. Az incidencia emelkedése főként a migrációval és a HIV epidémiával függ össze; 2. A friss exogén infekciónak jelentősebb szerepe van a megbetegedések keletkezésében, mint korábban feltételeztük; 3. A járvány jellegzetes elemei a mikroepidémiák és polirezisztens fertőzések. A hazai tbc-járvány alakulásában a nyugat-európaihoz hasonló tendenciákat észlelünk (incidenciaemelkedés, az incidencia eltolódása a fiatalabb korcsoportok felé stb.). Az ennek hátterében lévő okok felderítéséhez a következő módszerek beépítése szükséges a surveillance-rendszerbe; 1. Központi, egyéni számítógépes nyilvántartás; 2. Hármas bejelentési rendszer (klinikai, bakteriológiai, post mortem); 3. A külföldiek kötelező szűrővizsgálata; 4. Teljes körű rezisztenciavizsgálat és korszerű mikrobiológiai módszerek alkalmazása; 5. Intenzív kontakt- és fertőzőforrás-keresés. Preventív és terápiás konzekvenciák: 1. Az egészségügyi személyzet védelme; 2. A fertőző betegek (főleg a polirezisztensek) izolálása; 3. Az ellenőrzött ambuláns kezelés széles körű alkalmazása; 4. A hagyományos gondozási mód szerek következetes végrehajtása. Mindezeket nyugat-európai és hazai epidemiológiai és surveillance-adatokkal demonstrálják.

HUN 1994;4(12)

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A közegészségügyi munka néhány időszerű kérdése

SOMOSI György

A szerző az 1980–1989 közötti időszak legfontosabb adatainak feldolgozásával bemutatja a hazai közegészségügyi helyzet alakulását. Utal rá, hogy a fertőző megbetegedéseknél elsősorban az újabb védőoltásoktól vár ható javulás. Az ételmérgezések, a foglalkozási megbetegedések és a balesetek számának csökkentése komplex higiénés munkát igényel. Az egészségügyi ellátás során bekövetkező fertőzések megelőzése, a tárgyi és személyi feltételek, valamint a dolgozók magatartásának, szemléletének javítását igényli. Foglalkozik a lakosság egészségi állapotát befolyásoló környezeti hatásokkal. Ismerteti a környezeti ártalmak megelőzési lehetőségeit. Kiemeli a népesség egészségi állapotának vizsgálatában a surveillance módszer szerepét. Javaslatokat tesz a közegészségügyi munka fejlesztésére. A megelőzésben fontosnak tartja az egészségügyi és a nem egészségügyi intézmények együttműködését, az epidemiológiai vizsgálatokat, a surveillance módszer kiterjesztését, az egészségügyi ismeretek növelését, a helyszíni ellenőrzési rend szer hatékonyságának fokozását, a laboratóriumi műszerezettség fejlesztését.

HUN 1991;1(13)