Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 745

Klinikum

2024. FEBRUÁR 08.

Korábbi thrombocytaaggregáció-gátlás hatása az endovascularis kezelésre akut ischaemiás stroke-ban

A stroke világszerte a halálozás és a rokkantság egyik vezető oka. A betegség egyik fontos rizikótényezője az életkor: az életkor előrehaladtával a stroke kockázata is egyre nő. Az akut stroke-ok mintegy 80-85%-a akut ischaemiás stroke (AIS). Az idős betegpopulációkra számos társbetegség együttes megjelenése és többféle gyógyszer együttes használata jellemző.

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[Migrénes betegek periaqueductalis szürkeállományának MRI radiomikai alapú gépitanulás-modellje]

MESE Ismail , KARACI Rahsan , ALTINTAS TASLICAY Ceylan , TASLICAY Cengizhan , AKANSEL Gur , DOMAC Fusun Saime

[A tanulmány célja a következő kérdés vizsgálata volt: A periaqueductalis szürke régió MRI radiomikai elemzése ké­pes-e megvilágítani a különböző migrén­al­típusok hátterében álló patofiziológiai me­cha­nizmusokat, és képes-e az ezeket a radiomikai jellemzőket használó gépi tanulási modell a migrénes betegek és az egészséges egyének pontos megkülönböztetésére, valamint a migrén altípusait, beleértve az átfedő tünetekkel járó atipikus eseteket is?

A vizsgálatban a betegek első migréndiagnózisa után készült kezdeti MRI-felvételeket elemeztük, és további MRI-fel­vé­teleket szereztünk be egészséges ala­nyok­ról. Radiomikai modellezést alkal­­maz­­tunk a pe­ri­aqueductalis szürke ré­­gió összes MRI-felvételének elemzésé­re. Az adathalmazt randomizáltuk, és túl­min­ta­vételt alkalmaztunk, ha a csoportok kö­zött osztály-kiegyen­súlyozat­lan­ság állt fenn. Az op­timális algoritmuson alapuló jel­lem­ző­ki­­választási módszert alkalmaztuk a két cso­port megkülönböztetésére szolgáló leg­­fontosabb 5-10 jellemző kiválasztására. A mes­terséges intelligencia algoritmusok osztályozási teljesítményét a receiver operating characteristic (ROC) vevő működési karakterisztika analízis segítségével értékeltük a görbe alatti terület, az osz­tályozási pontosság, a szenzitivitás és a specificitás értékeinek kiszámításához. 
A résztvevőknek rendelkezniük kellett az epizodikus migrén, a valószínűsíthető migrén vagy a krónikus migrén igazolt diagnózisával. A vizsgálatból kizártuk az aurás betegeket, azokat, akik az elmúlt hat hónapban migrénmegelőző gyógyszert szedtek, vagy krónikus betegségben, pszichiátriai rendellenességben, cerebrovascularis betegségben, da­­ga­­natos betegségben vagy más típusú fej­fá­jás­ban szenvedtek. Emellett 102 egész­­séges személyt vontunk be a vizsgálatba, akik megfeleltek a beválasztási és kizárási krité­­riumoknak.

Az algoritmusalapú információnyerési módszer a jellemzők csökkentésére nyújtotta az összes módszer közül a leg­jobb teljesítményt, az elsőrendű, a szürke szintű méretzóna mátrix és a szürke szintű együttes mátrix osztályok voltak a domináns jellemzőosztályok. A gépi tanulási modell helyesen különítette el a migrénes betegek 82,4%-át az egészséges alanyoktól. A mig­rénes csoporton belül az epizodikus mig­rénes – valószínű migrénes betegek 74,1%-át és a krónikus migrénes betegek 90,5%-át sikerült pontosan osztályozni. A va­ló­színű migrénes és az epizodikus mig­rénes betegek között nem találtunk szig­nifikáns különbséget a pe­riaqueductalis szürke régió radiomikai jellemzői tekintetében. A kNN algoritmus mutatta a legjobb teljesítményt az epizodikus migrén – valószínű migrén altípusok meghatározásában, míg a Random Forest algoritmus mutatta a legjobb teljesítményt a migréncsoport és a krónikus migrén altípus meghatározásában.

A migrénes betegek diagnózisa és nyomon követése során nyert standard MR-felvételeket felhasználó radiomikai alapú gépi tanulási modell ígéretesnek bi­zonyul nemcsak a klinikai megközelítés számára a migrén diagnózisának és osztályozásának segítésében, hanem a migrén hátterében álló neurológiai mechanizmusok megértésében is.]

