Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Vesalius, az első modern anatómus

KRAMER Imre

Közel fél évezrede, 1514 szilveszterén látta meg a napvilágot a modern anatómia legjelentőségteljesebb alakja, a flamand Andreas van Wesel, latinosan írva Vesalius.

HUN

Magyar Radiológia

2010. OKTÓBER 15.

Malignus nyaki nyirokcsomók differenciáldiagnosztikája real-time ultrahang-elasztográfiával és Dopplerultrahang-vizsgálattal

ARDA Kemal, CILEDAG Nazan, GUMUSDAG Demir Pelin

A real-time ultrahang-elasztográfia új vizsgálóeljárás, amely alkalmas a kóros és normális szövetek közötti különbségek meghatározására, rugalmasságuk alapján. Jelen közlemény célja, hogy bemutassa a real-time ultrahang- elasztográfiát és a Doppler-ultraszonográfiát (DUS) egyenként és egymással kombinálva, a jó- és rosszindulatú nyaki nyirokcsomók differenciálásában.

HUN 2010;84(03)

Ideggyógyászati Szemle

1993. JÚLIUS 20.

Kísérletes és klinikai módszerek az agyi vértérfogat meghatározására

BERECZKI Dániel, LING Wei, TADAHIRO Otsuka, VIRGIS Acuff, KURT Gruber, CLIFFORD Patlak, JOSEPH Fenstermacher

A szerzők áttekintést adnak a regionális agyi vértérfogat mérésére alkalmazott módszerekről; összefoglalják az állatkísérletes és a klinikumban alkalmazott vizsgálati lehetőségeket, hangsúlyozva a vizsgálatok jelentőségét és módszertani problémáit. Részletesen ismertetnek egy új, kettős izotópjelöléses eljárást, mellyel meghatározható 10–30 mg-os szövetminták vértartalma. A vizsgálat vörösvértestek in vivo 55Fe-sal történő jelölésével kezdődik. Az így jelölt ,donor” vörösvértesteket 1251-dal jelzett szérum albuminnal keverve adják a kísérleti állatoknak, a vörösvértest és a plazma szöveti megoszlási terét 3 perc keringési idő után mérik. A regionális mikrovascularis vértartalom 7-30 ul/g között változik, legalacsonyabb a fehérállományban. A szöveti (microvascularis) hematokrit a nagyerekben mért hematokritnál 25–30%-kal alacsonyabb.

HUN 1993;46(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1974. JÚLIUS 01.

Adatok a lymphoid leukaemiák központi idegrendszeri szövődményeinek elemzéséhez

DR. GUSEO András, DR. GÁLFI Ilona, DR. VINCELLÉR Mária

A szerzők három lymphoid leukaemiás esetük idegrendszeri szövődményeit ismertetik. Az első acut lefolyású esetben körülírt, atypusos óriássejtes gliomát észleltek a frontális lebeny fehér állományában az agy lymphoblastos infiltratioja nélkül, valamint egy néma angiomát a kisagy vermisében. 2. esetünk 11 hónapos lefolyású volt. A betegség 8. hónapjában meningealis szóródást észleltek, amely recidivált és subarachnoidális vérzéssel szövődött. A beteget acut koponyaűri nyomásfokozódás következtében vesztettek el. 3. esetünket 24 hónapja követik. Az észlelés 16. hónapjában jelentkezett az első meningealis szórás, amelyet a rendszeres intrathecalis kezelés ellenére 2 kisebb és egy erősebb recidiva követett. Második és harmadik esetünkben a liquor sejtkép alakulását rendszeres fény- és elektronmikroszkópos vizsgálattal követték. Hangsúlyozzák a korai diagnosis fontosságát, valamint a cytogramm készítésének jelentőségét a betegség prognosisának és a kezelés effectusának megítélésében. A szerzők a kombinált (craniális besugárzás és intrathecalis cytostaticus) kezelés mellett foglalnak állást. Második és harmadik esetünkben maglefűződéseket találtak, amelyeket az Arnold által leírt „indirect fragmentálódás”-sal azonosítanak és a tumorosán átalakult sejtek osztódási zavaraként értékelnek.

HUN 1974;27(7)