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[Carotis artériák premortem 2D-3D ultrahangvizsgálatának és post mortem mikro-CT-vizsgálatának összehasonlítása – első tapasztalataink]

SZEGEDI István , SZABÓ András Dániel , EMRI Miklós , BÉRESOVA Mónika , NAGY Mariann , MOLNÁR Sarolta , NAGY Attila , BERÉNYI Ervin , OLÁH László , CSIBA László

[A carotisatherosclerosis kezelésének előfeltétele a szűkület mértékének kellően pontos mérése, amit leggyakrabban duplex ultrahangvizsgálat segítségével értékelünk. Ebben a tanulmányban célunk volt a 2D és 3D ultrahang megbízhatóságának értékelése, összehasonlítva az adatokat post mortem mikro-CT-vizsgálat eredményeivel.]

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A „Hol az egyensúly a betegek szűrése és a már felismert esetek életmódrendezése között?” című cikkre reflektálva [2023;33(12):610-4.]

MÁRK László, VITRAI József

Kósa István a LAM 2023. 12. számában közölt írását (1) „nem lehetett letenni”. Az egészet az aggódás, a tenni akarás hatja át, ahogy az ugyanitt megjelent Kapócs Gábor társfőszerkesztői Töprengőjét. Utóbbi ábrái maximálisan jelzik, hogy az eddiginél többet kell tennünk egészségünk megőrzéséért, a cardiovascularis prevencióért.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A rozuvasztatin/acetilszalicilsav fix kombináció helye a mindennapi gyakorlatban

SIMONYI Gábor

A cardiovascularis betegségek hazánk vezető haláloki tényezői, ugyanakkor a megelőzhető és a kezelhető betegségeknél is jelentős arányban képviseltetik magukat. A cardiovascularis betegségek szekunder prevenciójában kiemelkedő szerepet játszanak a statinok és az acetilszalicilsav (ASA). Alkalmazási területeik szélesek, ugyanakkor a szekunder prevencióban számos közös cardiovascularis betegségben javasoltak.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Beszámoló az MTA Orvostudományi és a Biológiai Osztályai közös szervezésében megrendezett A mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazása és perspektívája a biológiában és az orvostudományban. Tények és kérdőjelek című 2023. novemberi konferenciáról

BALKÁNYI László

Az elmúlt hónapokban sokat és sokszor hallunk a mesterséges intelligenciáról, itt, a LAM Mes­terséges intelligencia rovatában is. A terület fontosságát mutatja, hogy az MTA két (számunkra releváns) tudományos osztálya, akadémikus el­nö­keik, Ádám Vera és Lénárd László vezetésével 2023 novemberében konferenciát szervezett, ahol a hazai kutatásokról, gyakorlati eredményekről hallottunk érdekesebb beszámolókat.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Diabeteses nők cardiovascularis kockázata

ÁBEL Tatjána

A közlemény az 1-es típusú, a gestatiós, és a 2-es típusú diabeteses nők cardiovascularis kockázatát foglalja össze. A témában eddig megjelent vizsgálati eredmények számos cardiovascularis kockázati tényezőt igazoltak, amelyek a diabeteses nők és férfiak közti cardiovascularis kockázati különbséget okozhatják. Már a diabetes diagnózisának felállításakor figyelni kell e betegek kardioprotektív étrendjére.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Nőgyógyászati hormonterápia és a cardiovascularis rizikó. – 2. rész: a menopauzális hormonterápia

LÁSZLÓ Ádám

Cardiovascularis vonatkozásai szempontjából a hormonális fogamzásgátlás mellett a menopauzális hormonterápia bír kiemelkedő klinikai jelentőséggel. Ha a menopauzális hormonterápiát 60 évesnél fiatalabb nők, illetve a menopauza után kevesebb mint tíz évvel kezdik el, csökken a koszorúérbetegségek kockázata és a mortalitás. Hagyományos, tablettás menopauzális hormonterápia mellett a vénás thromboemboliák és a stroke rizikója kisfokban nő.

Klinikum

2024. JANUÁR 15.

Kezelhető az intracerebralis vérzés

A 2023-as év végén a The Lancet Neurology több közleményt jelentetett meg, melyben az egyes neurológiai megbetegedéseket érintő, az idei évben közölt fejleményeket foglalják össze. Az alábbiakban a stroke-kal kapcsolatos eredményeket mutatjuk be. A fő üzenet, hogy az intracerebralis vérzés kezelhető állapot, melyet három fontos klinikai vizsgálat igazol.

Klinikum

2023. DECEMBER 22.

hirdetés

Mentális egészségügyi eredmények idősebb emlőráktúlélőknél: ötéves utánkövetés a CLIMB tanulmányból

RISKÓ Ágnes

Az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált malignus betegség a nők körében, és a betegek több mint 30%-a a diagnózis megállapításakor 70 év felett van. A túlélő emlőrákos nők mentális egészségéről még kevés kutatási adat áll rendelkezésre, ezért a szemlézett tanulmány szerzői felmérték a diagnózist követő első öt évben tapasztalható depressziós tünetek, a magányosság és az apátia mértékét.